Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-11-19 / 87. szám

Ára 12 fillér. 44-ik évfolyam. 87. szám. Vác, 1930 november 19. ■HEaHBBBHBKni w VÁCI HÍRLAP Poliíikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐF!ZETÉSI ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA ...................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS; SZERKESZTÖSEG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Aposta elsorvasztja a vidék telefonját! A jövedelme nagyobb, de kevesebbet^ használják a telefont — Naponta ezer beszélgetés helyett már csak száznyolcvanszor hívták az előfizetők egymást . . . A magyar viszonyok nagy büntetése, hogy törvényeink és rendel eleink nagy részét külföl­di mintákról másolták, a hol pe- j dig nem volt mit lemásolni, ott megalkották a zöld asztal mel­lett és nem tudták megteliteni élettel. Mit tudják hires postaintéz­ményünk derék vezérei, meny­nyit ártottak legújabb rendele­tükkel a gazdasági élet ellen ! Mit tudják akkor, hogy az ál­lam szegénysége, a drágaság, a kereskedelmi élet hiánya miatt vidéken oly végtelenül nehezen tért foglaló telefont egy csapás­ra, egyetlen rendeletükkel évek­re, talán évtizedre is visszave­tették fejlődésében ! Szinte két­ségbe vonja az ember kétségbe­esésében, hogy ezek a derék ve­zérek csak egyetlen e.gv napon át figyelték-e a vidéki élet érve­rését. Látták-e ott a keleti kény­úrnak még mindig tobzódó ama gyönyörét, hogy én nem kere­sek senkit, a ki engem keres, megtalál itthon, nincs hát szük­ségem telefonra ! Tudják-e, hogy minden előbbre való vidéken a telefonnál, hogy szinte rábeszé­lés kell még mindig ahhoz, hogy egy-egy újabb telefonszám meg­szülessék. Nem látják, nem tudják, mert különben bűnnek mondható legutóbbi rendelkezésüket nem adják ki. Szombat óta jobb ol­dalamon hallgat a telefonom, ! pedig hej, de sok kellemetlen j percet szerzett már egymást kö- | vető csilingelőse. Mégis visszavá- I gyom lármájára, mert érzem, ez az élet, a néma mozdulatlan­ság — a csendes pusztulás. A telefon urai kiadták a ren- i delete!, hogy október 15-től vi- j déken számolni kell a beszél- j getéseket és minden beszélgetés i után tizenkét fillért az előfizető- j nek felszámítani. És október 15- | tői hallgat a legtöbb telefon Vá- í con. Biztos vagyok : más vidéki városban is. Már nem kell több kisasszony a telefonközpontba, j már egy kezelő is kényelmesen í ellátja a kapcsolásokat, már nem kell türelmetlenkedni az előfizetőknek, már rögtön kap­juk a számot. Kíváncsian vár­juk a statisztikát, hány beszél­getés volt október 15-től‘/Meny­nyit, mily ijesztően nagyot esett az eddig naponta sok ezerre me­nő beszélgetések száma 7 Ná­lunk és minden vidéki központ­ban. Mert a vidéki telefon beteg és évek kellenek hozzá, hogy fel­épüljön és hangos dicsérete !e_ gyen a magyar közélet élénk zsibongásának. Nem ismerik a vidék életét ! A mi Budapesten helyes, az vi­déken megölő betűje lehet az Novemberben Erdőben járok száraz lomb között, A természet már gyászba öltözött. Már lombja^fogy tán áll a büszke tölgy, Fölötte már a Végezet betölt. A száraz ágak csonkán nyúlnak el; Tapasz ha jő, rügyet már nem neVel. Soká rügyedzett, sok magot hozott, De hajh'gyümölcse holhagyott nyomot? Az Ifjú lélek termel Vágyakat, Tapasz fuValmán annyi rügy fakad Smegsemmisülnek sokszormindahány, Csak félsiker ha kél a nyomdokán! Ha jő a tél a sok leltél lehull, De új tapaszt Vár szíVe Vigaszul S ha száz Virágból egy mag létre kel, Felejti, mit Veszt, ennyit hogyha nyer. Boldog, ki Végre megkékülVe Vár, Midőn a vég közelgVe int: Megállj! S kidobva mind a régi kincseket, Sajkája pusztán célhoz érkezett. j De bár a régi tölgy kifosztva áll, | Az embereknek még hasznára Vál; Az ő tüzénél felmelegszenek Csalódott, fázós, fáradt emberek. Ki egymágában marad családtalan, Meleg szivében kincset bír, ha Van. Egész Világért élhet egy helyett S újból öVé lesz, ami elveszett. Szeretni tudj, az élet titka ez. Meleg derűt itt másoknak szerezz. Lángtól emésztve égj el önmagad, A boldogság nem élV, de — áldozat Viz Zoltán Tíz könyv a mai földről A Szaharától a világ tetejéig Szudán oroszlánlakta bozót­jától fel Kamcsatkáig, az ember- sűrűs Indiától a Jeges-tenger partvidéken elszórtan tengődő eszkimók gyermeteg népéig, négy világrész minden exotikus népe s tája megelevenedik az úti rajzoknak abban a pompás uj sorozatában, a melyet a | életnek. Budapesten szívesen fi- I zelünk a földszinten húsz fil­lért egy telefonálásért, hogy ne kelljen felmászni a negyedik emeletre. Vácon azért fizessek tizenkettőt, hogy a városházá­val. vagy a takarékkal beszél­hessek... Ugyan kérem. hisz itt vannak a szomszédban és az­tán egészségemnek tartozom egy kis sétával. Séta alatt pedig meg­kereshetek mindenkit, a kivel beszélni valóm van. És megta­karítottam hányszor tizenkét fil­lért ! Budapesten vannak távol­ságok, a várból Kőbányára, Ke­lenföldről a váci-utra megér egy telefonbeszélgetés húsz fil­lért, de Vácon ötszáz méter kör­zetben megtalálom a legtávo­labb lakó és életünkben szere­pet játszó minden gazdasági té­nyezőt, hivatalt is. Amerikában, vagy közelebb : Angliában, Németországban egy húszezer lakosú városban,minő Vác, nem 150, 1500-nál is több a telefonelőfizető. Mert ha-fel­építenek egy-egy jobb képű há­zat, még bérlő nem költözött bele, de a telefont már felsze­relték. Nálunk mindent el kel­lene követni, hogy vérszegény telefon forgalmunk nőjön, hogy ha már futnak a telefondrótok, legyen kivel beszélni. Mert a sok telefon szám hozza az újab­bat. ha pedig sorvadásra íté­lik, bizony a meglevő bérlők is inkább lemondanak. A mint­hogy egész bizonyos, hogy pos­tahivatalunk ezek után inkább lemondást fog kapni, mint uj előfizetőt. Franklin-Társulat kiadásában, Cholnoky Jenő szerkesztésében megjelenő »Magfyar Földrajzi Társaság Könyvtára« döntött most egyszerre az útleiró mun­kákban oly szegény magyar könyvpiacra. Az útirajzok olvasótábora megsokszorozódott a világhábo­rú alatt és óta. De nemcsak az érdeklődés és fogékonyság s az utazás vágya nőtt meg az em­berekben : az utazások, kutatá­sok, földrajzi ismeretek fontos­sági is határtalanul megnöve­kedett. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárában most megjelent ezernyi képpel illusztrált utazá­sok szintereit — Ázsiát, Afrikát, Óceánt, Észak- és Dél-Amerikát m i n d-min d elérhetőknek érezzük ma már, de épen elég messze vannak mégis ahhoz és elég ismeretlenek, hogy a re­gényesség kéklő messzeségéből csalogassanak. Ezért érezzük Stein Aurél könyvét olvasva, a ki Nagy Sán­dor hóditó seregének nyomait kutatta fel India határszélén, A pöslakincstár nagyot hibá­zott. mikor a távolságok nélküli vidéki városokban hallatlanul megdrágította a telefont. Ezzel a rendelettel lehet, hogy meg­növelte a telefon bevételeit, de egész bizonyos elsorvasztja a beszélő tel efon számokat és meg­bénítja amúgy is nehezen moz­gó forgalmat. Nincs más hátra: beismerni csendben a hibát, meggyőződni a telefonbeszélgetések számának ijesztő eséséből megmérni min­den nagyobb vidéki városban a telefon ellen elkövetett ' merénylet súlyát és nagyságát és mindent visszacsinálni. Ha ez nem történik meg, nem kell tehetség hozzá megjósolni, hogy í a vidék telefonja nem fejlődni, I hanem sorvadni fog a magyar közélet felbecsülhetetlen kárára! Püspökünk adománya a nyomorenyhitő akcióra Megyés püspökünk megkapta a vá- j ros értesítését, hogy nyolc százalékos ! inségaclót vetettek ki rá. Ezzel az ösz- j szeggel vélekedése szerint még nem tett eleget kötelességének. Levelet irt tehát a polgármesternek, melyben ér­tesíti. hogya december elsején kezdő- ! dő városi nyomorenyhitő akcióra húsz J métermázsa búzalisztet, száz métermá- j zsa burgonyát és égy vagon tűzifát í ajánl fel. Ezen kívül a Szefetet-egyre- ! sületet is nagyobb ajándékban része- ! sitette. amennyiben szegényei részére j külön ötven métermázsa burgonyát és ' egy vagon tűzifát adományozott. (Nagy Sándor nyomában Indiá­ban; és Baktay Ervin útleirásá- • ban gyönyörködve, a ki meg a j nagy székely-magyar, Körösi j Csorna Sándor nyomát követte, j nagybetegen Kasmírból Nyugat- ! Tibet zordon tájaira. Kőnél és | ércnél maradandóbb emléke | Csorna utjának s a magáénak ! is, gyönyörű könyve : A világ te- j tején. | Cholnoky Jenő két köteles I Afrikája régi hiányt pótol ama- ! gyár földrajzi irodalomban. Te- ! mérdek képe, világos, eleven pergő stílusa a legjobb olvasni­valót nyújtja. Amily könnyedén suhant au­tója a Nílus mentén fölfelé Szudán oroszlánokat rejtő va­donjaiba, Abesszínia határszé­léig . oly könnyedén gördül Al- mássy László elbeszélése is er­ről a maga módján úttörő, ka­landos utazásról. (Autóval Szu­dánba.) A norvég Kristian Leden a Hudson-öböl menti eszkimók életének megkapó leírásával, (Ivjuvatin jégmezői) döbbent meg és bájol el berniünket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom