Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-07-22 / 55. szám
55. szám. Vác, 1931 július 22. Ára 12 fillér. 45-ík évfolyam. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA.................... 3 P — FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉSYI UEZSft SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT St ran elfii r <1 ő, g-yorsabb és erősebb fásiíás és reklám elesigerflsetet» len egy nyaraló-város fej fedéséhez A jó dunai strandfürdő kielégítően alig oldható meg, mert sajnos, a Duna mederalakulata nem kedvező s a vízállás szerint szeszélyesen változik s partja a fürdőzésre egyébként sem túlságosan kedvező. Még a legalkalmasabbnak látszik a fegyház feletti rész, bár kis vízállásnál ez is hirtelen mély s igy veszélyes s a mi a legalkalmatlanabb, hogy felette a Dunába csurog Kisvác s egy bőrgyár szennyes vize. Ezt a kellemetlenséget szennyvízcsatornázásunk is csak a messze jövőben fogja megoldani, mert Kisvác dunaparti részének egy külön gyűjtőt kell építenünk, melynek szennyvizeit a fegyház alatt létesítendő szivattyúháznak kell ott majdan átemelnie a főgyűjtőbe. Ilyen körülmények közölt természetesen nem lenne célszerű ide építeni a strandfürdőt. Bécs mellett Mödling, Baden kis patakocskák vizeit emelik át mesterségesen kiépített medencékbe. Kevés a hozzávaló vizük s ezért a strandfürdőjük, amint arról személyesen meggyőződtem, bizony szemmel! áthatóan szennyes, piszkos, — mégis tódul oda a bécsi nép, valósággal elözönli. Ha Vác nyaraló és fürdővárossá kíván alakulni, úgy érdemes lenne Mödling, Baden strandfürdőit tanulmányozni. Ha azok vonzani tudjáK Bécs népét, egészen bizonyos, hogy mi is ki tudnánk magunkhoz csalni Budapest közönségét egy elsőrendű, jó strandfürdővel. Ennek azonban felette kellene állania minden más, közelünkben fekvő helység strand- j fürdőjénél. Egy ilyen mestersé- í ges strandfürdő megépítésére al- i kabnas lenne akár a fegyház fe- ! let ti partrész, de talán még jobb j lenne a Füzes, megfelelő feltöl- j téssel, nagy vasbeton medencé- i vei, teljes konforttal íelszerel- ! ve. Mellette a liget. A Duna ka- j vicsrétegéből, vagy kavicsszü- ! rőn át szivattyúzott kristály- ! tiszta viz a beton medencében ! gyorsan felmelegedne a nap hevétől s legalább kétszerannyi ideig lehetne fürdeni mint a Dunában, amely az időjárás és vízállás szeszélyeinek nagyon ki van téve. Volt rá eset, hogy az egész nyáron át üres volt szegény jó Malik mester uszodája, mert az alpesek későn olvadó vize nem tudott felmelegedni. Egy jól megépített s tökéletesen felszerelt strandfürdővel meg lehetne indítani Vácnak für- dő-n3mralóvárossá való alakulását, ezzel ide lehetne vonzani a budapestieket, különösen pedig a szabadevezősöknek most már tízezrekre szaporodó nagy tömegét — modern strandfürdő nélkül azonban nem lehet számítani arra, hogy Vác fürdőnyaralóvárossá alakulhasson. * A ligetnek a Mária Terézia- rakparli korzóval való összeköttetése egy fasoros sétánnyal a szennyvíz főgyűjtő csatorna feltöltött szintjén, már munkában van. A liget tovább fejlesztése, valamint a szégyenteljes vágóhi- dunk eltávolítása nem lesz akadálya az eszmének. Nehezebb kérdés a por lekötése — ebben a felsődunai községek nagy előnyben vannak, mert sajnos mi a természettől porral igen megáldott város vagyunk. Itt sok utca és járdaburkolatra, sok fára, sőt virágos bokrok ültetésére lenne szükség, sok-sok öntözéssel, legalább még egy magarával. * Ha a nyaraló lakásokat létesíteni lehetne, a váci strandfürdő megépülne, ha bővebben és gyorsabban iasitanánk, csak akkor lehetne komolyan gondolnunk a reklámozásra és ismertető füzetek készítésére és terjesztésére. — De vájjon hol vesszük hozzá a szükséges pénzt? — és a nyári lakások kérdésében, mikor sikerül a marosi sváb parasztokat elérnünk ? Ezek oly nehéz kérdések, hogy ezeknek megoldását a közel jövőben nem merem remélni. Addig is, mig ezt a szép eszmét sikerül megvalósítanunk, Bittóné Bokor Margit halálára Sir, zokog egy kicsiny harang... Költözik egy lélek innen. Mindenható, örök Isten, Elvitte szent, hivó szavad. Két esztendő — bánattenger, Kinok-kinja — szenvedés volt. Magasságos, áldott égbolt Ó, tárulj fel — által engedd! Földi élet Golgotáján Porhüvelyét levetkezve Istenhez száll örömtelve Mennyek szentelt kapuján át. ... Igazságos, örök Biró Mérlegeli szent türelmét, Szeretettel várja s keblén Megpihen a Bennebizó. Vác, 1931 július 16. Kulcsár Ilona A mai nő rettegése az öregségtől A »szörnyű félelem !« Ezzel a szóval jelöli meg Louvier francia orvos azt a különös rettegést, mely a ma nőjét elfogja, mikor az öregedés első jeleit tapasztalja magán. — Soha nem ragaszkodott még az emberiség az ifjúsághoz olyan görcsösen, mint ma ! - írja dr. Louvier. — Különösen a nők próbálják fiatalságukat a végtelenségig kitolni. Legyünk őszinték ma valóban tovább is tart a fiatalság, mint régebben. A rendszeresen űzött sport, észszerű táplálkozás és — last not least — a kozmetika rendkívüli fejlettsége együttvéve alkalmasak arra, hogy ha nem is a fiatalságot, de annak illúzióját sokáig megőrizzék. De hát természetesen ennek is meg vannak a maga határai és mindenkinek meg kell öregednie ! Valamikor, még a gáláns rokokó idejében is az volt a jelszó : szépen megöregedni. Akkor a fiatalok fehér parókát raktak a fejükre, hogy vidám, kedves öregeknek tűnjenek fel. A bidermeyer korban a legkedvesebb, legbecézet- tebb tagja a társaságnak a finom öregasszony volt, a ki főkötővel ült karosszékében vagy elegáns, barna vagy lila ruhájában a díszhelyet foglalta el és kedvesen mesélte régi emlékeit. Az öregségnek bája és költészete volt, az öregség pihenést, nyugalmat, derűt, emelkedett filozófiát jelentett. Az öreg dámák megértőek voltak és a családi viszályokat ők simították el, ők vittek mosolyt, szépséget, gyengédséget a fiatal generációnak, az unokának, akiket férjhez adtak. Az öregségtől senki sem féli. Ellenkezőleg. Az öreg férfiak jóízűen anekdótáztak, pipáztak, selymáskodtak, az idős dámák pedig valósággal ápolói voltak az irodalomnak, zenének. Az öregséget tisztelet vette, körül. Ma mindez megváltozott. Az öregkort egyszerűen eltörölték. Csak fiatalok és álfiatalok vannak. Mindez természetesen szorosan összefügg a mai gazdasági viszonyokkal és társadalmi berendezkedéssel. Egyre kevesebb olyan ember van, a ki öreg napjaira tőkét tud gyűjteni és a hetvenedik évüket átlépett aggastyánok is még kényteaddig is próbáljuk meg és legyünk lelkes lokálpatrióták : kíséreljük meg és vásároljunk be lehetőleg mindent Vácon, váci kereskedőnél, váci iparosnál. Ha megpróbáltuk, meg fogunk győződni arról, hogy mily jól, sőt jobban lehet sok mindent venni, mint Pesten. Egy ilyen lokálpatriotizmus egészen biztosan élénkítené városunk iparát és kereskedelmét, amit az egész város megérezné. Talán érdemes lenne ha az agilis váci kereskedők egyesülete a váci ipartestülettel egyetértésben kiadna egy kis kimutatást arról, hogy mi mindent és hol lehet Vácon beszerezni. Talán pesszimisztikus az én hozzászólásom, de úgy érzem, hogy az akadályokra is rá kell mutatni, — egyébként pedig teljesen egyetértek a cikkíróval abban, hogy a depressziónak útját kell állani, valamit tenni kell, minél előbb s hogy Vác nyaraló város eszméjét napirenden kell tartani. Váczy — Hilbschl Kálmán SHIaiáiosás Sárosfai és nádasdi Bittó Bé- láné szül. Bokor Margit hosz- szú szenvedés után boldog házassága 17-ik, életé 42-ik évében meghalt. Halála sok váci családot, rokonságot borított gyászba. Temetése pénteken ment végbe nagy részvét mellett. lenek kenyér után járni. Minél nagyobb a szegénység, annál tovább kell őrizni fiatalságunkat, annál inkább kell azt a látszatot kelteni, bogy még munkaerőt jelentünk. A nők szörnyű félelme az i öregségtől azonban nem a gazdasági okokra vezethető vissza. Itt a családi élet bomlásában kell a baj gyökerét keresnünk. Az öreg asszonyt ma nem veszi körül az a sok gyöngédség, poé- zis, mint hajdan. Az öregségre senkisem gondol, nincsenek poétái, gavallérjai, nincsenek elegáns szalonok, melyeknek hangulatát, lelkét egy-egy művelt, idősebb hölgy adja meg. Ezzel szemben kétségbeesetten erőitelik a fiatalságot. Tiszteletreméltó matrónák rövidre vágatják a bajukat, térdig érő fehér szoknyában járnak, jazz-táncoKat lejtenek. Xz a baj, — mondja Wilde, — hogy csak a test öregszik meg, az érzések megmaradnak fiataloknak. Holott érzéseinket is korunkkal kell össz- hangolni. Az öregségtől való rettegés igen komoly és súlyos következményekkel jár. Rengeteg ama súlyosan neurotikus asz-r szonyoknak a száma, akiket az
