Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-05-24 / 39. szám

Ára 1 2 fillér. Mai számunk 8 oldal. 45-lk évfolyam. 39. szám. Vác, 1931 május 24. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P — FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL ÉS LAPTULAJDONOS: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ] SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON: 17 I)ERCSI]\TI IHEZSÖ | HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT ■BgMaíMBagBIEWmEC»» A váci retek Egy pár sor a mezőgazdasági rovatban : A budapesti piacon várják a váci retekszállitmányo- kat. — Számítanak reá. — Egy rövid kis hir, mily sokat jelent mégis és mennyit sejtet. — Vég­re valami, ami váci és amit Bu­dapest vár tőlünk, váciaktól. Pe­dig van sokkal szebb, koraibb bolgár retek vagon számra a nagypiacon. De a váci retek jobb ízű, mert érettebb, nem túlhajtott, nem szabadföldi, de minden háznál, kertben termett, gonddal ültetett és bőségesen öntözött. Tehát nem fás, nem pudvás, friss, mert este szedik, éjjel csomókba kötik és már ko­ra reggel viszik Budapestre. Végre valami, ami váci és ami példát mutat termelőinknek. Nem szabad lekicsinyelnünk ma még a retket sem. Természet adta, törvényszerű dolog, hogy az igények átalakít­ják a kereskedelmet az ipart és amint napjainkban láthatjuk, a földművelést is. Mindenben érez­teti hatását a technika fejlődése erősen. Úgy látszik, mintha az emberi erő és munka, mahol­nap teljesen feleslegessé válna. Ez azonban csak látszat. Mert ha a nyers erőt tudják is géppel pótolni, de a lelket, a szellemi munkát, a helyzet felismerését, a meglátást a talpra-esettséget, találékonyságot nem lehet üze- mesiteni. * Itt lép aztán előtérbe az em­ber. Minden háznál van kert, melyet rendesen az asszonyok dolgozzák. Segítsen a munka- nélküli férfi is az otthoniaknak, ásni, ültetni, locsolni. És nyissa ki a szemét, gondolkodjon azon, amit a piacon lát. Az emberiségnek van egy rossz szokása az evés. Enni kell, te­hát amit termelünk, azt el is le­het adni, csak jót kell termelni ns mennél korábban. Sajátságos, hogy hazánkban még mennyire szervezetlen a termelés. Egyes termelvényeket, különösen búzát forszírozzák, ha kell, ha nem, — csak terme­lik, a minőség elhanyagolásával A váci talaj sem a legkitűnőbb búza termő. Egyes vidékek önön kárukon okulva és idejében felismerve a bajt, levonták a tanulságot és át­nyergeltek talajuknak és értéke­sítési lehetőségnek legjobban és legjobban megfelelő tcrmelvé- nyekre. Csak egy pár példa ez Kecskemét: barack, Nagykőrös: uborka, Makó : hagyma, Sze­ged : paprika, Szabolcs megye ­burgonya, Dunakeszi : paradi­csom, Gyöngyös, Eger, Tokaj : szőllő, bortermés stb. Kecskemét és Nagykőrös vi­dékén az idén közel 400,000, azaz négyszázezer gyümölcs fa virágzott majdnem egyidőben. Ha csak tiz pengőt hoz egy fa tisztán, akkor is az évi négy mil­lió pengő jövedelmet jelent. Pe­dig ennél sokkal többet hoz, mert a termelés magával hozta az értékesítés megszervezését is. Nem megy kárba semmi, mert mire beérnek, már el van adva mind, naponta 10—12 vaggon barackot indítanak Budapest és a külföld felé. Természetesen ez nem történt máról-holnapra, de tervszerűen, céltudatos munka és egye takarás eredménye. A példa megyan, mennyivel köny- nyebb a már járt utón haladni, csak követni kell. Oly sok egyéb terményre van szüksége Buda­pestnek, sőt Vácnak is, melyet érdemes termelni, ami többet hoz, mint a búza, vagy a bor­szőlő. Ha figyelemmel kisérjük a budapesti piacot, látjuk, hogy dacára agrár állami voltunknak, Hollandiából .exportálnak ká­posztát, sőt. sárgarépát, Egyip­tomból hagymát- (Tavaly Ála­kon liagymakrach volt — az idén pedig , már külföldről hoz­nak be ! — Micsoda szervezetlen­séget bizonyít !) De tovább is mehetünk, Olaszország éghajlata előnyösebb, onnan rengeteg ko­rai zöldfélék jönnek, sőt még burgonya is. Ezek ellen védekez­nünk nagyon nehéz ! Itt csak a hivatásos kertészek versenyez­hetnek, ellenben a gyümölcspia­con bizony eredményesebben is dolgozhatunk: Ha a barack meg­terem hazánkban, megkell te­remnie az almának, körtének, csemegeszőlőnek is. Ma almát Amerikából vásárolunk ! Persze igy a kevés hazai alma is drá­gább, mint az olasz vagy spa­nyol narancs. Környékünkön nagyon sok szilva, ribizli, őszi barack megte­rem. Igen izes és — hires. Nagyon sok szőlő van Vácon kipusztulóban, ezek közé már meg lehetne kezdeni kísérletkép­pen különféle fajtájú gyümölcs­facsemete ültetését. Egy pár év aztán megmutatná, merre az út a boldogulás felé. Amennyire hátrány az, hogy Budapest itt van a nyakunk­ban, éppen annyira, sőt idővel sokkal többnyire előnyössé is válhat, reánk nézve, ha igyeke­zünk azt javunkra kihasználni. Termeljünk azt, ami kell és ta­lajunknak legjobban megfelel, minél korábban és a legjobbat. A vidék követni fog bennünket s értékesítési folyamatunkba ma­ga-magától bele fog kapcsolódni. Így aztán megérhetjük idővel azt, hogy kecskeméti példára a váci állomásról is naponta 10, 12 vagon gyümölcsöt indítha­tunk. Sinyhoffer Sándor A Váci Hírlap pünKösái száma 8 oláal.EegKöze- le'hni számunte május 31-én, vasárnap jelenilc meg. Egy könny . . . Alkalmi vers Irta eyy feyyenc Mi nem látunk tavaszt, a rabok csak érzik, csak a vágynnk zokog, csak a szivünk vérzik! Miránk nem süt a nap, életünk csak árnyék, csókos új tavasztól ugyan mit is várnék ? ! Nekünk kín a tudás, ami másutt érték, hisz a fegyencruhánk egyformára mérték! Minket porbasujtott, letiport az Élet, drága szent szabadság, csak álmodunk véled! Mi senkik se vagyunk, csak névtelen számok, dacos, nehéz bűnök, súlyos életvámok ! Kint, a fegyencsirok beszélnek csak róla, bűnei adóját itt, ki — meddig rója ! Mireánk csak gúnnyal, megvetéssel néznek, minket nem szeretnek ! Minket nem becéz­[nek 1 Minket csak az álom vihet innen messze, s itt álmokban hinni kinek lenne mersze ?! Vagy — hát ébren vagyok ? ébren állok [itten ? 1 Valóságnak látom, mit álomnak hittem ? Hatalmas palota, a kapuja tárva, mintha bűnözőket irgalomra várna ! Letörlik a könnyet szerető kezekkel, hát törődnek velem, törődnek ezekkel ? Mit jelent ez ünnep, mórt jöttetek hozzánk ? ! Ennyi gondos érzést talán mi okoznánk?! Hót számítunk mi is ? Ember vagyok én is?! Hát éreznek velünk? van szeretet mégis?! Jöhet megbocsátás? lehet tiszta bánat?! Hisz’ itt szeretetböl egy palota támadt! Mert e palotának a Hit az alapja, szeretetböl épült, a szeretet adja! Nem lehet hideg kő, nem lehet csak márvány s ily szeretet tőlünk nem maradhat árván! Koldus magyar népünk kínos adó-vére, ne hulljon átokként mindnyájunk fejére S kinek megfogamzott szivében az óhaj, hogy megnyugvást nyerjen sok-sok kínos [sóhaj, aki önzetlenül fáradozott érte, ki ezt a palotát értünk, nekünk kérte, szálljon annak öröm, áldás a szivére, sugárzó szemünkből egy könny — a kezére ! Mária szobor a Hétkápolna forrása fölött Az elhanyagolt Hétkápolna környéke a közeljövőben, való­színűleg a májusi ájtatosság idejére kegyeletes szép látvá­nyossággal lesz gazdag. A hires forrás felett álló faköpönyeg, melyre köteles volt minden sze­relmes felírni a nevét, végre végleg eltűnik, hogy helyét egy magas emelvényre állított, mű­vészi kezektől származó Mária szobor foglalja el. Kornis Gyula országgyűlési képviselőnket gyermekkora óta foglalkoztatja az a gondolat, hogy a váciaknak ezt az igazán messzeföldön hires forrását szép emlékkel kellene megörökíteni. Régen elhatározta, hogy amikor majd módjában áll, e tervét meg­valósítja. Mindjárt a képviselővé választását követő időben kije­lentette, hogy első ténykedései közé fog tartozni, miszerint ked­venc terve a Hétkápolna forrása felett valóra váljék. Megbízta Reischl Gusztáv bu­dapesti műépítészt, hogy gondo­latát imigyen örökítse meg. Első tervét, hogy a forrás fölé egy barlangot emel, elvetette, mert azt aligha lehetett volna tisztán tartani. Ehelyett elfogadta mű­építészének azt a gondolatát, hogy a forrás felett magas posz- tamenten szűz Mária szobra kar­ján a gyermek Jézussal álljon. Áforrás vizét egyméter magasra emelik és ciklopsz-kőalap fogja körül. Itt egy méter magasan jön ki az üdítő viz és egy kagy­lóba folyik, honnan kis patakba kerül, hogy a Derecske vizét táplálja. A magas kőalap foly­tatása lesz három méter posz- tamentum, melynek tetején fog állani a kétméteres Madonna szobor arccal a Duna felé. Képviselőnk Krakker polgár- mester, Huber gazdasági főtaná­csos és Reischl műépítész kísé­retében a héten lennjárt a Hét­kápolnánál és ott a helyszínen megbizta|5arö2MffzNándor váci kőfaragómestert, hogy a műépi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom