Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-08-26 / 64. szám

ára 12 fillér. 45-ík évfolyam. 64. szám. ¥ás, 1331 augusztus 26. VÁCI HÍRLAP Poliílkai és társadalmi hetilap, megjeleiilk heíenkérd kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL ! FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ | SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ŰT SARKÁN TELEFON: I7 I>EI1€SÉMYI DEZSŐ ! HIRDETéSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT ÉS LAPTULAJDONOS: A napközi otthon a téli inségakeió keretében létesülhet Krakker polgármester a napközi otthonról Csak egy-két percet kértem a napközi otthonról való beszél­getésre. Fél óráig tárgyaltunk s a következőkben foglalhatom össze álláspontját, illetőleg a fél órás eszmecsere eredményét. A napközi otthon gondolata helyes, csak most nem valósít­ható meg. A városnak nincs reá most egy fillérje sem. A társa­dalom megadóztatása, önkéntes formában is, veszélyezteti vi­szont a téli inségakeió sikerét. Van azonban egy szintén szo­ciális gondolat, amely mindkét fél érdekében, külön áldozatok nélkül volna megoldható és ez a váci kolduskérdés rendezése. Más városokban is megcsinálták már, itt is érdemes volna meg­oldani, megszüntetni a nyilvá­nos koldulást olyan módon, hogy azok, akik a koldusoknak rendszerint, vagy egyes alkal­makkor adakozni szoktak, eze­ket az összegeket egy központi helyre adnák, ahonnan segite­Olasz-, francia- s portugál Riviera Hajón Génuától Lissahonig Irta és felolvasta augusztus 22-én, szom­baton d. u. 5 órakor a budapesti Stúdióban: Gajáry György dr székesfővárosi tanácsi fogalmazó Barcelonát elhagyva egy éj­szakai hajóuttal elérhető a Ba- leari szigetcsoport: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera u. n. »Pythiusi« szigete, melyek közül legnagyobb Mallorca. A szigetcsoport a XVili. század­ban angol uralom alatt állott és ma Spanyolország egyik leg­termékenyebb vidéke. Ä közel félmilliónyi lakosság megőrizte a hosszú mór uralom alatt el­sajátított eredeti nyelvét, ruhá­zatát és szokásait. A szigetcso­port fővárosa a déli oldalon fekvő 80.000 lakosú Palma, melynek élénk kikötőforgalma van. A városnak a mór uralom alól 700 évvel ezelőtti felszaba­dulásakor épült gótikus székes- egyháza és szt. Ferenc kereszt­járó helye gazdag mór díszítést mutat. A szigetről nagymennyi­ségű-mandula, olaj és narancs árukivitelre, de cipő és majo­lika ipára is igen fejlett. Északi oldalán Valldemosánál fekszik az egykori bájos Karthausi ko­lostor, ahova 1838-ban Chopin nék a koldusokat. A váci utcák­ról eltűnnének a koldulásra szo­rulók, az emberi méltóságot megszégyenítő nyilvános kérege­tést emberi es módon lehetne le­vezetni. Ennek érdekében érde- ; mes volna szintén a Váci Hir- ! lapban a mozgalmat megindíta­ni. A váci jótékonykodó kö­zönség, ha ezzel a gondolattal megbarátkozik s a megvalósítást elősegíti, arra fog szorítani ben­nünket, hogy ebből a szempont­ból elkészítsük, illetőleg kiegé­szítsük a szegény katasztert, amely nélkül szintén nem lehet el manapság város, amelynek vezetőségében él és megvalósí­tásra törekszik a szociális gon­dolkodás s a legszegényebb nép­osztállyal való együttérzés. Saj­nos azonban, hogy a társadalmi feladatok elvégzésénél mindig csak ugyanazon kicsiny szánni jólelkű embertársainkra lehet számítani. Az ebédelletési akciót ezidén is meg kell csinálni, a koldus- kérdést meg lehet oldani újabb áldozatok nélkül, a napközi ott­hont bár az eszme, helyes üd­vös, tegyük félre jobb időkre... így a polgármester. És itt felvetődött az a gondo­lat, hogy a napközi otthont a téli inségakcióval nem kapcsol­és Georg Sand hires francia író­nő a világtól visszavonultak. Itt szerzetté Chopin néhány bűbá­jos Nocturnéjét és a »Regen­tropfen« c. hires etűdjét. Nem messze ettől fekszik a tenger ki­ugró szikláin néhai toscaniai Lajos Szalvátor főherceg Mira- mare kastélya, ahonnan párat­lan kilátás nyílik a messzi kék tengerre. A sziget északi kikötő­je a majolika gyártásáról hires Sober, melynek közelében Deja festő faluban sok ismert euró­pai művész tölt pár hónapot, hogy azután képeit főleg Né­metországban értékesíthesse. Áthaladva a 12 km. szűk, ne­vezetes gibraltári szoroson és angol hadikikötőn, hajónkat már az Atlanti Óceán szürkés zöld hullámai verdesik. Gibral­tártól mindössze két óra hajóút Tanger a »fehér város« Maroc- có kapuja. Kr. e. 1500 óta a vá­ros sűrűn változtatta urait, fö­níciai, karthagói, vandál, római, arab, portugál, spanyol, angol és francia adta át egymásnak a helyét. Az annyira fontos afri­kai kikötő jogi helyzete ma is különös. 1912 óta hivatalosan nemzetközi területté nyilvání­tották, ahol angol, francia, spa­nyol és portugál a hivatalos nyelv, a posta és nemzetközi a pénz. Tanger az óceáni és Föld­közi tengeri hajójáratok legfon­tosabb átjáró kikötője. Az 50000 főnyi lakosság közölt 12000 az hatnók-e össze, ugv, hogy min­den erőt egy helyre koncentrál­va, legelőször is biztosítjuk az ebédakciót s ha lehet, ehhez kapcsoljuk, egyelőre arra a há­rom hónapra a napközi ott­hont, amely ha a szegény s egyedüllétre kény szeri tett váci gyermekeknek meleg szolját, ebédet, szakszerű felügyeletet adna, nem a téli inségakeió feladatába vágó terület ? S meg­oldanék egyúttal és együtt a kulduskérdést is ... Polgármesterünk jószivére, a szegény gyermekek ügyével való rokonérzésre vall, hogy amikor egy lehető és keresztüiviheíőnek látszó megoldás a tárgyalásból kipattant, készségesen fogadta el ezt, amely most vezető gon­dolat, megvalósítható cél lehet késő őszig, vagy addig, amig jobbat nem találunk. Még rövidebbre összefoglalva a polgármesterünknél telt láto­gatásom eredménye a követke­ző : fogjunk össze, koncentrál­juk erőinket és akkor ez év őszén megcsinálhatjuk a téli ebédeltetési akciói, megnyithat­juk télre a napközi otthont és rendezhetjük, a nyilvános kol­dulás megszüntetésével, a kol- duskérdést! Szentgyörgyi Gusztáv európai (főleg francia, angol és spanyol), 30000 a mohamedán és 8000 a zsidó. »Souks« nevű arab városrészében az ősi szul­tán palotától a »Kasbáh« nevű trópusi napellenző ponyvával fedett véget nem érő mozgal­mas bazársor egy darab hami­sítatlan keletet mutat. Utcai énekesek, fakirok, kigyóbűvö- lők, majomtáncoltafók, papagá- lyosok és álomkórban heverők teszik a képet elképzelhetetlen színessé és mozgalmassá. Innen e magasságból a kék tengeren elénk tárulnak Spanyolország távoli partjai és a nagytömegű közeli Rifhegység, melynek har­cias riíkabil őslakói már annyi galibát okoztak. Tangerből fél napi hajóút az Afrika északnyugati oldalán fekvő Rabat-Salé, amely két vá­rost a Bourogreg folyó választ­ja el. A 40.000 lakosú várost eredetileg karthagóiak alapítot­ták és sokáig kormányozták. Ma francia uralom alatt van. Medina nevű ó-város és modern uj városrészekből áll, fölötte a Casbali des Oudaiás nevű jó­karban megmaradt egykori ró­mai erődről festői kilátás nyílik a messzi tengerre. A széles ut­cákkal, épületekkel ellátott uj városrész már modern maroc- cói stílusban épült. Nagy házai között feltűnik a francia kor­mányzói palota és a közvetlen közelében álló érdekes maroccói &7Z á 3* §3 s lm 22 239" esi da ház­fonok ezüstmisét mondott P. Szabó Laurusz irgalmas- rendi házfőnök, kórházigazgató augusztus 24-én reggel liét óra­kor mondotta ezüstmiséjét a rend váci ksi templomában. A szerény és minden külsőségeket kerülő házfőnök e bensőséges ünnepet csupán rendtársainak körében ülte meg. Eg^ jó éiiekmesternő jön ¥ácra Tudunk több leánykáról, a kiknek jó hangjuk van és nem művelhetik, mert nem járhatnak Budapestre. Ezek örömére Írjuk meg, hogy ezentúl művészi pasz- sziójuknak majd Vácon is él­hetnek : jó művészi énekmester- nőt kapunk. Pintér né-Parlagi Kornélia, a kiváló neves éne­kesnő, kinek az énektanításról is megvan az oklevele, jön ki Vácra és itt énekiskolát nyit. A művésznő szeptember 3-án Vácon lesz és az ev. iskola nagy termében fogadja azokat, kik hangjukat kiképeztelni óhajtják s ugyanakkor szakszerű felvilá­gosítást ad énektanítás kérdésé­ben az érdeklődőknek. szultáni palota. A régi város nagyrészben magas kőfallal, bástyával van körülvéve, ahová csak a jellegzetes maroccói ka­pukon lehet bejutni. A folyó másik ddalán fekszik Sálé 24000 lakossal, mely szintén magas fallal és rettentő kapukkal van övezve. Rabat-Salétől alig fél órányi­ra fekszik a phöniciaik alapítot­ta Casablanca (magyarul: feliér ház) francia Maroccó legna­gyobb kikötője. E város sorsa is mozgalmas. A rómaiak után legtovább a portugálok birták, mig 1907 augusztusában meg­szállották a franciák, akik ott 1912 márciusban külön kor­mányzóságot létesítettek és az­óta amerikai tempóban lel épí­tették az európai városrészt és a nagy kikötőt. A várost villamos erejű vonatjáratok kötik össze Maroccóval és a világháború alatt kitünően kiépített ország- utjain rendkívül élénk az autó­forgalom. Az építkezés ország­szerte oly méreteket öltött, hogy ahol 111a széles utcák, messze ágazó épületek és hosszú Ave- nuek futnak, — ott pár éve még pusztaság volt. Mindamellett Medina nevű régi városrésze ma is sértetlenül megmaradt. A városnak 1907-ben 20000 lako­sa volt, ez ma már 100000, ami­ből 1/3 az európai. Folytatása a vasárnapi számunkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom