Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-07-29 / 57. szám
2 VÁCI HlfíLAF A váci pékek emeltek Amint előre megírtuk, a váci pékek megvárták a fővárosi eseményeket és a budapesti kollegákkal egyidejűleg drágították meg a mindennapi kenyeret. Meg kell Írni, hogy a váciak nem voltak olyan mohók, mint a fővárosiak, mert nálunk a fehér kenyér ára nem oly nagy mértékben drágították, mint Budapesten. Az igaz, hogy a barna kenyér ára, miga Kállay-kenyér jön, a fővárosban maradt a régi, nálunk 8 filléres emelést kapott. Az uj kenyérárak Vácon kedden léptek érvénybe és e naptól drágább a kenyér, ide iktatjuk az uj kenyérárakat: (A zárójelben eddigi árak) A barna és rozs kenyér nagyban (25) 33, kicsiben (28) 36 fillér kit önkin t. A félbarna (32) 38 nagyban, kicsiben (36) 42 fillér. A fehér (36) 40 fillér nagyban, kicsiben 44 fillér az 'eddigi 40 fillér helyett. Összahasonlitásul ideiktatjuk a váci malom lisztárait az emelés napján : A dupla nullás 39.20. a'0-ás 38.20, a 2-es 3/.20,. a 4-es 35.90, 6-os 33 pengő. Kereskedésben ezekhez az árakhoz jön a kereskedelmi haszon, mely körülbelül tiz százalék. Benke cserkészparancsnok az öreg cserkészek táborában A gimnázium cserkészcsapata most tért vissza nyári táborozásáról, a boldog ifjúság itthon meséli kedves élményeit. A parancsnok azonban nem pihenhetett meg, mert Svájcban most nyílt meg a cserkésztisztek tábora és Benke Imre tanárt oda vezényelték ki. A diák cserkészek parancsnoka el is utazott már a külföldi táborba. Singer varrógépek mégis a legjobbak el is suhant szerencsésen a gyanútlan idegen, a harmadikba már nyájas szóval, gyengéd erőszakkal bizton becipelték és azután sohasem tudta meg többet, hogy a maga lábán, vagy pedig angyalok szárnyán került-e haza. Mert a szegény gazdának bora volt bőven, ahogy éppen az ideje volt ludferlály is, szárazkolbász is akadt, de annál nehezebb volt ivópajtást szerezni. Hej, szép idők, régi idők, boldog idők. Hanem aztán egyszerre csak jött a filoxera. Ez aztán hamarosan véget vetett jólétnek, jókedvnek, barátságnak örökre. A fii oxer át 1880 junius 13-án, Tótfaluban Málnay dr. szőlőjében észlelték Magyarországon először. Málnay a hires szőlészetébe a világ minden tájáról kísérleti célokra hozatott vesz- szőkkel hurcolta be a veszedelmes férget. Az ő vesszői azután szertevitték az egész országban. Tótfalun ekkor már több, mint 200 hold volt fertőzve. A hatóság el is rendelte ezek kiirtását, de már késő volt. Ugyanez év őszén már Leányfalun és Bog- dányban is megállapították a vészt s aztán rövid idő alatt országszerte. II motor nem állt meg... Súlyos baleset az aszódi országúton Kellemetlen: kalandja volt e héten egy kisfád gazdának : Akarata ellenére ráült egy motorbiciklire, mely elszáguldott vele s felfordifot-ta. Ma Budapestien, a zsidókórház egyik betegágyán, bekötözött- fejjel várja gyógyulását... E. Kurdi Károly a kik Váci szérűkön csépel gépével. Napkelettől napnyugtáig működik a gép és az ad ogat óban gyors ütemben tűnnek el a kévék, hogy más helyen a tiszta, aranysárga szemek patakjai zúduljon ki. A szorgalmas ember ezért- nem is liagyja el helyét shogy elhagyta egyszer, örökre bánni; fogja, mert meggondolatlanságának nyomát mindig viseln fogja arcán. Kurdi; László hentesnek motorbiciklije van. Azzal szokott vágtázni s néha, üres óráiban kilátogat a kisváci szélűre is. így tett a napokban is. Elbeszélgetett a dolgozókkal s végül felszólította E. Kurdit, hogy'jöjjön vele haza motoron. A fiatal Kurdi nem akart a gépre ülni. Nem való az neki, majd haza megy a lábán. De addig alkalmatlankodott, addig erőszakolta, míg a meghívást el kellett fogadni és a motorbicikli oldalkocsijába ült, hátul pedig sógora, Szabó; Bálint foglalt a vezető mögött helyet. Úgy beszélték meg, hogy Bi- sitz fatelepénél a motor megáll; és leszállanák. Kurdi László azonban viccet csinált : elszáguldott Bisitz mellett, keresztül a városon és meg sem állt Csö- rögig, a hol egy ismerőse házánál tette le kél utasát. TermeszeKurdi László a motorba cíkíít utasaival belevitte az árokba. A mint nagynehezen kiszabadította a gépet, megvizsgálta és nagy örömmel tapasztalta, hogy nincs sem a motornak, sem neki bav ja. De most támogatja ki az árokból nagynehezen Szabó Bálint sógorát-Kurdi Lajost, kinek arca csupa vér. Szerencsére az aszódi országul sem oly elhagyatott, mert néhány perc múlva jött egy autó, annak reflektorfényében felfedezték a szerencsétlenséget és E. Kurdit rögtön beemelve az autóba, behozták a városba, orvoshoz. Itt konstatálták, hogy a sérülés súlyos, itthon nem tudnak rajta segíteni, ezért ugyanez az autó a sebesültet Budapestre, a zsidó kórházba, szállította. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy E. Kurdinak súlyos úlka- poesíörése van és arcán számos erős zúzódás. Azonnal megoperálták és miután, felgyógyulása hosszabb ideig tart, ott tartották a kórházban. Azért, mert a motor nem állt meg, azért a rossz tréfáért, hogy utasaival kiszáguldott a városból, Kurdi László a bíróság előtt teletni fog. A polgármesiee* szabadságon van Krakker Kálmán db:, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester rég nem vette igénybe szabadságát. Most bejelentette az alispánnak, hogy hivatalos szabadságát megkezdi, de itthon fog tartózkodni. Szabadsága alatt Tornáiig Jánoss dir. tanácsos helyettesíti. Vácnak nines szisiidi rektora lesen élénk szemrehányásban volt része, de még sem fordulhattak rögtön, be kellett menni jó szóra, meg egy pohár borra. Késő este indultak vissza és hiába volt a gép reflektora: Nemcsak korának egyik leghíresebb pomológusa, de jóságos szivű, derék orvos is volt a jó öreg basahidi Málnay Ignác. Önmagát vádolta a veszedelem előidézésével, melyet faluja kedvelt lakosságára zúdított. Hanem saját bajainál sokkal jobban fájt, falujának elszegényedése, a nép nagy elbusulása, bizonytalansága, mellyel nem tudott mihez fogni, hogy uj utakon ismét jobblétet teremtsen magának. Hiába tanácsolt, adta, kínálta, erőszakolta ingyen nemes csemetéit, hiába agilált a gyümöl őstermelés érdekében, hiába mutogatta, osztogatta cso- daszámbamenő finom almáit, körtéit, ma is hires fekete, óriás ropogós cseresznyéit, málnását, epresét, nem volt bizalom hozzá. Különösen az epret ajánlotta, ami akkortájt még csak kertekben itt-ott termett s ritkaság volt a piacokon. A jövő igazolta az öreg ur helyes gondolkozását, de akkor nem ment a dolog. A szebbnél-szebb csemegeszőlőkhöz szokott lakosság sehogy sem bízott ennek a külsőleg szép, de bizony nem igen tartalmas gyümölcs jövőjében. (Befejezés a vasárnapi számunkban). A fővárosi tanok: k.özfik. hogy ; a köz oktatásügyi mmssztérium.J szétosztotta a színtársulatok Kő- !: zott az állomásokat. Ez azt jetién ti, hogy egyik színtársulat j másikat; nem zavarhatja és nem mehetnek akármelyik városba, csak oda, a hova koncessziója szól. Néhány év előtt Vác közönségének nregkérdezése nélkül,. akarata ellenére kaptak Halmi Jenő színtársulatát, mely megelégelte a dicsőséget ók cserélt Radó Béla színigazgatóval, ki sokkal jpbb társulattal jött be Vácra. ivét hónapot, töltött itt és dacára a sok városi ked- [ vezésnek, bizony deficittel fejezte be a váci színjátszást. Ezért nem csodálkozunk, ha Radó Béla szinikerületét olvasva, abban Vác neve nem fordul elő. De Vác sehol, egyetlen direktor kerületében sincs benne. Abban megtudnánk nyugodni, hogy városunkat kihagyták a kerületekből és néhány évig színtársulat nem látogat el hozzánk. De ez nem igy lesz, hanem szabad prédául dobják kicsi társulatoknak, a melyek soha sem tudnak egy-egy várost könyöradomány- gyűjtés és hatósági beavatkozás nélkül elhagyni. Ez ellen már előre tiltakozunk. Ezért Kell megalakítani a város társadalmából a váci színi bizottságot, hogy meglepetések ne érjék és kellemetlen társaságok ne erőszakolhassák magukat nemzeti színjátszás ürügye alatt a váci közönségre ! —niiBiH^Hiiiiim ................—_ Vácon kár v&ft a betéteket letiltani! Egyik vezető pénzintézetünk igazgatója igy fejezte ki véleményét a pénzintézeti korlátozásról. Az ő biztos megállapítása szerint a váci pénzintézetekből 50—60 ezer pengőnél többet nem vettek ki,eZek között a leg- nagyobb összegek kereskedelmi bevásárlásokra, munkabérekre kellettek. A betétek alig szenvedtek, a mi a váci és vácvidéki közönség, érett gondolkodását dicsérőleg jellemzi. A- Mób és rosszindulatú híresztelések Vácon is felütötték fejűket, de el kellett, hallgatni, mert hitelre nem találtak. Ellenbe® ’- a váci közönség elhitte azt, hogy ama- gyar pengő szilárdan fog áll «mi, mint. a múltban állott.. hogy jobb helyen van a pénzük a jól megalapozott váci pénzintézeteknél, mintha otthon tartanák és nem kell félni, hogy a kor- mányya; betéteket megdézsmálja. ElhSték sí váci pénzintézetek vezető embereinek, hogy. semmi kár som fogja őket érni,, mert lényegében a korlátozás az ő érdé küket! védte. Vácon a bankbetéteket akár rögtön is fel lehetne szabadítani : mindenki tudja már, hogy a magyar:pengőnek hajh nem lesz. A finnek átutazása Vácon Egy lelkes kis csapat spontán ünneplésben részesítette: július 25-én 19 óra 21 perckor a gyorssal városunkon átutazó finn testvéreket. Volt ott bőven szives szó,, mosoly, virág stb. Nemcsak magyarul éltették, az átutazó rokonokat s Finnországot, hanem elhangzott az üdvözlés háromszor finn nyelven is a cserkészek ajkán.: »Etekén Szuovai I« és megható volt a finnek magyar válasza : »Éljen Magyarország !« s-a vonat, indulásakor: »Viszontlátásra!« Igen, testvéreink, a viszontlátásra boldogabb időben s mielőbb* Nagy- M agyar országon ! A rendező bizottság ezúton köszöni mindazok. fáradozását, a kik a fogadtatásra kijöttek az állomásra, köszöni különösen az állo- máKtőnök s a,: rendőri tisztikar előzékenységét s a cserkészek kivonulását VáCI EGYHÁZMEGYE lEKFJÉKPÉiZTÉR R. T. . 1 ■ "■■■■■— ■ 11 1 " KONST AN.TIN-TKR Külföldi pénznemeket és kifizetéseket leggyorsabban beszerzőnk KÜLFÖLDI, PÉNZNEMEKET VESZÜNK!
