Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-06-10 / 43. szám

2 VÁCI HÍRLAP A felsőházban a kisiparról és az iparosifjúság neveléséről beszélt KOLOSSVÁRY MIHÁLY A felsőnáz múlt héten az ipar- fejlesztésről szóló törvényjavas­latot tárgyalta, melyről elmon­dotta véleményét Kolossváry Mi­hály prelátus is. Miután ez a beszéd közérdekű, megismertet­jük a váciakkal is. Beszédének gondolatmenete ez volt : A javaslat ellen kifogása nincs és aggályai csak amiatt vannak, ami a javaslatból hiányzik. Igen csekély az a segítség, amit a kis­ipar és a háziipar részére nyújt­hat a törvény. Lényegileg csak a gyáriparnak nyújt valódi se- gitséget. Elsősorban gondoskod­ni kell a kisiparosság hiteligé­nyeinek megfelelő kielégítéséről. Égetően szükséges közóhaj a kisiparosok forgalmi adójának j az eltörlése. A kisiparosság va­lamikor boldog és megelégedett rétege volt a társadalomnak, volt hitele, piaca. Thék Endre, Zsol- nay, Szentpétery József az egész világ előtt dicsőséget szereztek a magyar kisiparnak. A kéziipar dekadenciája akkor kezdődött, a mikor az etika kivonult az ipari műhelyekből s az iparfejlesz­tést kizárólag száraz, rideg pa­ragrafusokkal akarták megcsi­nálni az anyagnak nyújtott tá­mogatás segítségével. A tőke ha­talmi erejével szemben a gépek mindent leigázó önzésével szem­ben csak az a kézműipar lehet versenyképes, amelynek van eti­kai tartalma és lelke, ami a gyáriparnak nincsen. Az ipar felszabadulásának korszakában a kisipar alig kapott valamelyes támogatást és fegyvertelenül maradt a mindent lehengerlő gépkolosszusokkal szemben. És rendezetlen volt a hitelkérdés, az adóügy, a kéziipari termékek exportja, a kisipart érintő szo­ciális problémák és az ipari szö­vetkezeti kérdés. A kormánynak kötelessége, hogy a tőke és a kereskedelem bevonásával a há­ziiparos kizsákmányolása nélkül modern alapokra fektessék a há­ziipart. Jóakaratot lát a kor­mányban, de ezt meg is érdem­li a kisipar. Az elégedett kisipa­ros a magyar állam leghűbb tá­masza s amint a mezőgazda fog­lalkozása is Istenhez vezet, úgy a kisiparos sem válik interna- cionálissá, ha műhelye megadja a mindennapi kenyerét. A ké­ziipar felemel, nemesit. A jó kis­iparos a gyári munkással szem­ben alkotónak érzi magát. Ezután az iparos ifjúság ne­velésével foglalkozott. X kisipar versenyképességét a gyáriparral szemben az adja meg, hogy gyor­san, olcsón és esztétikai Ízléssel tud termelni. Az erre való ké- képességet az iparostanonc-isko­lákban sajátítják el, sajnos, né­hány iparostanonciskolát leszá­mítva, alig van szakosított ta­nonciskolánk. Minden elisme­rést meg kell adni az iparosta­nonciskolák derék oktató sze­mélyzetének, de több teret kell engedni a szakoktatásnak és en­nek előfeltétele az oktató szak­szerű kiképzése. Kitűnő eszköz a műhelyi demonstrációs okta­tás, ami a pécsi tanonciskolában kitünően van berendezve. Ta­nonciskoláink sok helyen idegen épületben vannak s a szakokta­tás némi rajztanitásban és a technológia valamelyest ismer­tetésében merül ki. A nevelés ezekben az iskolákban minde­nekelőtt nemzeti és vallásos ala­pon eszközlendő. Az ősi hiba az, hogy az ipariskolák nem egy minisztérium alá tartoznak. Szo­ciális kötelességet kell teljesíteni az iparos ifjúság iránt és nem­csak a testét, hanem a lelkét is gondozásba kell vennie a kor­mánynak. Vigyázni kell arra is, hogy ennek a társadalmi osz­tálynak a vezetése olyan kezek­be ne kerüljön, akiknél a forra­dalom nem szabadságharc és nem önvédelem, hanem végcél, mely a nép leikéből a hittel együtt a humanizmust is kitépi és felforgatásra vezet. A Rerum Xovarum enciklikája a gyakor­lati működés örökké ragyogó útmutatója lesz. Az iparnak is erre a vágányra kell átlépnie. Itt Írjuk meg, hogy a felső­házi tagok felkérésére Koloss- váry Mihály búcsúztatta el a felsőház elnökségét és tisztika­rát múlt szombaton, az ország- gyűlés feloszlatása alkalmával. ^egfüpdätt egy autó a Dunában Egy esztergomi autó, mely Visegrádnál ment át kompon a Dunán Nagymarosra, hogy útját folytatva Gyarmatra menjen, a komp kikötése előtt kb. 15 — 20 lépésnyire a parttól, belement a Dunába. A soffőrtulajdonos, talán siettében, korán kezdett kurblizni, mire az autó megin­dult 8 magával ragadta az autó után kapó és azt meg is ragadó sofíőrt Az autó kiszaladt a komp­ból, bele a Dunába, hol el is merült teljesen a 4—5 m. mély vízben, a soffőrt pedig a vizárja a komp alá sodorta, de kéznél levő matrózok csákányokkal egy-kettőre kimentették. Az autót pedig csónakról csáká­nyokkal megkeresve s erős kö­téllel körülfogva partra húzták. Nem is volt oly nehéz, mert a kerekeire esett. Csak a szélvédő üvegfala, a vászonfedele és az egyik sárhányója tört össze. Üzembe azonban még sem volt állítható. A szentendrei autóbusz vontatta vissza Esztergomba. Hol lehet a szabad Dunában fürdeni? A polgármester közhírré teszi, hogy a szabad Dunában való fürdés a derecskéi szigettől a Buki-szigetig terjedő Dunasza- kaszon csakis a Csávolszky- ligetnél és Molnár-utcánál ki­jelölt, elgerendázott helyen van megengedve. Másutt veszélyes és ha megfogják a ftirdőzőket — megbüntetik. A VILÁGVÁLSÁGRÓL tartott előadást Kornis Gyula a Kereskedők Egyesülete ezidei közgyűlésén Díszes közönség előtt tartotta vasárnap az agilis Kereskedők- egyesüíete az évi rendes közgyű­léséi. A városháza közgyűlési termében ott láttuk társadal­munk minden rétegét, hogy meghallgassa a mindig esemény számba menő gyűlést. Starnberger Rezső elnök a »Hiszekeggyel nyitotta mega zsúfolásig megtelt teremben a gyűlést. Megnyitójában fejteget­te a mai gazdasági helyzetet, gyönyörű példák kapcsán fel­sorakoztatta azokat az okokat, melyek megszüntetése nagy­ban enyhítené a kereskedelem bajait. Rámutatott a kereskedők tragédiáira, a közterhek súlyos­ságára, a mezőgazdaság termé­keinek katasztrofális olcsóságá­ra ; és a közmunkák nagyobb arány ú m egánd i t ás ár a A mindvégig odaadó figye­lemmel és hatalmas tapssal ki­sért szép előadási Zsivanovits József titkári jelentése követte, melyből megtudtuk, hogy mily élénk tevékenységet fejtett ki Vác életében az egyesület az el­múlt év folyamán. Majd Fenyő Ernő pénztáros tett jelentést, utána a megürült pénztárnoki tisztséget Hermann Ignáccal töltötték be s megválasztották a számvizsgáló bizottság tagjaiul Eodor Ferencet, Rozgonyi Ist­vánt és Ung'ár Jónást. Ezután következett a tárgyso­rozat legérdekesebb pontja, Kornis Gyula dr. államtitkár, országgy. képviselőnk előadása a világpiac kérdéséről. Alig van ma használtabb sza­vunk — kezdve a világhírű pro­fesszor — mint gazdasági vál­ság, gazdasági depresszió. Et­től visszhangzik feneketlen nyo­morúságában Európa, de már Amerika is, a »prosperity« ha­zája. Mind több fizikai és szel­lemi munkás munkanélküli. Ez már nem ideiglenes, hanem kró­nikus betegség. Dacára annak, hogy a modern technika, a gé­pek a mezőgazdasági és ipari termelést felfokozzák, a piac csökkent. Ez a valóság. Ennek okai : a karthagói békeszerző­dések Európa és Amerika fo­kozatosan elveszti piacait, mert az eddigi primitiv országok, gyarmatok idegen földrészek gazdaságilag a maguk lábára állnak, indusztriálnak. További ok a nacionalizmus felfokozó­dása s vele a protekcionizmus, a védővámrendszer. Minden or­szág piacot keres, de nem ta­lál, a tőkék kihasználatlanul he­vernek a bankok pinceiben és sok száz millió ember nyomo­rog, éhezik. Ok még a bizalmi válság, nincs hosszú lejáratú idegen hitel, fél a tőke a láza­dástól, forradalomtól. Megoldása ennek a válságnak csakis az államok közös meg­egyezésével lehetséges, de itt el­sősorban ki kellene kapcsolni a politikát. Ámde ez lehetetlen, mert a kölcsönös bizalmatlan­ság folytán féltik szuverenitá­sukat. Láttuk mennyire lehetet­len a népszövetség, a világkon­ferenciák pedig eredménytele­nek. Majd ismertette a szovjet kereskedelmi kapcsolatait s bár a nagy államok küzdenek a kommunisták ellen közben azonban a szovjetnek szorgal­masan szállít mindenki és segíti megvalósítani a pjetiletkát, az öt éves programot. A tanulságos példák hosszú sorozatával bizo­nyított előadást azzal fejezte be, hogy ne sírjunk, ne jajgassunk, de összeszoritott fogakkal dol­gozzunk. Álljunk a magunk lá­bán : próbálkozzunk nemzetkö­zileg, de elsősorban magunkban bizzunk ! A lebilincselő, magas színvo­nalú, gyönyörű előadást, mely városunk nagy szülöttének gaz­dag tudásáról ismét tanúságot lett, frenetikus tapssal fogadta a nagyközönség és a Balkányi Kálmán dr. az Omke igazgatója fejezte ki a kereskedők hálás köszönetét. Majd ecsetelte a sür­gős sérelmek orvoslásának fon­tosságát és azzal fejezte be ha­tásos beszédét, aposztrofálva Vácon a gyorsvonat megállását, hogy egy másik vonatot is meg kell állítani, azt, amely súlyos terheivel menetrendszerű pon­tossággal el fogja gázolni a ma­gyar kereskedelmet, ha az utol­só percben meg nem állítják. Starnberger Rezső elnök mon­dott köszönetét az előadóknak és az Omke képviseletében meg­jelent Balkányi Kálmán dr. és Pásztor Béla igazgatóknak, va­lamint a budapesti kereskedel­mi és iparkamara képviselőjé­nek. Kemény Dezső dr. főtit­kárnak. A közgyűlés után a Hlinicz- kynél száz terítékes társasebéd volt. Több felköszöntő hangzott el : Bndinszky Jenő társelnök dr. Kornis Gyulát, Révész Sán­dor dr. főügyész Krakker Kál­mán drt, mint az Egyesület disz- tagját, Zsivanovits József titkár pedig az Omke és a kamara képviselőit köszöntötte. Úgy Kornis Gyula, mint Krakker Kálmán zngó tapsok között mondtak gyönyörű beszédeket. Balkányi Kálmán dr. és Ke­mény Dezső dr. kamarai titkár köszöntötték a váciakat. Helyreigazított szónoklat A Kereskedők - egyesületének banketjén Kemény Dezső dr. a budapesti iparkamara képvi­selője is felszólalt és jellemzésül elmondotta, hogy egy ötvenszá­zalékos kényszeregyezségnél a kincstár képviselője haszonnak vette a kiegyezés másik ötven százalékát és — megadóztatta. A szónoklat nagy derültséget kel­tett, ámde Schiller Henrik pü. főtanácsos, ki a banketten részt vett, magára értette az esetet. Mikor ezt Kemény dr. megtud­ta, élő szóval is »helyreigazított«, de most Írásban is a következő sorokat intézte hozzá : Igen tisztelt Főtanácsos Ur ! őszinte sajnálatomra értesültem arról, hogy igen tisztelt Főtaná­csos Ur nehézményezte a Váci Kereskedők-egyesületének va­sárnapi diszebédjén mondott beszédem bizonyos kitételeit. Ámbátor Starnberger Rezső szö­vőgyári igazgató Ur tisztelt Ba­rátom félreértett vagy félreért­hető szavaimhoz nyómban ott a fehér asztalnál a szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom