Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-01-18 / 5. szám

Ara 12 fillér. k évfolyam. 5. fiám Vác, 1931 január 18. Politikai és íársadalmi hetilap, megjelenik heíenkéní kéíszer: szerdán és vasárnap ELQFíZETÉ SS ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA- FILL 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: I>ERC$É3tfYI IMEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT A váci választókerület Polgáraihoz! A mikor Szabóky Alajos ha­lálával a váci választókerület abba a helyzetbe jutott, hogy ismét — ebben a ciklusban már harmadszor — képviselőt vá­lasszon, mint főispán, de mint váci polgár is a kerület legjobb­jaival azon tanakodtunk, miként lehet sima választást biztosítani, a várost és kerületet az izgal- j máktól megmenteni, hiszen még élénk emlékében van mindenki­nek, milyen magasra csapko­dott a szenvedélyek hullámzá­sa a legutóbbi választásokon. A kerület vezető embereinek vélekedése szerint az én jelölt­ségem esetén a kerület nyugal­ma megőrizhető lett volna. Ezért foglalkoztam én a je­löltségvállalás gondolatával. De nemcsak ezért, hanem megvallom őszintén azért is, mert egy pillanatra magamra is gondoltam, hiszen az éleiben so­ha nem volt időm magamra gondolni. Pedig az öregség közeledik és az én csüröm-pajtám nincs te­lerakva télirevalóval. Könnyiteni akartam nehéz munkámon, felelősségteljes éle­temen, mely sok diszt, fényt, te­kintélyt ad nekem, de áldozatul kivánja lelkem nyugalmát. Hiszen nagy felelősség ke- , resztje van a vállaimon : kiró­nak kell lennem, pedig bírónak lenni gyarló ember részére a legnehezebb feladat. Ki kell egyenlítenem kiegyenlithetetlen- nek látszó ellentéteket, sebeket kell kötöznöm, bajokat leküzde- nem szűkre szabott eszközök­kel. Jelöltségvállalásom szép gon­dolata leküzdhetetlen akadá­lyokba ütközött. A midőn ezt a tervet elteme­tem, kötelességemnek érzem, hogy a város és kerület min­den rendű és rangú polgára ré­széről, egyháziak és világiak, tisztviselők és magánosok, fér­fiak és nők, kereskedők és ipa­rosok, urak és földnépe részé­ről személyem iránt spontán megnyilatkozott szerétéiért és I ragaszkodásért hálatelt szivvel I köszönetét mondjak. Yácnak az én szerény sze- ! mélyein iránt minden időkben I , es most is megnyilatkozott ra­gaszkodása az én legnagyobb erkölcsi erősségem. És ha választás és mandátum j nélkül is : lélekben a váciak kép- [ | viselőjének tekintem magam, fő- ! j ispáni hivatalom mint eddig, j i ezután is nyitva áll a váciak előtt és boldog leszek, ha egy könyet letörölhetek, ha egy gon­dot elűzhetek, ha egy lelketmeg- ! nyugtathatok. Én pedig ezután a kis meg­torpanás után folytatom mun­kámat és bizom abban, hogy a | Mindenható Isten ahogy eddig, j úgy ezután is meg fog segiteni. Ereszly Elemér Hufnägel Imre halála A rohanó kor, mely mindent j feled, mindent elfed, csodálkoz- j va kérdi : élt még ? Jó egy év- | tizede nem látták családján ki­vid Hufnagel Imrét, a ki az öregség bölcs csendjében elvo­nulva élte napjait. Valamikor Vác első kereskedőinek egyike volt. Nem is készült kereskedő­nek, az erdészeti főiskolán ta­nult, mikor megjött a hire ap­ja halálának s haza kellett jön­ni az üzletet átvenni. Félévszá­zadon át aztán csak öregbítette jóhirét. Messze vidék kereste fel s vásárolt bizalommal nála, Mikor kiütött a világháború az ő üzletében is sok árú volt, de nem spekulált. Hírül hozták, hogy mind nagvobb a szegény­ség és ő a másfélvaggon cukor- ját, két vaggon rizsét félkilokra csomagolta és abban az árban mérte ki, a hogyan a gyáraktól kapta. Hufnagel Imre nem is­merte a háborús nyereséget, de I nem is tudott beilleszkedni a há­borút követő mentalitásba. Visz- szavonult veje, Krakker Kálmán házába és nem volt senkinek terhére. Múlt őszszel súlyos be­tegség támadta meg szervezetét és a fáidalmakat zokszó nélkül tűrte utolsó pillanatáig. Pénte­ken délután nagy részvét mel­lett temették. Krakker Kálmán­ná, Pridafka Józsefné édesap­jukat gyászolják az elhunytban. T6rvépys7^kiszakértő — Väcräl Bittrra Kálmán oki. gépész- mérnök, váci máv. ftítőház főnökét a pestvidéki kir tör­vényszék teljes ülése hites bíró­sági szakértővé nevezte ki. Egy óra Kom is Gyű ián ál Egy nagy belvárosi háztömb legfelsőbb emeletén a nagy vá­ros kőbábeljéből kiemelkedve, a mindennapi élettől magasan elvonulva él a kerület képviselő jelöltje : Körnis Gyula dr. Csü­törtökön a nagyszerűen sikerült jelölő gyűlés után otthonában kereste fel tudósítónk az állam­titkárt, hogy személyesen szó­laltassa meg a ludós férfiút. Könyv és napfény, e kettő ve­szi körül Kornis Gyulát. Dolgo­zó szobáját három oldalról" és kilenc ablakból éri a nap. A fal többi részét a padlótól a tetőig, könyv tölti meg. Egy hatalmas Íróasztal, mély karosszékek és pár szobor élénkítik a szoba hangulatát, a hol gr. Klebels- berg Kunő első munkatársa dol­gozni szokott. Felteszem az első kérdést: Méliósúgos uram az érdekelne talán a város és a kerület kö­zönségét, hogy a város, a hon­nan egész pályafutása kiindult, adott-e valami ösztönzést -adott-e valami szellemi edapot annak a szenzációs pályának, a mii Mél­tóságod befutott ? Kétségtelen — feleli az ál­lamtitkár —, hogy kevés város dicsekedhetik oty elsőrendű kul- tur környezettel, mint Vác : vál­tozatos táj, nagy folyó, hegyek, mind, mind arra valók, hogy a fiatal lélek kibontakozó erőit sokféle irányba lekössék és to­vábbi munkára sarkalják. De másrészt azon kevés megmaradt város közé tartozik, a melynek egységes történelmi hangulata van, a mit főként a XVIII. szá­zad barokk emlékei váltanak Ki. Fontos körülmény az is, hogy a vallás, a kultúrának ez a ős­anyja, a tudomány és a művé­szet irányában a serdülő ifjú­ságot szellemileg a legmélyebb benyomásokkal táplálja. Életrajzi adatok után érdek­lődöm. — Megtalálja minden lekszi- k'onban, inkább másról beszél­gessünk. Mikor kezdett politizálni méltóságos uram ? — A millénium idején volt a hires Bánffy-féle választás, po­litikai öntudatom gyökerei egé­szen idáig nyúlnak. Mint kis gimnazisták, mind néppártiak voltunk, mert Révész István du­nakeszi plébános, a néppárt je­löltjének remek arany kalász volt a jelvénye, a kormánypárt pedig csak egy fehér tollat adott, a mi nekünk nem imponált. A választás izgalmai a mi lelkűnk­ben oly fokra hágtak, hogy bár szegény gyerek voltam, dehogy mindig értesüljek a politikáról, megrendeltem a Budapesti Hír­lapot. Azóta mindig a legna­gyobb érdeklődéssel vagyok a politika iránt. Színes politikai életünknek minden mozzanatát 35 év óta figyelemmel kisérem. Hát ha Méltóságod nem akar életének külső eseményei­ről beszélni talán azt mondaná cl nekünk, hogy miként fejlő­dött a váci kis gimnazistából dr. Kornis Gyula annyi nagy tudo­mányos kitüntetés hordozója ? Már gimnazista koromban mélyen érdekeltek a világnézet kérdései, már akkor sokat filo­zofáltam és nagy élmény volt számomra, a mikor mint hete­dikes gimnazista az első na­gyobb német és francia filozó­fiai munkát végigolvastam. Fon­tos momentum volt életemben 1907, mikor tavasszal egyetemi tanulmányaimat bevégezve, az oxfordi egyetem nyári kurzusá­ra küldtek ki ösztöndíjjal tanul­ni. Azóta az angolszász kultúra, a pedagógiai és tudományos élet mindig érdeklődésem cen­trumában maradt. Még 1900-ban beléptem a piarista rendbe és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mélyen elmélyedhettem tu­dományomban és én örökké há­lás vagyok a rendnek, hogy minden lehetőt megtett, hogy szellemi mivoltom teljes mérték­ben kifejlődhessék. Hét évig ta­nít ottani a budapesti gimná­ziumban, majd a budapesti egyelem 1914-ben magántanár­rá habilitált és még ugyanazon év nyarán 28 éves koromban Ferenc József király az ujonan felállított pozsonyi egyetem fi­lozófiai tanszékére nevezett ki, a hol 1917-ben megszerveztem a bölcsészeti fakultást, a minek első dékánává választattam. Mi­kor a csehek Pozsonyba bevo­nultak, az egyetem rektorát tú­szul magukkal vitték és én mind prorektor, a legnehezebb idők­ben vezettem az egyetemet. De nem sokáig. A csehek 1919 de­cember havában egy heti termi­nussal kiutasítottak. Sajátságos helyzetbe voltunk. Ég és föld közt lebegtünk : itthon a kom- mün dühöngött, ott viszont a cseh iinperium berendezkedésé­nek voltunk első tanúi. 1920-ban azonban a budapesti egyetem hivott meg a filozófiai tanszék­re. Nagy irodalmi munkásságá­ról ezeket mondotta tudósitónk­nak : — Elméleti érdeklődésem hármas irányú volt: 1. a lelki élet csodásán gazdag világa. En­nek az eredménye volt a »Lelki életről« irt három kötetes nagy úttörő munkám. Az első magyar tüzetes pszichológia. 2. Nagyon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom