Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-06-10 / 43. szám
2 VÁCI HÍRLAP A felsőházban a kisiparról és az iparosifjúság neveléséről beszélt KOLOSSVÁRY MIHÁLY A felsőnáz múlt héten az ipar- fejlesztésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, melyről elmondotta véleményét Kolossváry Mihály prelátus is. Miután ez a beszéd közérdekű, megismertetjük a váciakkal is. Beszédének gondolatmenete ez volt : A javaslat ellen kifogása nincs és aggályai csak amiatt vannak, ami a javaslatból hiányzik. Igen csekély az a segítség, amit a kisipar és a háziipar részére nyújthat a törvény. Lényegileg csak a gyáriparnak nyújt valódi se- gitséget. Elsősorban gondoskodni kell a kisiparosság hiteligényeinek megfelelő kielégítéséről. Égetően szükséges közóhaj a kisiparosok forgalmi adójának j az eltörlése. A kisiparosság valamikor boldog és megelégedett rétege volt a társadalomnak, volt hitele, piaca. Thék Endre, Zsol- nay, Szentpétery József az egész világ előtt dicsőséget szereztek a magyar kisiparnak. A kéziipar dekadenciája akkor kezdődött, a mikor az etika kivonult az ipari műhelyekből s az iparfejlesztést kizárólag száraz, rideg paragrafusokkal akarták megcsinálni az anyagnak nyújtott támogatás segítségével. A tőke hatalmi erejével szemben a gépek mindent leigázó önzésével szemben csak az a kézműipar lehet versenyképes, amelynek van etikai tartalma és lelke, ami a gyáriparnak nincsen. Az ipar felszabadulásának korszakában a kisipar alig kapott valamelyes támogatást és fegyvertelenül maradt a mindent lehengerlő gépkolosszusokkal szemben. És rendezetlen volt a hitelkérdés, az adóügy, a kéziipari termékek exportja, a kisipart érintő szociális problémák és az ipari szövetkezeti kérdés. A kormánynak kötelessége, hogy a tőke és a kereskedelem bevonásával a háziiparos kizsákmányolása nélkül modern alapokra fektessék a háziipart. Jóakaratot lát a kormányban, de ezt meg is érdemli a kisipar. Az elégedett kisiparos a magyar állam leghűbb támasza s amint a mezőgazda foglalkozása is Istenhez vezet, úgy a kisiparos sem válik interna- cionálissá, ha műhelye megadja a mindennapi kenyerét. A kéziipar felemel, nemesit. A jó kisiparos a gyári munkással szemben alkotónak érzi magát. Ezután az iparos ifjúság nevelésével foglalkozott. X kisipar versenyképességét a gyáriparral szemben az adja meg, hogy gyorsan, olcsón és esztétikai Ízléssel tud termelni. Az erre való ké- képességet az iparostanonc-iskolákban sajátítják el, sajnos, néhány iparostanonciskolát leszámítva, alig van szakosított tanonciskolánk. Minden elismerést meg kell adni az iparostanonciskolák derék oktató személyzetének, de több teret kell engedni a szakoktatásnak és ennek előfeltétele az oktató szakszerű kiképzése. Kitűnő eszköz a műhelyi demonstrációs oktatás, ami a pécsi tanonciskolában kitünően van berendezve. Tanonciskoláink sok helyen idegen épületben vannak s a szakoktatás némi rajztanitásban és a technológia valamelyest ismertetésében merül ki. A nevelés ezekben az iskolákban mindenekelőtt nemzeti és vallásos alapon eszközlendő. Az ősi hiba az, hogy az ipariskolák nem egy minisztérium alá tartoznak. Szociális kötelességet kell teljesíteni az iparos ifjúság iránt és nemcsak a testét, hanem a lelkét is gondozásba kell vennie a kormánynak. Vigyázni kell arra is, hogy ennek a társadalmi osztálynak a vezetése olyan kezekbe ne kerüljön, akiknél a forradalom nem szabadságharc és nem önvédelem, hanem végcél, mely a nép leikéből a hittel együtt a humanizmust is kitépi és felforgatásra vezet. A Rerum Xovarum enciklikája a gyakorlati működés örökké ragyogó útmutatója lesz. Az iparnak is erre a vágányra kell átlépnie. Itt Írjuk meg, hogy a felsőházi tagok felkérésére Koloss- váry Mihály búcsúztatta el a felsőház elnökségét és tisztikarát múlt szombaton, az ország- gyűlés feloszlatása alkalmával. ^egfüpdätt egy autó a Dunában Egy esztergomi autó, mely Visegrádnál ment át kompon a Dunán Nagymarosra, hogy útját folytatva Gyarmatra menjen, a komp kikötése előtt kb. 15 — 20 lépésnyire a parttól, belement a Dunába. A soffőrtulajdonos, talán siettében, korán kezdett kurblizni, mire az autó megindult 8 magával ragadta az autó után kapó és azt meg is ragadó sofíőrt Az autó kiszaladt a kompból, bele a Dunába, hol el is merült teljesen a 4—5 m. mély vízben, a soffőrt pedig a vizárja a komp alá sodorta, de kéznél levő matrózok csákányokkal egy-kettőre kimentették. Az autót pedig csónakról csákányokkal megkeresve s erős kötéllel körülfogva partra húzták. Nem is volt oly nehéz, mert a kerekeire esett. Csak a szélvédő üvegfala, a vászonfedele és az egyik sárhányója tört össze. Üzembe azonban még sem volt állítható. A szentendrei autóbusz vontatta vissza Esztergomba. Hol lehet a szabad Dunában fürdeni? A polgármester közhírré teszi, hogy a szabad Dunában való fürdés a derecskéi szigettől a Buki-szigetig terjedő Dunasza- kaszon csakis a Csávolszky- ligetnél és Molnár-utcánál kijelölt, elgerendázott helyen van megengedve. Másutt veszélyes és ha megfogják a ftirdőzőket — megbüntetik. A VILÁGVÁLSÁGRÓL tartott előadást Kornis Gyula a Kereskedők Egyesülete ezidei közgyűlésén Díszes közönség előtt tartotta vasárnap az agilis Kereskedők- egyesüíete az évi rendes közgyűléséi. A városháza közgyűlési termében ott láttuk társadalmunk minden rétegét, hogy meghallgassa a mindig esemény számba menő gyűlést. Starnberger Rezső elnök a »Hiszekeggyel nyitotta mega zsúfolásig megtelt teremben a gyűlést. Megnyitójában fejtegette a mai gazdasági helyzetet, gyönyörű példák kapcsán felsorakoztatta azokat az okokat, melyek megszüntetése nagyban enyhítené a kereskedelem bajait. Rámutatott a kereskedők tragédiáira, a közterhek súlyosságára, a mezőgazdaság termékeinek katasztrofális olcsóságára ; és a közmunkák nagyobb arány ú m egánd i t ás ár a A mindvégig odaadó figyelemmel és hatalmas tapssal kisért szép előadási Zsivanovits József titkári jelentése követte, melyből megtudtuk, hogy mily élénk tevékenységet fejtett ki Vác életében az egyesület az elmúlt év folyamán. Majd Fenyő Ernő pénztáros tett jelentést, utána a megürült pénztárnoki tisztséget Hermann Ignáccal töltötték be s megválasztották a számvizsgáló bizottság tagjaiul Eodor Ferencet, Rozgonyi Istvánt és Ung'ár Jónást. Ezután következett a tárgysorozat legérdekesebb pontja, Kornis Gyula dr. államtitkár, országgy. képviselőnk előadása a világpiac kérdéséről. Alig van ma használtabb szavunk — kezdve a világhírű professzor — mint gazdasági válság, gazdasági depresszió. Ettől visszhangzik feneketlen nyomorúságában Európa, de már Amerika is, a »prosperity« hazája. Mind több fizikai és szellemi munkás munkanélküli. Ez már nem ideiglenes, hanem krónikus betegség. Dacára annak, hogy a modern technika, a gépek a mezőgazdasági és ipari termelést felfokozzák, a piac csökkent. Ez a valóság. Ennek okai : a karthagói békeszerződések Európa és Amerika fokozatosan elveszti piacait, mert az eddigi primitiv országok, gyarmatok idegen földrészek gazdaságilag a maguk lábára állnak, indusztriálnak. További ok a nacionalizmus felfokozódása s vele a protekcionizmus, a védővámrendszer. Minden ország piacot keres, de nem talál, a tőkék kihasználatlanul hevernek a bankok pinceiben és sok száz millió ember nyomorog, éhezik. Ok még a bizalmi válság, nincs hosszú lejáratú idegen hitel, fél a tőke a lázadástól, forradalomtól. Megoldása ennek a válságnak csakis az államok közös megegyezésével lehetséges, de itt elsősorban ki kellene kapcsolni a politikát. Ámde ez lehetetlen, mert a kölcsönös bizalmatlanság folytán féltik szuverenitásukat. Láttuk mennyire lehetetlen a népszövetség, a világkonferenciák pedig eredménytelenek. Majd ismertette a szovjet kereskedelmi kapcsolatait s bár a nagy államok küzdenek a kommunisták ellen közben azonban a szovjetnek szorgalmasan szállít mindenki és segíti megvalósítani a pjetiletkát, az öt éves programot. A tanulságos példák hosszú sorozatával bizonyított előadást azzal fejezte be, hogy ne sírjunk, ne jajgassunk, de összeszoritott fogakkal dolgozzunk. Álljunk a magunk lábán : próbálkozzunk nemzetközileg, de elsősorban magunkban bizzunk ! A lebilincselő, magas színvonalú, gyönyörű előadást, mely városunk nagy szülöttének gazdag tudásáról ismét tanúságot lett, frenetikus tapssal fogadta a nagyközönség és a Balkányi Kálmán dr. az Omke igazgatója fejezte ki a kereskedők hálás köszönetét. Majd ecsetelte a sürgős sérelmek orvoslásának fontosságát és azzal fejezte be hatásos beszédét, aposztrofálva Vácon a gyorsvonat megállását, hogy egy másik vonatot is meg kell állítani, azt, amely súlyos terheivel menetrendszerű pontossággal el fogja gázolni a magyar kereskedelmet, ha az utolsó percben meg nem állítják. Starnberger Rezső elnök mondott köszönetét az előadóknak és az Omke képviseletében megjelent Balkányi Kálmán dr. és Pásztor Béla igazgatóknak, valamint a budapesti kereskedelmi és iparkamara képviselőjének. Kemény Dezső dr. főtitkárnak. A közgyűlés után a Hlinicz- kynél száz terítékes társasebéd volt. Több felköszöntő hangzott el : Bndinszky Jenő társelnök dr. Kornis Gyulát, Révész Sándor dr. főügyész Krakker Kálmán drt, mint az Egyesület disz- tagját, Zsivanovits József titkár pedig az Omke és a kamara képviselőit köszöntötte. Úgy Kornis Gyula, mint Krakker Kálmán zngó tapsok között mondtak gyönyörű beszédeket. Balkányi Kálmán dr. és Kemény Dezső dr. kamarai titkár köszöntötték a váciakat. Helyreigazított szónoklat A Kereskedők - egyesületének banketjén Kemény Dezső dr. a budapesti iparkamara képviselője is felszólalt és jellemzésül elmondotta, hogy egy ötvenszázalékos kényszeregyezségnél a kincstár képviselője haszonnak vette a kiegyezés másik ötven százalékát és — megadóztatta. A szónoklat nagy derültséget keltett, ámde Schiller Henrik pü. főtanácsos, ki a banketten részt vett, magára értette az esetet. Mikor ezt Kemény dr. megtudta, élő szóval is »helyreigazított«, de most Írásban is a következő sorokat intézte hozzá : Igen tisztelt Főtanácsos Ur ! őszinte sajnálatomra értesültem arról, hogy igen tisztelt Főtanácsos Ur nehézményezte a Váci Kereskedők-egyesületének vasárnapi diszebédjén mondott beszédem bizonyos kitételeit. Ámbátor Starnberger Rezső szövőgyári igazgató Ur tisztelt Barátom félreértett vagy félreérthető szavaimhoz nyómban ott a fehér asztalnál a szükséges
