Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-07-20 / 54. szám
Ara 12 fillér. 44-ik évfolyam. 54. szám. Vác, 1930 fullus 20. VÁCI HÍRLAP Politika! és társadalmi het^ap, megjelenik heftenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: 3£«lytaen egy negyedévre . . 2 P 80 fill. Vidéken egy negyedévre . . 3 P 50 fill. &gyes szérn ára .........................— P 12 fill. Felelők szerkesztő, kiadó és laptulajdeno* BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utea és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soronKinf díjszabás szerint krakker Kálmán kellene nekünk! Az aranykalásszal ékes táblán az arató felsóhajt: — Uram Isten, nem hiába dolgoztam-e? Lesz-e ára munkámnak? És még a felületes újságolvasó sem mer határozott választ adni. Most megrettenve gondol Amerikát járt szociológusainkra, akik azt állítják, hogy Kanada raktárai a múlt évi termésből teli vannak és az árakat ott ma erőszakkal tartják . . . <$> Ha a gabonába vetett hit meginog, a magyar nép élete rendül meg. Ezért a sürgős tanácskozások még ellenségeinkkel is, bogy a kontinensen stabilan tartsák a gabonaárakat és ne történhessen meg, hogy a jó aratás is csak a mag árát adja vissza, mert időközben a búza. rozs ára felére zuhant. Komoly szakemberek pedig hirdetik, hogy a magyar föld népe jórészt térjen át más gazdálkodásra. Ilyen rázkódtatás még nem volt a világon, de kisebben a íiloxera fellépésekor már átment Magyarország szőlőtermő népe. Akkoriban Vác környéke teljesen szőlőtermelő volt. A szőlőtőke közt nincs nagy horizont, de boldogság honol. Minden váci iparosnak, földművesnek megvolt a kis háza, lakásért nem fizetett, a szőlő a házhoz való zöldséget, krumplit, gyümölcsöt, borocskát betermette. Az igények kielégültek: nyugodt megelégedés honolt az öreg város utcáiban. De megrendült az élet, amikor egyre kopárabb lett a hegyoldal, minden munka hiábavaló volt a láthatatlan ellenséggel szemben. És a küzdelemben a váci ember maradt alul: eladta parlaggá lett szőlőjét, megingott a megélhetés lehetősége és a ház is utána ment. A nyomorúság ütött tanyát a nemrég boldog utcákban. És akkor jött Krakker Kálmán, ez az izzig, vérig gazda, kinek horizontja magasabb volt társainál. Először jóbarátait vette rá az újfajta szőlőülte- técre, (innen a „tudósdomb“ gúnynév még ma is), aztán a kétkedő egyszerű népnek mutatta szinte naponta: ezt tegyétek, igy ültessétek és igy ápoljátok szőlőtöket. Ha a régi jólét nem is tért vissza, de a háborúig normális életet élhetett Vác. A mester kalkulusa bevált, hittel és reménynyel követték és nem bánták meg, mert ahol Vácon háború előtt szőlő volt, ott könnyebben volt elviselhető maga az élet. Krakker Kálmánra lenne szükség ma is. A fanatikus gazdahitet élő és hirdető férfiúra, ki fölényes tudásával intené le a kétkedőt és megmutatná az irányt példájával, mely irányban haladjon a váci kisgazda, aki alatt lateinert, iparost és földművest egyaránt értünk. Nem kétlem, szaporítaná a mi legszebben diszlő gyümölcsünket, a cseresznyét és iparkodna piacot teremteni, nehogy a fán rothadjon, ha jó termést adott a Gondviselés. Hiszen valamikor adóját fizette a váci a cseresznyéből s adóhátralék csak akkor volt, ha nem virágzott dúsan Vác lankáin a cseresznyefa. Bizonyos, hogy terjesztené a hitet közöttünk, hogy nem kell búsulni a borértékesítés nehézségein, diszlik a váci határban a ribizli és az őszi barack, ha ezeket, meg málnát ültetünk, Vácnak olyan hirneve lesz egy évtized alatt, mint Kecskemétnek a barackja, Makónak a hagyma, Dunakeszinek, Pótnak a paradicsoinja és spárgája után. De ki az a tekintély, ki az a hitével ható férfiú közöttünk, akinek kö vetője lenüe a ma hitetlen világán? Felülről vár segítséget mindenki és a városházára ne várjunk. Az aktatömeg agyonnyom mindenkit, boldog, ha hetenkint zúgó fejjel menekülhet tőle. Ma az utasítások végrehajtása, a papirtömegek lemorzsolása kiváDja a munkaerőt. Azok rengetegét látva, megrendül a munka- és alkotókedv. Kívülről kell jönni a gazda-Mes- siásnak, aki racionális gazdálkodásra utat mutat és azzal zilált pénzügyi viszonyainkat rendbehozza. Kívülről várjuk az új Krakker Kálmánt, aki meggyőződéses szavával, nem lankadó munkakedvével új csapásokat nyit és a megélhetést könnyíti meg nekünk. Nehezebb sora lesz, mint az elődnek, de annyi megbecsülés csak jut jutalmul, mint amennyi a váci szőlők regenerátorának. A városi pénzügyek vaskezű rendbehozójának neve egy sikátor fölé került jutalmul, a többié, a Krakker Kálmánoké elmerült a feledés homályában. Azért mégis gazdavezért várunk, hittel lobogó, fáklyaként világitó vezért, ki a jobb jövőt a biztos tala jón, a magyar földön mutatja meg elcsüggedő népének! Spekt.---------- Meghalt egy kis diák Boldogan távozott a szülői körbe a tanév befejeztével Zámboryi Miklós a váci gimnázium V/b. oszt. tanulója. Nem sejtette, hogy a halál már olt jár a nyomában. Jánoshidán töltött néhány napot. Kissé fájt egyik karja, de nem érezte komolynak baját. Egy-két nap múlva hirtelen nagy láz lepte meg. Orvoshoz fordult, a ki pem találta meg a láz okát. Gyorsan a szolnoki kórházba vitték a fiút, a hol a baj okának megállapítása elolt másnap meghalt. Csak halála után nyert megállapítást, hogy a fájós karból genny került a vérbe és ebből vérmérgezés állott be, a mi váratlan halálát okozta. Szorgalmas, jóviseletű tanulója volt a váci gimnáziumnak, s kinek korai halálával sok jogos remény foszlott szét. Nyugodjék békében ! ^SINGER varrógépek mégis A LEGdOBBAK !* Egyvácegyházmeg$ er plébános Őszlön d jat ivyert A közoktatásügyi miniszter Galla Ferenc cinkotai plébánosnak ösztöndijat adományozott, hogy Rómában tanulmányokat folytathasson. A megyés püspök érre Galla plébánosnak egy évi szabadságot engedélyezett, hogy Rómában a propaganda fidei könyvtárában kutatásokat végezhessen. Nem kell a Rakovszky-név A belügyminiszter Rakovszkij Iván váci rendőrőrmeslernek engedélyt adotl, hogy nevét Hajnalra magyarosíthassa meg. Tíz éves érettségi találkozó Az 1920-ban érettségizettek julius 6-án tartották találkozójukat. A 22 végzett növendék közül megjelentek: vitéz Gombos Gáborné, Cirhay Mária, dr. lyostyái László, dr. Bárkányi József, dr. Frajna András, Kádas György, dr. Lukács Ákos, Nagy György, Prácska Ferenc, Hosteller Károly, dr. Somogyi Aladár, Glaser Lajos. Két osztálytársuk elhunyt. A megjelentek szeretettel ünnepelték Gombos Antal igazgatót és Rozs Lajos volt osztályfőnöküket. Öt év múlva ismét találkoznak. Emlékezés július I7>én a szabads^ghösökre A szabadságharc véres, vesztett csatájának évfordulóján, julius 17-én, mint minden évben, úgy ez idén is pár száz főnyi társaság lezarándokol a Hétkápolnához, hogy a hősök lelkiüdvéért bemutatott gyászmisén, utána a honvédszobornál kegyletes ünnepen résztvegyenek. Az idén Varázséji Béla dr. prelátus mondotta a gyászmisét, ezt követte a megkoszorúzott emlék alatt az ünnep. A Polgári Dalkör éneke után vitéz Kér eszles Béla állott a kőtalpra és messze- csengő hangon emlékezett meg a 81 év előtti nagy harcról, melyet a magyar csapatok a mindent elözönlő Paskievies-tömegekkel vívtak. Összehasonlította az akkori időket a mai időkkel. Akkor is a fél világ fogott össze Magyarország ellen, de az igazság győzött és az ország talpraállott. Ma is csak idők kérdése nagy Magyarország visszaállítása. Egy pár évtized csak napoknak számit a nemzet életében. A napok leperegnek, de mi legyünk készen visszafogadni az elrabolt testvéreket, országrészeket. Meggyőző és felemelő volt a szónak szava, örömmel hallgatta a kis társaság, mely végül a gondolatok közössége mellett meleg tapsaival tüntetett és köszönte meg vitéz Keresztes Bélának szónoki póz nélkül, szívvel előadott emlékezését. Váci vendéglősöket érdekli Augusztus 27- és 28-án országos vendéglős és kocsmáros kongresz- szus lesz Esztergomban. A váci elnökség lapunk útján felhívja a váci tagokat, hogy nyolc nap alatt jelentsék be részvételi szándékukat, különben a sok kedvezményt (utazás, ellátás, fürdő stb.) nem tudja részükre biztosítani. A megyés püspök Kolossváry Mihályhoz Kolossváry Mihály prelátus, felsőházi tag pappá szentelésének negyvenedik évfordulóját a legnagyob csendben most ülte meg. Ugyanekkor egy másik jelentős évfordulóhoz is ért: húsz éve vezeti törhetetlen energiával és lelkes buzgalommal a nagy egyházmegye iskoláit. Ezt az évfordulót a sok száz iskola, a sok ezer iskolás meg akarta ünnepelni, de a főtanfelügyelő minden ünneplést határozottan megtiltott és az évforduló nyom nélkül múlt el. Mégsem. Az egyházmegye feje, Hanauer István püspök felkereste a kiváló egyházi férfiút és személyesen adta át neki a főpásztor következő köszönő levelét: Mélióságos Prelátus, Kanonok, Egyházmegyei Fötanfelügyelö Úr! Ma van a huszadik évfordulója annak a napnak, amelyen istenben bodogult elődöm Méltóságodat az egyházmegye főtanfelügyelőjévé kinevezte. Húsz éves főtanfelügyelői működésének fele elődöm idejére esik és arról csak eredményeiben szerezhettem tudomást, de a másik tiz esztendő alatt személyesen is láttam Méltóságod nagy munkáját és annak én vagyok a legközvetlenebb tanúja. Méltóságod mindenkor készséges munkatársam volt és minden iskolai ügyben elsőrangú szakismeretevei, gazdag tapasztalataival és bölcs tanácsaival sietett segítségemre. Az egyházmegye kormányzásának nem jelentéktelen részét képezik az iskolai ügyek, de Méltóságod az összeseket szivén viselte, megosztotta velem ezeknek minden gondját és támogatott engem abban a törekvésben, hogy az iskolákról vallott katolikus elvi álláspontunknak minden körülmények között érvényt szerezhessek. Őszinte köszönetét mondok Méltóságodnak húsz éves főtanfelügyelői munkájáért, különösen pedig azért, hogy engem nehéz munkámban hűségesen támogatott. Abban a reményben teszem ezt, hogy az isteni kegyelem bősege fogja Méltóságodat munkabírásának teljességében még sokáig megőrizni, hogy eddigi hasznos és eredményes munkásságának a főpásztor segítségére, az egyházmegye javára, az egész magyar iskolaügy hasznára és Isten nagyobb dicsőségére Méltóságod még hosszú ideig folytathassa Erre a munkára az égi kegyelmek zálogául szivem mélyéből adom főpásztori áldásomat és Méltóságod ájtatos imáiba ajánlottan maradok. Vác, 1930 július 8-án. István s. k. püspök. A Stefánia népünnepélyt rendez A Stefánia áldásos munkájáról állandóan beszámol a Váci Hírlap. A nemes célú egyesület tisztán jóakaróira támaszkodva dolgozik és évről-évre szebb eredményről számolhat be. Most Kvarc-lámpát szeretne beszerezni a Stefánia s a nagy költséget oly képen akarja megszerezni, hogy augusztus 3-án nagyobb népünnepélyt rendez a ligetben. A rendezőbizottság máris élénken tevékenykedik a műsor összeállításán, a melyről legközelebb bővebben is beszámolunk. Helyreigaz itás Sárai István mázoló megjelent szerkesztőségünkben és annak közlését kérte, hogy az Újvilágban történt veszekedésből kifolyólag őt a rendőrség semmiféle büntetésre nem ítélte. Ezt cikkünk nem is állította. ’rsr& tívlsaxiltc üxletélíG a neJtb vöt, &a ö/rdeíésé/ a váci hiuc/ii+ujih K.ÖZXI
