Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-02-12 / 12. szám

Ara 20 fillér. 44-ik évfolyam. 12. szám. Vác, 1930 február 12 ’ HÍRLAP politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . „ Egyes sxém éra ......................... 4P- Fill. 5 P — Fül. — P 20 Fill. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Minden tarifaemelés a főváros környékét gyöngíti Stöennyii fizetünk a vonaton vasárnaptól ? A kereskedelmi miniszter engedé­lyével a máv. február 16-ától a sze- mélydijszabást úgy a fő, mint a vi­cinális vonalakon húsz százalékkal emeli. Nem változik a munkás-, ta­nuló-, bérletjegy ára, de drágább lett a podgy ász. Egész bizonyos, hogy ennek a me­netjegyáremelésnek az lesz a látható következménye, hogy a főváros kör­nyékén lakó tisztviselők, ipari mun­kások egy része visszaköltözik Buda­pestre, ahol ma is lakásinség van 's növelni fogják a háború óta fennálló lakásmizériákat, a mit sem a kor­mány, sem a főváros mindezideig megszüntetni nem tudott. Miért is lakjon vidéken a tisztviselő, ha lak­béréből nem tud megtakarítani sem­mit, mert azt a drágább vasúti jegy­re kell ráfizetnie ? Viszont a jegy árának emelése nem olyan nagy, hogy a fővárosba való utazástól el­riasztaná, vagy az utasok számát megritkitaná. így tehát az a vidéki ipar és kereskedelem egyik oldalon egy jelentős fogyasztót, a fővárosba visszahúzódó tisztviselők és munká­sok ezreit veszti el, a másikon a vá­sárió vidék még mindig tódulni fog Budapestre, hogy a hangos, tolakodó reklámnak felüljön és ne otthon költ­se el élelmiszerre, ruházatra és mi­másra szánt pengőit. Elhisszük, hogy a kormánynak nem az a célja, szándéka. Dehogy akarja visszacsőditeni a fővárosba azokat, a kikel sikerült Budapest egészségtelen levegőjéből apró csa­ládtagjaikkal kitelepíteni. De a kor­mány a főváros mostoha környéke iránt való jóindulatát akkor mutat­ná meg, ha visszaállítaná azokat a kedvezéseket, melyek néhány évelőd szőrén, szálán elsikkadtak s a me­lyek hiányát ma nagyon is érzi a vidék. Azt gondoljuk, hogy ha a környé­ki városok polgármesterei, képviselő­testületei mozgalmat indítanának most, mikor aktuális, a füzet jegyek visszaállítására és monstre - depu- íáeió kérné, mert a békében megkü- lömböztették a főváros környékét és az sokkal olcsóbb menetdijat fizetett, tehát áll Hsak vissza a békebeli, olcsó szomszédos vasútjegyeket, a kor­mány nem térhetne ki százezrek jo­gos és méltányos kérése elől ! Csak kezdeni kellene, csak vállalni egy kis- szervezést, fáradságot, a főváros kör­nyékén levő városok és nagyközsé­gek küldöttei szívesen csatlakozná­nak és hatalmasan megnyilvánulhat­na a mellőzött fővároskörnyék kí­vánsága. Merjük állítani, hogy maga Budapest székesfőváros orsz. képvi­selőivel, főpolgármesterével és pol­gármesterével támogatná az ő érde­keivel azonos kérés teljesítését. Ilyen roham ozás ellen a kormány nem lér­hetne ki ! Csak akadjon, ki a lavinát megin­dítsa. A vidék hálájának learatásához már nem kell invitálás ! * A húsz százalékos vasutijegyár emelés átforgatta a jegyek árát. Hogy megkönnyítsük a tájékozódást, a Váló­ról utazó közönség részére kiszá­mítottuk a menetjegyek árait, melyek itt következnek : Karnis tanár úr a magyar közoktatás lelke Irta : Hubinyi Mózes dr. 2 Éppen ezért filozófusi pályájának első jelentős lépése nem ez a kitűnő terminológia-történeti műve, hanem egy tankönyv, egy filozófia-prope- deutikai mű, amely első megjelenése óta sok kiadást ért s ma is vezet. Ez a tankönyv nem «leszáll», hanem «magához emel». Könyve pszicholó­gia és logika kezdőknek, de éppen ez a piarista látta elsőül szükséges­nek, hogy a kísérleti lélektan ered­ményeit rendszeresen bemutassa — Wundtról is ő irt a legszebben ná­lunk, Goinboez után — s ezt olyan bibliográfiával csinálta, a mely ezt a tankönyvet tudományos kézikönyvvé emelte. Nem tetszeleg maga előtt az «ere­deti» rendszer csalóka játékaival. Praktikus filozófus, az élettől nem tud, de nem is akar elszakadni. Az ismerés apriori - elemei érdeklik (1908), a pszichológia s az energia viszonya (1910) és a pedagógia, * a történelem viszonya érdekli a filo­zófiához. ír egy pár remek lapot Dilthey-ről (1913) s nagy három- kötetes akadémiai ópuszában a lelki élet összes problémáit foglalja össze a szorgalom, a tudás, a világosság minden eredetiségnél többet érő meg­bízható eszközeivel. 1920-ban mára magyar iskolarendszer reformjának programmját dolgozza ki, szinte mintha sejtené, hogy ő lesz annak irányitó, aktiv-munkása. Egész mun­kássága, szerkesztői tevékenysége, a Közoktatási Tanácsban, a Pedagógiai Társaságban elvégzett munkája iga­zolja élete alapvető princípiumát: sohasem szállhat fel a reális életnek a tudós számára is egyedül szi­lárd talajáról. De tekintete a nagy célok felé van irányozva, mert a föl­dön jár s az, ég felé tekint. S amikor bevonul az ő uj, hold- uccai gimnáziumába, akkor sem hagyja el egészséges életelve. Az ál­lamtitkár státust rendez, kormányoz, — de tanít és tanul tovább. Meg- tartja egyetemi tanszékét, mert ő nem azért emelkedik fel, hogy aztán maga ne dolgozzék, hanem másokkal dolgoztasson. Csak a stréber merül ki annyira a pozíciójért való küzde­lemben, hogy mire felér — el is. Km A villamoson : 1. 11 III. 7 Csörögi szőlők- 90- 54 — 36 8 Csörög-•90 — 54- 36 10 Vácrátót-■90- 54 — 36 12 Váchártyán 1 50-•90 — ■60 13 Rudnay-kert 1 50- 90-•60 18 Orszentmiklós 2 — 1 20-•80 19 Vicián-telep 2 — 1 20- 80 2 1 Erdöváros 2 70 1 60 1 10 22 Veresegyháza 2 70 1 60 110 28 Csornád 320 1 90 í-30 32 Fót —Újfalu 4 30 2-60 170 33 Fót 4-30 2 60 1 70 35 Alagi-major 4 30 2 60 1.70 41 Rákospalota— Újpest 5-50 3 30 2 20 21 Szada 2 70 1-60 1 10 30 Gödöllő 3-20 1-90 1 30 fővonalon : 34 Budapest 4 — 240 1 60 31 Rákosrendezö 4­2-40 1 60 28 Rákospalota-főmühely 2 - ­1 80 1 20 26 Rákospalota —Újpest 250 1-50 1 — 19 Dunakeszi— Alag 1 80 1 10-70 17 Dunakeszi megálló 1-80 1 10 —70 16 Dunakeszi-műhelyt. 1-80 1 10 — 70 13 Alsógöd 1 50-•90-60 12 Göd 1 50-•90 60 10 Felsögöd-90-■54- 36 7 Szöd- 90 — ■54-•36 9 Nógrádvecőce — 90 — •54 — ■36 12 Kismaros 150 — 90- 60 17 Nagymaros—Visegrád 1-80 110 —70 18 Nagymaros 1 80 1-10-70 22 Dömösi átkelés 2 50 1 50 T — 25 Zebegény 2-50 1 50 1-­29 Szob 3 ­1 80 1-20 a scinálssori s 10 Magyarkút —•90-•64-•36 15 Szokolya 1 -50 —‘90- 60 22 Berkenye 2 70 1 60 110 24 Nógrád 270 1 60 1-10 29 Diósjenő 3-20 1 90 1 30 34 Borsosberény 430 2 60 170 38 Nagyoroszi 4 30 2-60 1 70 40 Drégelyvár 4 30 2‘60 1 70 48 Drégelypalánk 550 3-30 2 20 53 Ipolyvece 6 20 370 2 50 60 Dejtár 6 20 370 250 70 Balassagyarmat 7'50 450 3 — 35 Tolmács 430 2-60 170 36 Rétság 439 2 60 170 41 Bánk 5 50 3 30 2 20 47 Romhány 550 3 30 2 20 fárad. Kornis számára az államtit­kárság dupla életmunkát jelent ! És amíg más a vakációt a boldog pihe­nés hegyi levegőjében keresi, Kornis, a reális élet ideális célú búvára, ez a modern piarista, nyaranta nem fúrja be még jobban magát a köny­vei közé, hanem — hajóra száll s túl a nagy vizeken, az angol s az amerikai nevelést figyeli meg és uj eszmék rajával megrakodva tér haza. Tanuljon ez a szegény ország a gaz­dagoktól, menjünk mi szegény le­al ázotlak az optimizmus napos tájai felé. A filozófus felemelkedik a kultur- filozófia s a kultur-politika hegyte­tőire s áttekintésre, összefoglalásra trénirozott látása olyan müvek meg­alkotására vezeti, mint a Kultúra és politika, A magyar művelődés esz­ményei, Magyarország közoktatás­ügye a világháború óta. Hatalmas tudományos müvek, amilyeneket rit­kán szoktak miniszteriális elfoglalt- ságu emberek Írni. S igy dolgozik tovább és jár vil­lamoson, avagy gyalog végig a Vil­mos császár ulon, fekete vagy szürke fercnc-józsefében, ez a platói érte­fó második wácegyháarmegyei zsinat Jelentettük, hogy a megyés püspök junius 23—25-re összehívta a máso­dik egyházmegyei zsinatot, a mely napokon a püspöki székhelyen a megszokottnál is nagyobb papigyüle­kezet lesz együtt. A püspök már is meghívta az egyházmegyében levő szerzetesrendek házainak képviselőit, a kanonokokat, a kerületi esperese­ket, hittanárokat a zsinatra. A zsinat anyagát úgy mint az el­sőéi, az egyházi törvények és azok szellemében adandó utasítások : az egyházi személyekről, a lelkipásztori munkáról, az egyházi igazgatásról, a vagyonkezelésről és az iskola ügyről fogják képezni. A munkálatok alap­jául az első zsinat statútumai fognak szolgálni, a melyeket az újabb egy­házi törvényhozásnak, az időközben szerzett lelkipásztori tapasztalatok­nak és a korszerű lelkipásztorkodás követelményeinek megfelelőén átdol­goznak. A zsinat anyagát részletekben az előkészítő bizottság fogja összeál­lítani. Az előkészítő-bizottság tagjaiul fel­kérte a püspök a székeskáptalan tag­jait, továbbá Chobot Ferencet, dr. Dalia Ferencet, Horváth Elemért. Ki- rálymezéy Dezsőt, Kovács Sándort, dr. Kovács Vincét és Wimmerth Bé­lát. Az előkészítő bizottság tagjai ma­gán a zsinaton az előadói tisztet töl­tik be. A zsinat főjegyzőjévé dr. Kest- ler Istvánt, jegyzőivé dr. Széli Kál­mánt és Pataky Gézát, főtitkárává Horváth Elemért, titkáraivá dr. Vá­ny ek Bélát és dr. 0etter Györgyöt, háznagyává dr. Széli Józsefet, cac- remoniáriusává dr. Vaszary Mihályt nevezte ki. Az egyházmegyének min­den papja jogosult a zsinaton meg­jelenni, azonban tanácskozási és sza­vazati joggal a meghívottak bírnak. lemben vett államférfi. A politika porondján harsog a frázis ; ez az a politikai lény, ki nem kiabál, csak ol­vas, tanul, ir megfigyel tovább. Negy­venötéves. Igazában most kezdi. Carlyle kétféle embert becsül : a föld fáradó munkását s a szellemi szükségletek emberét. Kornis Gyula magában egyesíti a két típust, azzal a különbséggel, hogy föld-munkája, a magyar lélek megművelése is — szellemi feladat. Soha magáért, mindig az ügyért veszi kezébe a ka­pát. Asszony, gyerek nem irányítja lépteit. Szerzetesi élete a másé, az egészé, a mindenkié. Ugyancsak Carlyle-ben olvastuk : «Mindig van egy fekete folt a napunkon : a ma­gunk árnyéka». Kornis Gyulának ár­nyéka sincs : földi örömök és földi bánatok családi árnyékának helyén nála a gondolatok sugárkévéje vi­lágit. «Sok ember — mondja Pascal — csak a fülével hall, mivel nincs szive». Kornis Gyula — gimnazis­ták, egyetemi hallgatók és miniszte­riális emberek kedves tanára — fü­lével is, szivével is a magyar kul­iéra szívdobogását hallgatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom