Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-02-16 / 13. szám
13. szám. Vác, 1930 február 16 Ara 20 fillér. 44-fik évfolyam. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Mttlyben e»y negyedévre . . 4P — fill. Vidéken egy negyedévre . . 5 P — Ml- ügyes »ám ára .........................— p 20 fill. feleié* szerkesztő, kiadó és laptutaldonos DE&CSÉNYfi DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csényi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyílttér milliméter soronMinf díjszabás szerint Búcsúzó a váci „böhönc“-öktől A Pesti Hírlap február 9-i számában Hegedűs Lóránt igy kezdi a cikkéi : «Az alföldi magyarnak van egy szava, a melyet az irodalom eddig még nem fedezett fel, pedig igazi kincs : a «böhönc». Az öblös «ö» bellik valamely, hatalmas erőt éreztetnek. A kezdő «b» bátor megállást jelenít. A szó végére odavetett «c» azt mutatja, hogy hirtelen ahbahagyalik valami, mert egyedül van. Böhönc. Böhönenek mondja az alföldi magyar azt az egyetlen szálfát, a melyet meghagytak akkor, a mikor az erdőt köröskörül kiirtották. Már minden irtvány, gyökér, lehulló galy és száraz levél, de példájául annak, hogy itt királyerdő állott, otí áll és marad az utolsó szálfa : a böhönc.» Vácon in vannak ily böhöncök. öblös «Ö» termetük két emberkarnvi, repedezett derekuk bátran állja a százvihart s a nem közkeletű megnevezésük végén álló hirtelen végződésű c>-t egyesítik magukban, mert nem egy arra megfordult ember tekintete szegeződött reájuk nagy hirtelen a megpillantásukkor. Nem is állták meg a jövevények, hogy csodálkozásuknak kifejezést ne adjanak. Valahogy a régebbi kornak, a maradandóbb cselekvéséinek élő jelképei. Mire e sorok talán megjelennek, megboldogult jelző illeti meg e «koronás fők a még található egynémely! kél. Fejszecsapásoktól hangos a H él kápolna környéke. A húsba-vér- be vágó ütések döngése az utolsó ut harangkongása. Recsegve-ropogva dőlnek ki «nagyjaink». Nem oiy régen hasonló sors érte a szomszédságban levő «öregeket is. Két platán maradt meg hirmondónak, régi letűnt idők regősének. Nincs ki védje az elmúlt hős idők emez emlékeit ? ! Bizony-bizony óvásra érdemes emlékek ezek. Hős honvédek pirosló vérétől áztatott talajban nőttek nagyra, hatalmasra, megállásra késztetőre. Ágyuk bömböléséről, kardok csattogásáról, nemes hadfiak utolsó sóhajáról suttogtak az est-hajnali szélben. Dicső tettek szeihtanúi hová lesztek? Levélajkaik elnémultak, utolsó rezdülésük istenhozzádot mondott. Ifjonc had ugrándozik a ledöntött óriás elnyúlt holttetemén. Ejnye csak ! Nem is vagyunk még messze egy... hasonló művelettől! ítélet mondatott. Tűzre velük kiérdemesült vének ! (Szállóige ez a mostani ifjas korban.) S vájjon miért e rideg Ítélkezés ? Bizonyosan gazdasági, szépészeti okokból. Elfogadom ezt az érvelést arra a néhány rozzant, ifjabb növésű ákác-fűzfára s a játszó gyermekek lornagyakorlataitól elnyűtt eperszeder fákra. Nem úgy azonban a hid túlsó végén álló ősbálvány-lára, a nyárfára. Felteszem a kérdést, vájjon nem lehetett volna belekalkulálni e Kossnih-G()rgeíj-idők szélviharral dacoló egyik-másik őrtállóját a parkfásitás rendjébe ? ! Más egyebütt (a Rádi-ulon) kevésbbé emlékezetes t'ák is meghagyattak. Kár-kár volt a már néhány évvel előbb eltűntekért is. Sivár pusztasággá lett az árnyas-erdős hétkápolnai terület. Nyaratszaka öldöklő porfelhő hömpölyög az ájtatoskodó hivők tüdejére. Érzem az ellenvetést. Odvasak, kérgesek, csonkosak, rútak, dísztelenek, szóval vének voltak. El velük ! S talán nagyon közönséges is volt a nevük . nyárfa. Még csak a csábos Collis névre sem hallgattak. Majd ezután ! Gyönyörű fásított park lesz olt. Lélek-test egyesített üdülést fog találni ottan. De ! Ember tervez s autóktól felvert por végez. Kiváncsi vagyok, hogy az újonnan ültetendő zsenge bicskák hogyan fognak megbirkózni a gyilkos porral. Ebbéli tévedésem örömmel töltene el. A rendezettségnek hive vagyok. A nem értékesek tűnjenek el. De nem minden régi-öreg értéktelen ! Mily boldog a sok Rákóczi-fa, (pedig talán soha sem látta a .«nagyságos fejedelmet) Arany János, József főherceg fái. Gondos kezek óvják mindannyit az enyészettől. De ne beszéljünk ily rangos fákról! A budapesti Margit-szigelen névtelenebb fákat is babusgatnak. A jó kertész tiszteli a kort mondván, jó a vén fa árnyékában megpihenni. Agyafúrtan kieszeli a megifjitást. Uj, üde koronát nevel rajta. Odvát, hasadékaitkikaparja, kiégeti, kátránnyal bekeni és odvas fog módjára cementtel tömi be. A mai kertész nemcsak faültetést, kivágást ismer. Dédelgeti az öreget, kegyelettel néz reá s lelke arrafelé szárnyal, hova vénhedt barátjának karjai nyúlnak. A böhönc meghalt ! Mi sarjad majd a nyomán ! Emberek ! Ne kevesbítsük a régieket, dicső idők emlékeit őrzik! Elapadó tisztelet-beesülésnyomán kínzó vergődés támad. A természet más rendjében is vannak öregek ! Megkülönböztetett tisztelet övezze őket, elmúlásukon mindenkor szőni orkodjunk ! K. F. Krakker1 Kálmán dr. — a Cserkészszövetség társelnöke Az országos Cserkész szövetség, melynek nemes intencióiról nem kell külön himnuszt zengeni, Krakker Kálmán dr. kormányfőtanácsosi, városunk polgármesterét társelnökévé választotta. A szép kitüntetésnek, azt hisszük, főleg a város sok ambiciózus cserkésze örül, mert az agilis polgármestert közelebb tudják magukhoz, a ki igy állandó pártfogójuk volt és lesz a jövőben is. ‘Korcsolyapálya a ligetben A VSE ismét megnyitotta a ligeti jégpályáját, melyet költséget nem kiméivé hozott rendbe és vasárnap ad át a korcsolyázást kedvelőknek. A jóghockey híveinek külön pálya áll rendelkezésükre. Halálozás Mondhatjuk, hogy boldog Vác idejének egyik szemtanúja hunyta le örök álomra szemeit. Meiszner Ru- clolfné élete 85-ik évében rövid szenvedés után meghalt. Fiatalsága abban a korban telt el, mikor Vác minden benszülöttének háza, földje, szőlője, jövedelmező ipara, vagy kereskedése volt, a mikor Vác a legtehetősebb városnak számított az országban. A nemes íntzédy-családból származott és férje oldalán megtalálta keresett boldogságát. Gyermekei és unokái szeretete vette körül. Most az egész város tisztelete kiséri utolsó utján, mely az ev. templomból szombaton délután történik. Egyházi zene székesegyháztankbaM Vasárnap székesegyházunkban a következő szerzők műveit adják elő : Mise: Seyler G-dur. Introitus: Gries- baeher <Circumdederunt me». Graduate : Griesbacher «Adjutor in op- portunitatibus). Offertorium: Goller Bonum esl conineri . Communio : Griesbacher * Illumina facientuam . Ä váci járás köszöneté a vármegyének Régebben jelentettük, hogy a népjóléti miniszter és a Rockefeller-ala- pitvány elhatározta, miszerint a váci járást egészségügyi mintajárássá alakítják át. Ez oiy nagy arányú változást hoz, hagy maga a Rockefeller- alapilvány háromszázezer pengőt fog öt év alatt közegészségi intézményekbe fektetni. Az iskolásgyermekek fogápolását már az összes járási községekben megkezdették s maga a vármegye is tízezer pengőt adott az előzetes munkálatokra, melyet már köz- kutak javítására el is költöttek. A váci járás községei ezért köszönetét mondottak a vármegyének, melynek e héten tartott gyűlésén olvasták fel a köszönő iratot. Ä hítköxség tog ja ista 8* háromnegyed része dönt a hovafartozandőságrél A váci státusquo izr. hitközségnek Szarnék Gyula alelnök aláírásával megjelent az a meghívója, mely tagjait közgyűlésre invitálja, hogy a «jellegváltozás»-ról intézkedjenek. A hitközség elöljárósága már egyhangúlag állást foglalt a mellett, hogy az aut. orthodox jellegre változtassák a státusquot, most már csak a tagok hozzájárulása kell. Miután a közoktatásügyi miniszter rendelkezése szerint a tagok háromnegyedrészének kell az irányváltozás mellett nyilatkozni, a február 23-ra összehívott közgyűlésre azzal invitálják a tagokat, mindnyájan legyen ék együtt. Ha még sem lennének határozatképes számban, úgy március 2-án tartják meg a közgyűlést. De ha még ezen a közgyűlésen sem tudnának határozni, mondja a meghívó, március 9-re hívják össze harmadszor, a melyen, tekintet nélkül a megjelentek számára, elhatározzák a második váci orth. izr. hitközség megalakítását. A Kormányzó üzenete — Vácra Olvastam a lapokban főméltóságú Kormányzó úr üzenetét a magyar nemzethez és egyesekhez. Arra kér mindenkit, hogy őt a 10 éves kormányzása alkalmából semmi olyan ünneplésben ne részesítsék, a mi pénzbe kerül. A mai kor fia sok történelmi és egyéni történetet és ‘eseményt lát és olvas, de ilyen igazi példaadó szerénységei alig egynéhányat olvastam és láttam. Eddig azt láttam, hogy fent 10 év óta csak egymást ünnepelték, ha kellett, ha nem. Elég volt egy iskolafelavatás, egy állásváltoztatás és vége- hosszant elő nem sorolható alkalom : jelszó volt a bankett, a társasvacsora. Egy képviselői programbeszéd — megint társasvacsora. Egy pártgyűlés, társasvacsora. Egy valamilyen verseny, társasvacsora. És a jóisten tudná milyen címen csak mindig a társasvaesora, a mi pénzbe kerül. Annyira jutottunk már, hogy — a mint magunkon is tapasztaljuk egy képviselői beszámolóra is csak azok mehetnek ei, a kiknek 3—4 pengős lársasvacsorára van pénzük. Nem igy volt ez a boldog Nagyma- gyar.ország korában. Preszly Elemér dr., a jelenlegi főispánunk, mint képviselő félévenkint bejárta a kerületét és felvilágosította polgárságát az uj törvényekről. Volt is becsülete a polgárság előtt s tőle igazán nem irigyeli senki a íőispán- ságot, érdemei voltak és vannak rá. Most elmúlik egy képviselői időszak, sehol sem látja a polgárság a képviselőjét, csak az utolsó órákban és akkor is társasvacsorai ünnepelle- t és sél. Az ország Kormányzója most megragadja az alkalmat, hogy figyelmeztesse a nemzet minden egyes tagját, hogy ne ünnepeltesse senki magát úgy, hogy az pénzbe kerüljön, mert ezzel gyengül a nemzet és a polgárság vagyoni helyzete. Én kis pontja ennek a kis magyar hazának, fájdalmas szívvel néztem, hogyan megyünk a pusztulás felé, mert hasznot hajtó dologra sehol sincs pénz, de ünneplésre mindig van. Reménysugárként tűnik fel előttem a magyar égen a Kormányzó úrnak példája, mely meg fogja állítani azt a szertelenséget, a mi eddig a magyar közéletben napirenden volt. Bakos József A Törekvés álarcosbálja Váci Ref. Törekvés SE március 2-án tartja a szokásos évi álarcosbálját a Hliniczky-vencléglőben. A legszebb jelmezt és a legfelismerhe- tetlenebbet értékes tárgyakkal díjazzák. Jelmezesek jelentkezése Jakab Juliannánál (Hangya 1. sz. fiók) és Ulti Istvánnál (Hangya 2. sz. fiók) naponta este 1/28 óráig, 8 óra után este az egyesület helyiségében (l jvilág vendéglő). Jelmezjegy ára 50 fillér.
