Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-02-26 / 16. szám
16. szám Vác, 1930 február 26 Ára 20 fillér, 44-ik évfolyam. VÁCI HÍRLAP Pol^ikai és társadalmi betlSap, megilelenlk hetenkinfi kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: egy negyedévre . . 4P — fill. Vidéken egy negyedévre . . 5P - fill. ér*j ...............................- P 20 fül» (Felelős sxerkesxtö, kiadó éz laptufiajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyillfér milliméter soronkint díjszabás szerint Ne szidja az adóhivatalt, hanem kérjen tőle felvilágosítást Nem pengetünk uj húrokat, a mikor azt állítjuk, hogy ember az a talpán, a ki elmeri magáról mondani : tisztában vagyok az adótörvényekkel. Ma törvényben szabályozzák az adónemeket, holnap végrehajtási utasítást adnak ki melléje, de több mint bizonyos, hogy holnapután már a rendeleti paragráíusok garmadája jelenik meg a «némely részének módosítása és kiegészítése tárgyában. Sorban jelennek meg az adókra vonatkozó különféle miniszteri rendeletek, a melyek módosításokat és helyesbítéseket rendelnek el. Készséggel ismerjük el, hogy ezek a rendeletek a helyes és igazságos adóztatás lehetőségét keresik, de ki istenadta szegény adózója olvassa el s ha el is olvassa, ki érti meg azokat. Wekerle Sándor dr. pénzügyminisztersége óta mintha fokozatosan érvényesülne az elv : mindenki any- nyi adót fizessen, amennyi az egyenlő teherviselési képesség alapján reá esik. Az adózó közönség hálával tartozik ezért a pénzügyminiszternek. De ha még oly jószándékú is a miniszter, igazi célját nem tudta elérni. Nem tudja elérni azért, mert az adózó közönség 80o/o-a nem ismeri helyesen az adótörvényeket. A részvénytársaságok és általában a nyilvános számadásra kötelezeti vállalatok, a gazdag földbirtokosok és háztulajdonosok, valamint hasonló társaik céltudatosan állítják ki adóvallomásaikat, mert erre megfelelő szakembereket alkalmaznak. De honnan vegye a szakembert a szegény iparos és kereskedő vagy kisgazda, a kinek még megevő kenyere sincs. Honnan tudhassa ex a szegény adóalany, hogy a jövedelem- és vagyonadó alapja, ha kettő vagy ha tix gyermeke van, mikor azt sem tudja, hogy egyes adóeine- vezóaek között mi a különbség. Honnan tudhassa azt a kis viskó- tulaj dános, hogy milyen kedvezmények járnak neki az esetben, ha kötött vagy kötetlen lakbéreket fizetnek bérlői, a mikor a háztulajdonolr si mivolta mellett napszámmal keresi az igazi kenyerét. Vagy vájjon az a kisgazda, a kinek, ha élni akar, egész esztendődben nincs megállása, még pihenő ünnepnapot sem ismer, mikor olvassa el az adótörvényeket és az esetleges kedvezményeket. S ha elolvassa, megérti ? Vájjon az a kisgazda megtudja állapítani a helyes adóalapját ? Úgy hisszük, hogy nem ! S ezen hiedelmünket megerősíti a pénzügyminiszter 25900/1930. VII. a. számú rendeletének 3. bekezdése, a mely a községi és városi közegeknek kötelességévé teszi, hogy az adóbevallások előkészítésénél segédkezzenek. Ugyanezen rendeletnek második bekezdése számol a leromlóit gazdasági helyzettel, mert azt mondja : meghagyom a kivető hatóságoknak, hegy amennyiben valamely olyan adózó, kinek általános kereseti adóalapja a folyó évi február végéig szabályszerű adóbevallás csatolása mellett adóalapjának újabbi megállapítását kéri, ezt a kérelmet tekintse kellő időben beadottnak és ennek alapján az adózó adóalapját 1930. évre újból állapítsa meg. Tehát a pénzügyminiszter alkalmat ad az arra jogosítottnak, hogy adó alapjukat 1930 február 28*áig valóságnak megfelelően vallják be, még abban az esetben is, ha adóalapjaik egy ebekben fenntartandó^ volnának. 8fli tehát most az adózó kötelessége önmagával szemben ? Ha lelkiismeretesen úgy érzi, hogy uj adóalap megállapítására van szüksége és joga ; — s ha nem ismeri a adótörvényeknek és rendeleteknek megfelelő intézkedéseit, menjen fel az adóhivatalba (a városihoz, vagy a kir.-hoz} de rögtön a ott megkapja a megfelelő felvilágosítást, esetleg a bevalláshoz a segédkezeiét is. Haj »Izzások Müller Antalné sz. Rusoszky Anna élete 77-ik évében meghalt. Halálát férje, Müller Antal vendéglős, öt gyermeke, testvérei és számos unokája gyász óla . Súlyos csapás érte Lő winger F. Sándor gabonakereskedőt. Felesége 33 évi zavartalan, boldog együttlét után meghalt. Temetése kedden délután volt. Magyar farsang, 1930 Álarcos bálba nem megyek. Utálom a hitvány maszkokat ... Látok én igy is csúf arcokat, Maszkásak most az emberek ! __ Komédiáznak szüntelen, Pereg a sok rémes jelenet ... Sodorna tán ilyen lehetett... S az Ur — igazat keresett ! Őrült farsang itt az élet. E bús kis ország szent romjain Farsangol a rút sok Kain, Amig csak prédát remélhet ... Táncol a nyomor leánya, Könnyeit issza bor helyett. Rongymeztelenre vetkezett S útját mocsokkal behányja .. . Izzad a gondok sok fia, Mert rászakadt a farsang kínja ... Táncol és jajgat, mig az Igaz Jön s kínjaitól megszabadítja ... * * * Én az új farsangra várok, Mikor igaz lesz az ének, A tánc, a csók, a szó, a lélek S megtestesülnek az álmok!... Gergely Ferenc Megáll s® gyors Vácon A Kereskedők-c rsüle- tének djakb sikere Annyi meddő kísérlet és igazán meg sem számolható visszautasítás dacára a Kereskedők Egyesülete még sem adta fel a küzdelmet — és bár a legutóbbi választmányi gyűlés a hatalmas pártfogókkal rendelkező Balassagyarmattal akart dcputációz- ni, melyben kartársi meghívás ellenére Balassagyarmat nem vett részt egyedül vette fel a további harcot, mely ime, eredménnyel is járt. Arról értesülünk ugyanis, hogy a Máv. nyári menetrendjében a Vácon áthaladó gyorsvonatok le- és felszádló utasok részére, a májusi menetrend életbeléptetésének napjától feltételesen megállnak. Végre tehát hosszú és kitartó munka után ismét egy boldog békebeli valóság tér vissza és ezzel egy sokat hangoztatott sérelem nyjer orvoslást. Pedig nem voltak protektoraink, mint a szomszéd Balassagyarmatnak, sőt sok illetékes szájából oly információkat kapott a Máv igazgatósága: Minek Vácnák a gyorsvonat... És mégis ! Reméljük, hogy a Máv. ezentúl is megértő lesz legrégibb állomásával szemben (az a baj, hogy a legrégibb, mondják a váciak !) és értesít legközelebb a füzetjegyek bevezetéséről is. Agilis Kereskedő Egyesületünk pedig büszkén könyvelhet el egy újabb sikert működése főkönyvében, melyhez bizonyára városunk sok polgárának köszöneté is csatlakozik. aSINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK H | IITI1UM IBIT—WimillllllMIBBIIMllllH |>II III"— IMIM III■ A kereskedelem, mint a kultúra terjesztője Irta: Tóth Magda, a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam hallgatója A Kereskedők-egyesülete pályadijat tűzött ki a váci iskolákban „A kereskedelem hatása a kultúrára“ címmel. Ambiciózus liatal irodalmi munkások elnyerték a kitűzött dijakat. Egyik kedves, pályadijat nyert művet itt közöljük. Kereskedelem alatt azt a gazdasági tevékenységet értjük, melylyel az anyagi javak kicserélődnek és eljutnak a termelőtől a fogyasztóig. Kultúra alatt pedig azt a szellemi tevékenységet, melynél fogva az emberek külső, de még inkább a belső élete szebbé, jobbá lesz. Könnyen azt gondolhatja valaki, hogy a kereskedelem és kultúra között semmi kapcsolat nincs, mert az egyik az anyagi, a másik a szellemi életre vonatkozik. De ha közelebbről vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a kereskedelem mérhetetlen szolgálatokat tesz az emberiség lelki fejlődésének, vagyis a kultúra számára. Ezt mutatja elsősorban is a kereskedelem története. Az ős ember mindent, amire szüksége volt, maga állította elő, keresä kormányzó jubileuma Vácon Magyarország kormányzója megválasztásának tiz éves fordulója alkalmából március 1-én ünnepel Vác városa is. A székesegyházban délei őil liz órakor ünnepi mise lesz, melyet a megyés főpásztor mond. Ugyanabban az időben a református templomban lesz hálaadó istentisztelet, melyet Sáfár Béla lelkész végez. Az evangélikus egyház is ünnepi istentiszteletet tart templomában, a hol Szommcr Gyula lelkész délelőtt mondja az imát. Az egyházak az istentiszteletekről a hatóságokat külön is értesítették, hogy azokan képviseltethessék magukat. A két izr. hitközség terveiről nem kaptunk ugyan hivatalos értesítést, de bizonyos, hogy szombat lévén a szokásos templomi imákba a kormányzóért külön imát fűznek a főrabbik. Az összes iskolák szünetet tartanak. Az államiak a minisztérium, a váciegyházmegyei kát. iskolák a központi főtanfelügyelőség utján kaptak értesítési arról, hogy c nagy nemzeti ünnepen a tanítás szüneteljen. ü katolikus bál .Gondos előkészítő munka után március 1-én, szombaton tartja meg az Emerikána katolikus nagy bálját a Kúrián. A bál sikerét az agilis tagokból álló bálbizottság és rendezőség biztosítja, kiknek élén Szigvárt János subprior, bálbizottsági elnök és Schéda Alajos senior, ifjúsági elnök állanak. A báliroda már megkezdte működését és péntekig minden délután 5-től 7-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. A fővédők 9 ó 45 perckor vonulnak be, kéri a rendezőség a bál közönségét, hogy ez idő előtt jelenjenek meg. kedelennnel nem foglalkozott, kultúrája is a legkezdetlegesebb volt. Mikor az ősember az általa lakott földből, vagy találékonyságából már többet termelt, mint amennyire szüksége volt, akkor elindult javaival kereskedni és e kereskedéssel megkezdődött a kulturális élet is. x\ kereskedelem kifejlődésének kezdettől fogva nemcsak az a haszna volt, hogy a felesleges termények kicserélődtek, hanem minden egyes kereskedői úttal növekedett elsősorban maguknak a kereskedőknek a műveltsége is. A bejárt földeken az ottlakó emberek életéből szerzett tapasztalatokat, már a legelső kereskedők is siettek összehasonlítani a maguk életével és megindult a kultúra fejlődése. A kereskedelem fejlődésével növekedett az emberek igénye a szebb, a jobb iránt, de a kereslettel együtt folytonosan haladt a termelő munka is. A kereskedelem indította meg a tőkeképződést, ami mindjobban lehetővé tette a kulturigények kielégítését. Mindehhez hozzá kell vennünk, hogy az irás, számolás, tehát a szellemi kultúra legfőbb tényezőinek kifejlődését is majdnem egyedül a kereskedelem fejlődése telte szükséges-
