Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-03-30 / 24. szám

«»iái számunk ö oldal. &ra 20 fillér. ,^44-ik évfolyam. _______________ 24. szám. Vác» *5930 március 3®. Eüőfizelési ár: egy naejyfcdéwre . , § & _ Vidék«** egy Megyenévre . , 5 fs _ fgg^ figy«« Síásn ár® . ....................... -P20 fms Feleié» ***j»rk«ssl6, ksatí© év iaptisiajcteno» D.ERCSÉNYV $zerkesztösés éj tedé§aiw&«32; Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és ssyüHér rnysiméier soroisMiw díjszabás «serin* Reflexiók Kor mis Gyula, dr államtitkár előadására Jó munkát végzett Tragor Ignác, a mikor a váci származású közokta­tásügyi államtitkárt előadás tartásá­ra kérte tel. Az igen szép számmal megjelent s igen válogatott hallgató­ság a tanúbizonysága, hogy az igazi értékek iránt van Vácon is érdeklő­dés, különösen, ha az erejét megha­ladó áldozatokat nem kiván tőle. ‘ Tagadhatatlanul igen sok értéke van nemzetünknek, a kiket a lő va­ros közvetlen szomszédságában nem nehéz bármikor megszólaltatni. S ha nem is mindjárt miniszterek és ál­lamtitkárok is azok, hanem a tudo­mány, művészet, gazdasági élet jele­sei, mindenesetre már tudások szín­vonalát tekintve is olyanok, a kik megbecsülik a tanulni vágyó közön­ség érdeklődését és örülnek, ha szel­lemi munkájuk gyümölcseit kóz- kincc.sé tehetik. A mint az Urániában gondoskod­nak és igen bölcsen és szép ered­ménnyel, az egyszerűbb szép szelle­mi nevtláséröV éppen úgy kell mű­velődési alkalmat nyújtani a tanul­tabb elemeknek is, a kik más, nekik megfelelőbb előadók liián\ ában még az Uránia előadását is szivesen meg­hallgatják. A Muzeum-egyesület, a Kaszinó hivatottak arra, hogy a ma­gasabb nevelő munka irányítását és rendezését magukra vállalják. De beszélgessünk egy keveset Kor- nis Gyula, a tudós és államtit­kár, előadásának anyagáról. A város házán ugyanis inkább a nagytudású, hatalmas észtehetségű, fiatalon ma­gas hatáskörbe került tudóst, utána a Kaszinóban inkább Kornis Gyulát, a váci fiút volt alkalmunk hallgatni és megismerni. Az előadás tárgya: Amerikai ta­pasztalatok. Uj és érdekes dolgok, különösen ha azok erősebb szellemi és gyakor­lati értéküknél fogva hasznosíthatók az egyén, vagy a kommunitás szá­mára, mindig nagy érdeklődést vál tanak ki az emberekből, ilyen közér­deklődés tárgya ma Amerika, a mely világrész ránk európaiakra nézve a gazdasági jólét eldorádója. Ennek közvetlen megismerése ingerli a Né­zető embereket éppen úgy, mint a nagy tömeget. Amazokat intézmé­nyéiben s azok jótékony kihatásá­ban, emezeket az egyén érvényesü­lési lehetőségeiben, eszközeiben es eredményeiben. A tanulmányútra kirándulók hatá­rozott célkitűzéssel indulnak útjuk­ra; s az ott töltött rövid idő alatt őrül­nek, ha programjuknak meglelelő és elegendő tapasztalatokat gyűjthetnek s ebbeli munkájuk melleit sok-sok értékes tapasztalható dolog mellett sietnek el. Nagy tudásra, hatalmas agyra van szükség, hogy az idegen­ben sokat és sokfélét, ha mindent nem is, meglátva, azokat mind per­(‘i; i: Íja, feldolgozza, alkalmazza vagy közölje. Ilyen erős koponya s hatalmas, ah­hoz illő agy a Kornis Gyuláé, Sok mindéül meglát, sokai megőriz s a tapasztalatokat mini mozaik darabo­kat játszi könnyedséggel rakja össze szemlélhető képekké, a melyekben mindnyájan szívvel gyönyörkö­dünk. De éppen a feldolgozó mun­ka könnyűségé vezeti télre a nagv tehetségeket. A mozaik darabokból olykor lorzkepek keletkeznek, vág.- karikatúrák lesznek, a melyeken a nagy agy mosolyog s egy simítással megsemmisíti azokat, mint játékos érdekességeket, a melyekben sok az igaz és sok a képzelt • de a hallga­tóság, a melynek agya szívesen per- cipiál, különösen tekintélyektől, min­dent, sokszor nem játéknak veszi ezeket a kedves apróságokat, hanem mint százpercentes igazságot raktá­rozza el egyszerűbb agya tárházában. Igaz például, hogy Amerikába az Ovikig söpredékéből és szélhámosai­ból igen sokan vándoroltak ki, de nem ezek adták meg Amerika álta­lános jeilegét s ma tanulmányozásra méltó fejlettségét, a mely az előadó szerint is nemsokára annyira önálló lesz, hogy nemcsak nem szorul a vén Európára még kulturális téren sein, nanem a vezetőszerepet is magához ragadja. Amerika értékes jellegze­tességének kialakulásában azoknak is van tagadhatatlan részük, de Ame­rika régi és új kivádnolói között igen hatalmas számmal vannak olyanok, a kiket a gazdasági kényszer és ne­mesebb ambició visz ki szülőföldjé­ről, tele munkaerővel, tehetséggel, erős akarattal és bátorsággal, a kik itthon erejük tudatában szégyeltek nyomorogni s teret kerestek az érvé­nyesülésre, erőik kifejtésére. E két nagy csoport érdekes vegyüiete az Újvilág, a melynek hatalmas fejlődé­sében a gazdasági túlkapások jellem­zik csak a kalandorokat, az állami és társadalmi mintaszerű berendez­kedések pedig ezeket az elvesztett óvilági értékeket, a melyek között igen tekintélyes számban magyarokat is találunk. Sokat okultunk az előadásból és igen sok megállapítás megérdemelné, hogy ezen az úton is közkinccsé le­gyük azokat. Én azonban, mint fi­gyelmes hallgató, a váci fiú kaszinói megnylivánulásából ragadod ki is­mét egy az előbbihez hasonló meg­áll apitást : Magyarországon mindenki érvé­nyesülhet, a ki dolgozik, határozott célt tűz ki maga elé s affelé törhetet­len szorgalommal iparkodik, mert itt senki sem szeret dolgozni. Ez az or­szág szűz terület a komolyan dol­gozók számára. Izenet a váci ifjú­ságmik, hogy az érettségit ne tartsa végcélnak, a mely után protekcióval kerülhet valamely szerény állásba a minisztériumban s a korcsmázó társa­ságban elégedetten nézi, vagy birál- gatja az előrehaladó tehetségeket. Ez a megállapítás, a mennyiben jószándékú biztatása kiván lenni a váci i ialaiságnak, bizonyos pedagó­giai túlzással érthető, de nem ismer­hetjük el dogmának. Vau ebben is szomorú igazság. A fiatalságban nincs elég ambició, szorgalom és kitartás. De még ez sem általánosítható. Igen sok derék férfiú kerüli ki ebből az ősi városból, köztük az államtitkár úr is, a kikre nemcsak mi vagyunk büszkék, hanem országos és euró­pai viszony latba n is a legkiválóbbak közé tartoznak. Nincs mindenkiben országraszóló tehetség s ha volna is, nincs mindenki részére egyetemi ka­tedra, vagy magas politikai, vagy gazdasági állás. A külföldre kerüli sok magyar te­hetség azt mutatja, hogy itt csak­ugyan kevés az érvényesülési lehe­tőség, tehát hazánk nem szűz terü­let a törekvők és tehetségesek ré szere, hanem csak kicsiny terület s a hol sokszor nem pusztán a tehet­ségei, hanem sok más mellékkö­rülményt is tekintetbe vesznek az ál- I ások betol lésénél. Mindenesetre jól fog esni törekvő ifjúságunknak a biztatás, s használ­ni fog talán a hanyagoknak is a jo­gos megrovás. Köszönet mind a ket­tőért. Egy rövid, alig egy órás előadás­ban nem lehet oly nagy és sokolda­lú tanulmányúiról beszámolni, hisz annak tanúságai nem a mi, hanem az egész ország nevelésügyére vonat­koznak. Azonban örülünk annak, hogy hazánk nevelésügyének egyik legtekintélyesebb faktora foglalkozik városunk ifjúságával és iskoláinkkal s megállapította, hogy iskoláink nem­csak amerikai, de hazai viszonylat­ban is botrányosan elhogyatott álla­potban vannak. Reméljük, hogy ille­tékes helyen a szomorú diagnózis után a megfelelő orvosságot is meg tudja szerezni városunk kiváló szü­lötte és büszkesége. ANDOR KÁROLY Meghall a cigánypap A váci egyházmegye nevezetessé­ge volt Pozsúr Endre, az egyetlen cigány származású lelkész, a kiről mini ilyenről Jókai is íjiegemlékezik egyik regényében. Rokonsága ma is él Vácon, év eigáaypap Vácon szüle- leit 1856 február 24-én. Káplánko­dásai után Szentiőrinckátém volt plé­bános 1897 óta. Kél év előli ment nyugalomba Migazziba, néhány hó­nap óta súlyos betegen feküdt Új­pesten, a Károlyi-kórházban. Olt is halt meg március 22-én és a megyeri temetőben helyezték örök nyugalom­ra. Balás Lajos voll rozsnyói püs­pök mint volt iskolatársát vörös öv­vel diiszitette, a mikor szentszéki ta­nácsosának nevezte ki. OaktoiPrá avatás A budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetemen szombaton avatták államtudományi doktorrá Kovács Ist­ván váci m. kir. állampénztári lisz­tet, a nógrádverőcei Turán-kör agi­lis vezető tagját. Scliwerog dr «»es-id&fl'tariacsosi áthelyezték Egerbe vidéki államrendőrségeknél a belügyminiszter most nagy áthelyezé­seket rendelt el. Minkéi ez annyiban érdekel, hogy Schweng Ede dr. ren­dőrtanácsost, ki tiz évig szolgált Vá­con s rendőrségünk egyik jeles kép­zettségű tagja, Egerbe helyezte át főnökhelyettesül. Helyét a váci ren­dőrségen Lázár Kornél dr. fogalma­zó foglalja el, kit Szobról helyeztek át. Előadás a Szentföldről Április 10-én a Kulturház színház­termében Bozóky Gyula ezredes este előadást fog tartani a szentföldi aljá­ról. Az előadásra, melyre még vissza­térünk, már most felhívjuk olvasóink figyelmét. Egy i>íi35’£ 03y haiáá^ra Az uj generáció már nem ismerte. Királynői alakját ágyhoz szegezte szerencsétlensége, az utcán nem mu­tatkozhatott többé Péls Sándorné, ki oly tisztelt, de egyben irigyelt tagja volt a váci társaságnak. Férje Péts Sándor mérnök építette a Dunapar- tunkat. Az én városom szegény, én gazdag vágyók», mondotta és meg­csinálta ingyen. Kapott, érte egy — aranytól!at. Erre büszke volt, de még inkább feleségére, a kinek minden kívánságát teljesítette. Házasságukból gyermek nem született, hát Péts Sán­dor né a jótékonyság terén talált ma­gának munkát s az ő házuk (ma Ivrakker polgármesteré,) hires volt arról, hogy üres kézzel onnan sze­gény nem fordult ki. Társelnöke volt a váci vöröskeresztnek s a háború alatt sok száz hős katonának szen­vedését enyhítette az ő szeretettel­jes gondoskodása. Nemes szivét ma­gas helyen is észrevették és föléje illesztették a vöröskereszt érdemke­resztjét hadiékitményekkel. Ennek a nagylelkű, gondtalan élelet élő ma­gyar nagyasszonynak azonban na­gyon kijutott a nélkülözésekből. Ta­karékkönyvei, hadikölcsönei elérték­telenedtek, egy pici hónapos szobába kellett magát meghúznia. A nyomo­rúságához még tehetetlensége is já­rult : eltörte a lábát. Mikor már álla­pota javulóban volt, ismét elesett és most más helyen újra eltörte a lábát. Többé nem tudott felkelni ágyából. Barátnői szeretetnek megható példá­ját szolgáltatta Udvarcly Kálmánná, ki a harmincéves nemes viszonyt az­zal viszonozta, hogy éjjel, nappal a magával tehetetlen, elszegényedett úr­nő mellett volt és kiszolgálta. Nagy szenvedéseitől csütörtökön váltotta meg a halál. 81 évet élt. — Wá era Kisjeszmci Jeszenszky Barnabás ifjú élete 30-ik, házassága 3-ik évé­ben Davosban meghalt. Hült tetemeit bátyja, Jeszenszky Imre egykori hu­szárfőhadnagy, Károlyi Mihály volt titkára haza, szülőföldjére szállíttatta és a váci ev temetőben helyezlek örök nyugalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom