Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-06-17 / 45. szám

bolt területeket. De csakis a tel­jes demokrácia tejében ! Ez a kisántánt ügynökeinek ugyanolyan ügyes diplomáciai maszlaga, mint 13 évvel ezelőtt az önrendelkezési joggal, fegy­verletétellel űzött Károlyi Mi- hály-íéle játéka. De hála az Is­tennek, a nemzet ma nem dől be neki. Külpolitika Külpolitikánk tengelye a re- viziógondolat komoly fokozatos előkészítése, az alkalmas pszi­chológiai pillanat megragadása. A Népszövetségtől, ettől a nem­zetközi politikai clearing house- tól, az impotens diplomáciai szó- íinomkodás műhelyétől semmit sem várhatunk. Genf lassanként csak afféle nemzetközi klubbá alakul át, ahol időnkint a kül­ügyminiszterek és delegátusok tanácskoznak s elhatározzák, hogy megint majd újra tanács­koznak. Senki komolyan már nem hisz ebben a világfórum­ban, csak — mint Herczeg Fe­renc mondta — a tisztviselői, akik igen magas fizetést húz­nak. Kormányunk a legélén­kebb figyelemmel kisér minden külpolitikai eseményt érdekeink szempontjából. Pl. feltűnhetett mindnyájunknak az a bölcs óva­tosság, amellyel a német-osz­trák vámuniónak nagy port fel­vert ügyében, amely pedig min­ket legközelebbről érdekelt, vi­selkedett, Semmiféle naiv szen- timentalizmus, hanem csakis szigorúan vett önérdekünk lehet külpolitikánk vezérgondolata. Ugyanez az elvünk a Szovjet- probléma szempontjából is, me­lyet volt alkalmam az Ország­házban a külügyi tárca vitájá­nál igen mélyrehatóan elemezni s mint a világtörténelem legtra­gikusabb fordulatát, az európai kultúra legnagyobb veszedelmét jellemzi. Éppen azért most bő­vebben nem térek ki rá. Hason­lókép a királyság közjogi kérdé­sére sem, amely Ottó trónváro­mányos nagykorúsága ellenére sem válik aktuálissá, sőt a né­met-osztrák Auschluss-veszede- lem ellen való francia udvarlás sem emelheti ki e kérdést nyug­vópontjából. Minden ország politikájának ma egy főproblémája van : a szörnyű gazdasági válság. Eb­ből a szempontból igazán nincs helye pártpolitikának. Egy hét­tel ezelőtt a Váci Kereskedők Egyesületében alkalmam volt a magyar gazdasági kérdést világ­távlatba áll i tani, megmutatva, hogy ugyanolyanok, sőt rosz- szabbak a gazdasági viszonyok a többi, még győző államokban is. Kimutattam ennek okait a kurthágói békeszerződésekben, a népek vásárló erejének csökke­nésében, a kezdetleges * népek nemzeti iparfejlesztésében, mely önellátásra törekedve, a világ­piacot mind szűkebbé zsugo­rítja Európa és Amerika számá­ra, végül a politikai és bizalmi válságban, mely nem alkalmas hosszúlejáratú hitelek adására, ellenben egyes országokban aranyhalmozásra vezet, miköz­ben sokmillió ember befektető munka hiánya miatt éhezik. Mindezeknek az okoknak függ­vénye a mi kis országunk gaz­dasági helyzete is. Kormányunk azonban nem bizza rá magát keleti fatalizmussal a helyzet 1 szükségképiségére, sem az egyes nemzetek önérdekharcába fúló kenetes világkonferenciákra, ha­nem iparkodik a maga lábán állva súlyos helyzetünkön segí­teni. Így maga szerez exportlehe­tőségei gabonánknak s egyéb mezőgazdasági térinél vényünk­nek. Itt csak az olasz és osztrák ! gabona szállításokra utalok. So- ! kát várhatunk az uj vámszer - j ződésektől, amelyekre a tör- i vényhozás előleges felhatalma- ! zást adott a kormánynak. A szo­morú mezőgazdaság állapotá- ; nak segítését célozta a boletta s ; a föld ments sitési törvény, mely a bajba jutott mezőgazdának se- | gitő kezet nyújt olcsó hitel dol- i gában. A kartelltörvény össz- ; hangba iparkodik hozni, arneny- I nyíre lehet, a mezőgazdasági és i gyáripari termékek árát. Kisipar, hadirokkantak, hadikölcsön : i Komoly segitőakció indult meg a kormány részéről a kis- : ipari hitel terén is. Hogy a ke­reskedelem oly aggasztó mér- i tékben pang, az a mezőgazdasá­gi válságnak következménye: a gazda jövedelem hijján nemvá- ! sárol, az iparosnak nincs ki- ; nek dolgoznia s a kereskedőnek : nincs kinek eladnia. Egyik leg- ! főbb becsvágyam parlamenti és i közéleti tevékenységemben az ! iparosok és kereskedők közter­heinek csökkentése, másrészről az ő pozitív támogatásuk. Nagy nemzeti veszedelem, ha ennek a független iparos és kereskedő rétegnek polgári öntudata és kezdeményező ereje elhalvá­nyul, ha ez a nemzetalkotó tár­sadalmi réteg elproletarizálódik. Tengernyi nyomorúságunk kö- zepett még sok-sok társadalmi- gazdasági probléma mered ránk. Így elsősorban a hadirokkan­toknak,, akik a hazáért, mind­nyájunkért egész életükre szen­vednek, méltóbb ellátása. A vi­tézség i érmek dijainak mielőbbi folyósítása ; a frontharcosoknak minden téren való előnyberésze- sitése (mikor aktiv államtitkár voltam, a frontharcosokat min­dig soron kívül léptettem elő). A régi nyugdíjasok nyugdijre- dukciójának igazságtalansága szembeszökő. Érthetetlen előt­tem, miért kap az, aki 15 évvel ezelőtt ment nyugalomba, majd­nem félnyugdijat ahhoz képest, aki ma megy penzióba. Végül egyik legégetőbb sebe társadalmi és gazdasági éle­tünknek a hadikölcsönök visz- sza nem fizetésének ügye, ille­tőleg a karútativ valorizálása. Lehetetlen az, hogy aki vagyo­nát a haza oltárára tette, most nyomorogjon. Az elemi szociális iparosság érzése sürgeti a kér­désnek kellő megoldását : az ős­jegyzők kártalanítását. Vác ügyei Rövid négy hónap telt el, mi­óta a várost az országházban képviselni szerencsém volt. Ez időt is, bármily csekély, komo­lyan felhasználtam arra, hogy szeretett szülővárosom sajátos közügyéit — a jogos magán­ügyekről nem szólok — előmoz­dítsam. A róni. kát. polgári is­kola ügye a tervezés és pályázat miatt elhúzódott, de most már átugrálva a bürokrácia sokféle lépcsőjét, a megvalósulás útján van. Pár nap múlva a munkák ki fognak adatni, még pedig vá­ci vállalkozóknak s az építés még e hónapban megindulhat. A ref. ovoda ügye nemsokára szintén eldől. Az izr. népiskola építési segélyt kapott. A vasúti állomás, mely az ország egyik legrégibb ilynemű épülete, új külsőt kap, amely stílusában jobban fog alkalmazkodni a város XVIII. századi esztétikai jellegéhez, belső berendezése is egy kulturvároshoz méltóbbá alakul át. Örvendek, hogy ezt sikerült kieszközölnöm. A vasut- j nak van azonban még egy tar- í tozása : a deákvári feljáró nieg- I építése. E kedves város részünk lakóinak ez a legjogosabb,mert legszükségesebb, kívánsága. Végül igazán telkemből lel- kedzett a hétkápolnai Szűz Mária kútmauzóleum megépíté­se, hálaajándékul azért a sok, mély és termékeny lelki benyo­másért, amelyet ettől a bájos vidéktől és kegyhelytől gyer­mekkoromban kaptam. A városi kórház s a gimnázium építése a következő öt év legfőbb pro­gramja. Tisztelt Polgártársaim ! A legsúlyosabb időkben a gazdasági válság mélypontján, vállalom a képviselői megbí­zást. Iíigyjék meg, hogy ez a magas tisztség annak, aki telje­sen átéli az ország nehéz törté­neti helyzetét s az egyeseknek, akik naponkint nagy számmal ügyes-bajos dolgaikban felkeres­nek, feneketlen nyomorúságát, sok-sok lelki nyűglődés és szo­morúság forrása. A képviselő ágya nem rózsákra van vetve. És én mégis újra vállalom e megbízást, mert kötelességem­nek érzem, hogy önökért és a hazáért dolgoznom kell. Érzel­gős siránkozással és jajszóval alig segítünk szörnyű bajain­kon. Ha valami, csak egy segít rajtunk : az önmegtagadó mun­ka és az összefogás, a hivő szo­lidaritás egységes érzése. Mun­ka és egység emelhet föl ben­nünket újra Szent István biro­dalmának régi történeti magas­latába. * A minden figyelmet lekötő beszédet gyakran szakította meg az egyetértő helyeslés, éljen, vé­gén pedig mindannyian büsz­kén és boldogan tapsoltunk vá­rosunk tudós nagy fiának. Délután képviselőjelöltünk VÁROSI megjelent kerülete községeiben, a hol ismert nagy tisztelettel és ragaszkodással fogadták és hall­gatták meg programbeszédét. Új ügyvéd Weliacha Károly dr. fiatalsá­gunk kedvelt tagja, a múlt na­pokban a budapesti ügyvédvizs­gáló bizottság előtt sikerrel le­tette az ügyvédi vizsgát. Egy tanár kiállítása Kiskunhalasi laptársunk Írja, hogy ott a városi közgyűlési te­remben megnyílt szakácsi Csor­ba Tibor fiatal, tehetséges fes­tőművésznek, ottani tanárnak kollektiv képkiállitása. A kép- kiállitás anyaga messzi felülmúl minden sablonos kiállítást és művészet dominálja minden egyes darabját. Örvendünk, hogy Vácról a nagy alföldi vá­rosba elszármazott váci fiú ilyen szép sikert mutathat fel. Az ér­dekes kiállítás különben egy hétig marad nyitva és megérde­melt nagy érdeklődés kiséri. Kornis Gyula is résztvesz az Emerikána évzáró kiskápialanján Szombaton 9 órakor tartja az Emerikána Vácia évzáró kis- káptalanát, melyre ezúton is meghívja dominuszait. Az évzá­ró kiskáptalan díszét nagyban emeli, hogy részvételét bejelen­tette Kornis Gyula dr., Krakker Kálmán dr. polgármester és Hu­ber József dr. gazdasági főtaná­csos is. Műkedvelői előadás — kánikulában A fáradhatatlan Juliska néni és lelkes gárdája önfeláldozó feladat elé állította a Nőegylet lelkes közönségét : junius köze­pén, zárt helyiségben nézzenek végig műkedvelői előadást. A kí­sérlet sikerült: szombaton este oty nagy és szép közönség gyűlt egybe Hliniczkyben, a minőt csak a jót. Nőegylet tud agilis vezérkarával összegyűjteni. (Azért nem is ajánlanám a kí­sérletezést másoknak !) A Pista néni került színre s az egész darab egy nagy szerep, a mely- lyel Fedák Sári brillírozott, ná­lunk Egger Gézáné. Természetes játéka, szép beszéde, bájos hang­ja tökéletes sikert aratott. Nem is tudjuk, nélküle mi lett volna Pista néniből. A többiek, bár csak staffázsul szolgáltak, jól megállták a helyüket. Király Janka bájos volt, Király Klári VÁROSI Csütörtökön, június 18-án 7 és 9 órakor FÉRFI-EST RENDKÍVÜLI előadás CSAK FÉRFIAKNAK A cenzúra bizottság határozata értelmében a filmet nők még külön sem nézhetik meg VÁROSI VÁROSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom