Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-08-23 / 63. szám

Mai számunk 6 oldal.

líra 12 fillér.

45-ik évfolyam.

63» szám

Vác, 1931 augusztus 23.

VÁCI HÍRLAP

Poliíikai és társadalmi hetilap, Jelerő le taeteinKérat l^éís^er: szerdáin és vasárnap

ELŐFIZETÉSI áFiA:

HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL

VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA

........................ 12 FILL

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS:

DERCSÉWYI SME2ESÖ

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN

TELEFON : 17

HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT

1932-re a pótadó 50 százalékos lesz

Városunk pénzügyi képe a jövő évben

Itt a nyárutó és a polgármester hatalmas kötetben ad képet ismét Vác város bevételeiről és kiadásairól 1932-ik évben. Váci Polgár, ki zúgolódás nélkül robotolsz napot nap mellé tűzve, állj meg egy pillanatra, törüld le verejtékes homlokodat és vedd tudomásul, hogy a póíadót jövő évben sem lesz több, mint volt ez idén. Mondj hálát a Mindenhatónak, mert mig Eger 160, Hajdúszoboszló 162, Esztergom népe 140 százalékospótadó tengeréken fuldoklik, sok város pedig ugyanannyi pótadót fizet, mint állami adót, városod az ötven százalékos pótadóí most sem emeli. Pedig bőségesen beruházunk s ezt Hornyánszkv— Mikuskáék sem tagadják, sőt kifogásolják a haladás gyors tempóját, mégis nagyobb kötte- her az eddiginél nem fogja

i nyomni megrokkant válladat. I Kell ezen egy pillanatig gon- | dolkodnod és megelégedéssel I konstatálnod, hogy kormányzás j és kormányzás közt nagy a kü- | lömbség s midőn fehéren a íe- I kete számjegyek tömegét látod, | el keli némuíni a malom alatti i suszter-politikának, mely min- i denhez ért, de legfőkép iegjob- j ban a — gyanúsításokhoz, i Ebből a költségvetési kötet- i bői, melyet a polgármester most ! megjelentetett, még a rosszin- | dulatunak is ki lehet olvasni, | mit mire fizetnek ki, kinek I mennyi a fizetése, jövedelme. | Ezeket a nagy oldalakat lapoz- í va, nem lehet helye meggyanu- j sitásnak, itt le a kalappal, hogy I még élünk közéletet és a sok * befektetés dacára a mi életünk

t

! olcsóbb számos más magyar i városénál.

; Az uj költségvetés szerint a i város 1932 re 1,204,666 pengő- i vei adminiszíráltatik, közel 30 ; ezer pengővel kevesebbel, mint j a múlt évben, ezzel szemben ! 1,055,766 pengő bevételt remél- ; nek a városházán, mig a hiány- I zó összeget ötven százalékos ; pótadóval pótolják.

Bárha a milliót meghaladt i költségvetésben igen szép ígéret foglaltatik : jövő évre a 3143 méter hosszú főutcát végig ki- j kövezik keramittal, mégis az egészen végighúzódik a takarékossági gondola^Jrtó pirosceruzája, mely mindent szűkére vesz és a kiadások tömegét még kevesebbre veszi, mint az eddigi években. Ez lehet parancs felsőbb helyről, de azt is tudni kell, hogy a polgárság jó része csak akkor tud adót fizetni, ha városa nem szűkmarkú és áldozatkész közmunkákra.

így mindjárt a személyzeti kiadásoknál nincs fogalmazói állás, (hogy az ifjúság még itt

! se remélhessen !) takarékosság j van a rendészet, katonaügy és adókezeiésné!, fogyasztási és forgalmi adónál, melyek együtt 12 ezer pengőt tesznek ki. A kórház önmagát tartja fenn: ez is 13 ezer pengős megtakarítás, az állategészségügynél is van több, mint 2000 pengős taka- | ritás.

I Mily szomorú, hogy a népművelési költségeknél kétezer, a hősi sírok gondozásánál 1600 pengős megtakarítást mutatnak i ki, bárha a gimnázium fentar- ! tásóhoz 2600 pengővel több hoz- j zájárulás és két uj leventeoktató 1536 pengő kiadással nö- ! véli ezt a rovatot, j Csökken az utcák rendezésére felvett költség, az utcák fásítása, utak, terek tisztítása, világítása : a mit ezeken megtakarítanak, keli a csatornaépítés kamatára és törlesztésére A városi épületeket mindig meg lehetett ismerni: hull róluk a I vakolat, most ebből a költségOlasz-, francia- s portugál Riviera

Hajón Génuáíól Lissabonig

Irta és felolvasta augusztus 22-én, szombaton d. u. 5 órakor a budapesti Stúdióban:

Gajáry György dr

székesfővárosi tanácsi fogalmazó

Mai előadásomban kedves hallgatóimmal szeretném megismertetni a Földközi tenger és az Atlanti Óceán mindazon szép helyeit, amelyek a kényelmes hajóutazás közben szemünk elé tárulnak. A magyar mindig szerette a tengert, példa erre történelmünk és a ma már bármely tengeri hajón is felhangzó magyar beszéd és közismert jó kedély. De leliet-e valaki boras a Cote d’Azur ragyogó napsütése alatt, ahol a kék tenger fehér, tarajos hullámai zúgva, sisteregve törnek meg a partmenti sziklákon és a nagy gőzösök hatalmas bordáin ?

Ilyen érzelmekkel eltelve hagytam el a brémai Norddeutscher Lloyd »Siera Cordoba« nevű

12.000 tonnás szép üdülőhajóján 250 víg utassal Olaszország legnagyobb kikötőjét : Géműd. Jobb felől az olasz Riviera : Nervi, Savona, Alassió, Alben ga, Andora, Impertia, San Remo, Ligure-Marina, San Lorenzo a Mare, San Stefano Bivó, végül az olasz francia határon fekvő : Ventigmilia, — majd a francia Riviera : Menton, Cap Martin, Monte-Carlo, — Vilié Franch, Cann és Nizza festői partvidékét elhagyva, másnap a felkelő nap a barcelonai széles kikötőben kivetett horgonyunkon csillant meg.

Ä nemrég lezajlott spanyol forradalom egyik főfészke és a nevezetes katalán elszakadási mozgalom és tartomány fővárosa, Spanyolország Legnagyobb ipari és kikötővárosa az egymillió lakosú Barcelona. A legutóbbi eseményeket csupán a királyság idején eltiltott jellegzetes piros katalán sapka és az örökös utcai csoportulások mutatják. A várost északról a Montagna Pe- lada, — nyugatról a Tibidábó és a Monte de San Pedro, délről az erődítményt kkel ellátott Monjuich hegyek határolják. Elhagyva a mozgalmas kikötőt, az impozáns Columbus szobor mellett széles platánsorok között jutunk a főforgalmú Ramb- lára és a Plaza de Catalunán keresztül a múlt évi világkiállítás óriási kiterjedésű, külön városrészébe. A XIV. századbeli impozáns gótikus székesegyházban tartotta V. Károly császár 1519-ben az aranygyapjas rend nagykáptalanját, ahol jellegzetes spanyol szokás szerint az orgona és kórus középen van elhelyezve. A főoltár alatt nyugszanak szt. Eulália hamvai, akiről a templomot elnevezték. Közelében áll a XV. századbeli hatalmas Casa de la Diputátion, mely az önálló Kata] óniának a XÍX. századig országházául szolgált. Elhagyva a várost, feltűnik a 25 km. hosszú, sziklákkal csipkézett 1240 m. magas Montsér- rat (»Fűrész hegy«) melynek csúcsáról a Katalán síkság, a Földközi tenger, liszta időben Madrid is látható. A hegység a Grál monda színhelye és innen nyerte ihletét Wagner Richard halhatatlan Parsivál operája

megírásához. A X. századbeli ősi kolostor főleg a fiatal házaspárok búcsú i áró helye. Innen indult el 1521-ben Loyolai szent Ignác, — miután mint katonatiszt a háborúban szerzett sebeiből felgyógyult — és megalapította az érdemes Jézus társaságot. A templomban őrzik a szent hagyomány szerint szt. Lukács evangélista által fából készített megfeketedett Mária oltárképet.

Áki a vasárnapot Spanyolországban tölti, ne mulassza el a hires, nemzeti bikaviadalt megtekinteni. Erre a célra külön idomított tüzes és kistermetű, többnyire fekete bikákból egy ilyen napon szerte az országban 20—30 darab is kerül az arénák lelkes közönsége elé. Nekünk szokatlan egy ilyen viadal lefolyása. A 20.000 főnyi közönség szűnni nem akaró zajos biztatása közt, már kora délután kezdetét veszi a régi szokásokon alapuló bikaviadal. A Carmenból jól ismert Torreádor induló hangjai mellett vonul az arénába a viadal valamennyi résztvevője. Elől két városi altiszt (Alguacil) lovagol, ezt kő-