Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-02-09 / 11. szám

Ara 20 fillér. 44-ik évfolyam. 11. szám Vác, 1930 február 9. VÁCI HÍRLAP ____________Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár helyben s*,gjy negyedévre . Vidéken egy negyedévre . Hgyes szám éra ..... 4P — fül. 5 P — fill. - P 20 fill. Feleié» sxertte&xtó, kiadó «* laptulajdonos DEKCCSÉNYR DEZSŐ Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint 3 új ■néltóság'os Terlanday Iludolt', Kokovay János és Varázséji Béla dr. apátkanonokok kitüntetése A pápa Hanauer István dr. elő­terjesztésére a váci székeskáptalan három tagját: Terlanday Rudolf apátkanonokot alsóvárosi-, Kokouay János prépostkanonokot felsővárosi plébánosokat, Varázséji Béla dr. apátkanonokót pápai prelátussá ne­vezte ki. E kinevezésekkel a váci szé­keskáptalan méltóságossá lett, mert mindfen tagját méltóságos cim illeti. Terlanday Rudolf a nyitramegyei Chinoránban 1874-ben született 1896-ban szentelték pappá s Hatvan­ban, majd Magyarnándorban volt káplán. 1898-ben ideiglenes admi­nisztrátor Terényben, majd ismét több alföldi városban káplánkodott. 1910-ben tápiósülyi plébános lett, innen jött be Vácra, a káptalan tag­jának s az alsóvárosi plébániát bíz­ták gondjaira, melyet azóta is lelki- buzgalommal és önfeláldozóan vezet. Kokouay János 1870-ben született Hódmezővásárhelyen. 1893-ban szen­telték pappá és több helyen a vidé­ken káplánkodott, majd bejött Vác­ra 1898-ban és~kárkáplán lett az al­só plébánián. Innen ment Tóalmás­ra plébánosnak, a hol a templomot saját költségén renováltatta. 1907- ben ment Erzsébetfalvára, a hol sok fáradtsággal keresztülvitte a tem­plom, plébánia és kántoriak építé­sét. Érdemeiért akkor pápai kama­rás lett, majd a felsőgagyi c. apát­ságot kapta s váci kanonoknak ne­vezte ki a király. Azóta a felsőváros híveinek lelki gondozása a tiszte. Mily eredménnyel végezte, végzi tisz­tét : mutatja a most érkezett kitün­tetés. Szerkesztője volt a Váci Köz­lönynek. A váci társadalom népszerű tagja. Varázséji Béla dr. 1864-ben Vácon született. Mindenki tudja róla, hogy egész életet Újpest és szülővárosa közt osztotta meg. 1886-ban ment először Újpestre mint hitoktató s itt lett 1905-ben a hatalmasan fejlő­dött város szeretett plébánosa. Mint hitoktató egész generációt nevelt, mint plébános bővítette az Ür házát. Társadalmi téren is nagy tevékeny­séget fejtett ki. Megalakította a le­gényegyletet, elnöke volt a kát. kör­nek s egyházzenei és énekkört is alakított. A király 1917-ben váci ka­nonokká nevezte ki, de ritka az egyházmegye történetében : akkor hívei között maradt, a kik rajong­nak ina is érte. A háború után jött be Vácra s hogyan szeretik, mutat­ja az az ezerfőnyi küldöttség, mely nem rég az újpesti díszpolgári ok­levelet hozta neki. A Váczi Közlönyt, melyet bátyja az egykori váci városi tanácsos alapított, igen sokáig Új­pest ről szerkesztette. Eljegyzés Ka,lenesik Ilonkát eljegyezte Felró Károly. i Képviselőnk beszámolója 5 Értesülésünk szerint dr. Szabóki) Alajos államtitkár, városunk képvise­lője, a közeli napokban beszámolót - fog Vácon tartani. Már hirt adtunk arról, hogy kép- ■ viselő-link Klebelsberg Kunó dr. köz­oktatásügyi miniszterrel együtt me­gyéspüspökünk vendége voll. Ugyan­akkor meglátogatta Krakker Kálmán dr. polgármestert és Huber József dr-t, mint a váci egységes párt elnö­két, a kiknek kijelentette, hogy ed­dig csak rendkívüli nagymérvű hiva­talos elfoglaltsága akadályozta a vá­lasztóival való sűrűbb érintkezésben. A ki azonban kerületéből ügyes-ba­jos dolgaival felkereste, mindég nyi­tott ajtóra s őszinte támogatásra ta­lált nála. — Érzem és tudom mondotta ez alkalommal — hogy erős Ígéretek, kötnek kerületemmel szemben, ame­lyekből az ország szerencsétlen gaz­dasági helyzetében csak keveset volt eddig alkalmam megvalósítani, de erősen bízom abban, hogy a közel­jövőben remélhető gazdasági meg­erősödésben kerületemnek méltányos kívánságai elől közbenjárásomra az illetékes kormánykörök nem fognak elzárkózni. Eddigi működésemről, al­kotó szándékaimnak akadályairól jö­vő terveimről s az országnak a hágai értekezlet után várható helyzetéről kívánok választóimnak beszámoló keretében nyilatkozni. Beszámolóm időpontjáról értesíteni fogom az egy­séges párt elnökét. Legjobban sze­relném, ha meghitt, barátságos va­csora keretében adnának erre nekem alkalmat választóim. Hír szerint már e héten, szerdán meglenne a beszámoló. Karnis tanár ár a magyar közoktatás lelke Irta : Bubinyi Mózes dr. Az ország legkitűnőbb iskoláinak egyikében, a piarista gimnáziumban, lángbaborult a diák arca, a szeme megragyogott, a mikor azL mondta : — Kornis tanár úr. A diák arcapirulása, szemcsillogá­sa ezt mesélte : — Kornis tanár úr ? Az, igen! Szi­gorú, de szívvel. Könnyű, de tud. Szellemes, de nem cinikus. Muszáj nála tanulni és jó tanulni nála. Majd­nem minden tanárunk jó, de ez mégis a legjobb. Olyan, mint a járá­sa : súlyos, de zajtalan, minden moz­dulata kényelmesen tudatos, vele menni, utána járni jó. A helyzet újabban sem sokát vál­tozott. A holdutcai főgimnáziumban is körülbelül igy gondolkodnak. Kor­nis osztályfőnök úr — minden osz­tályfőnökök osztályfőnöke — kissé tán váratlanul jött, de a sima tóba dobolt kő körött a gyűrűdző hullá­mok hamar elsimultak. Plátó filozó­fusokat kívánt a közélet élére. Ha csak ezen áll, a magyar közoktatás­nak nincs félnivalója. Tudós és em­ber, vezér és munkás s emellett lelke A pápa jubileuma Február 6-án volt 8-ik évforduló­ja, hogy XI. Pius pápát Krisztus föl­di helytartójává választották. Ebből az alkalomból ma, vasárnap, feb­ruár 9-én ünnepi szent mise lesz a székesegyházban, melyet délelőtt 9 órakor maga a megyés főpásztor mond. Egyházi zene székesegyházunkban Február 9-én, vasárnap : Mise : Seyler G-dur. Introitus: Griesba­cher Adorate Deum». Graduate : Griesbacher < Timebunt Center ».Of­fertorium : Goller Dextera Domini». Communio : Griesbaeher Mirabun- tur omnes». Pártoljuk a dalárdát! A hatóság, az egyesületek, párto­lók és jóbarátok első hivó szavára megjelenik mindenkor a Polgári Dalkör s fáradsággal, de nagy kedv­vel betanult énekszámaival emeli az ünnepségek fényét és hangulatát. Bésztvesz a polgárság örömében, bá­natában. S ezt mindenkor anyagi el­lenszolgáltatás nélkül teszi, a saját költségén. Tagsági dijat nem szed szerény iparos tagtársaitól. Egyedüli jövedelme az évenként egyszer ren­dezett hangversenyéből Van. Ebből veszi meg hangjegyeit, ebből fűt, vi­lágit s ebből segélyezi, ha kell, sze­gény dalosait. Vasárnap lesz ez a szokásos hangversenye tarkítva ked­ves mulatságos számokkal a Hliniez- ky-szinpadon. Oda várja mindazokat, a kik a dalárda önzetlen munkáját emberszeretet és kultúra érdekében értékelni tudják és akarják. aSINGER varrógépek MÉGIS A LEGdOBBAK !* nem némely vezér brüszk hatalom- éreztetésével, hanem a piarista lelké­nek kegyes jóindulatával és a tudó lélek nyugalmával telt. A Dugonics Andrások, Révai Miklósok tüze és hannóniás alázata ég a lelkében. Minden jó piarista azt a hatást teszi az emberre, hogy ő is a Settamenta kapujából indult el s ottan való áj- tatos elmélkedései világítanak' előre élete pályáján. Az ő ütjük, a jó és igaz iránt való hódolat útja, az élet nagy országú íjáról nem messze, ol­dalt, keskeny ösvényen vezet. Lom­bos ágak jártukban megsimogatják, de néha bizony meg is csapják őket. Csendesen, de szívósan és céltuda­tosan járnak, mert az ő útjuk, a lár­más önzéstől távol, bizton vezet az idea céljai felé ... És ezzel el is jutottunk Kornis Gyula élet-munkájának alapvető princípiumához. A reális élet meg­látása — de ideális célkitűzések szá­mára, ime az eszme, amely világos­ságot vet nagy könyveire, szervezé­seire, intézkedéseire. És csodálatos : ez a princípium talán eleinte tudatla­nul, már megindulásakor jelentkezik. Már az a kezelő piarista igy sétál a földi téreken : a földön jár, de az ég felé tekint. Új választás lesz a városházán Már a régi törvény alapján a vá­ros főjegyzőjét, iktatóját és szám­tiszteit életfogytiglan választották. Ezért a legutóbbi tisztujitásra kiirt pályázati hirdetményben ezekre az állásokra nem is hirdettek pályá­zatot. A választások meg is történtek, de jötl az újabb irás, bogy a fenti álláso­kat is választással kell újra betölteni. Arról szól ugyanis’ a rendelet, hogy azok, a kiket a háború után válasz­tottak ilyen «örökös» állásba, tudo­másul vették a minisztertanács el­határozását, miszerint csak az uj köz- igazgatási törvény életbeléptéig szól megválasztásuk s utána újra szava­zás alá kerülnek. Erdélyi dr. alispán ezért már le- küldötte a városhoz a pályázati hir­detményt, hogy Gnrszky dr. főjegy­ző, Weiszbarth János iktató és há­rom számtiszt helyét választással töltse be, ezért az állásokra hirdes­sen pályázatot. A kérvényeket február 20-ig kell a polgármesterhez beadni, a válasz­tás napját az alispán később fogja kitűzni. Kabaré Négrádweröeén A nógrádverőcei Iparoskor az el­múlt vasárnapon rendkívül sikerült kabaré-estet rendezett helyiségeiben. Az előadáson a verőcei Mansz tagjai és vezetősége szinte tűntető számmal jelentek meg. A kabaré szereplői, úgy a hölgyek, mint az urak, nagy sikert arattak. Az előadást reggelig tartó tánc követte. Az igazi nagy klerikusok soha a kor uralkodó eszméi elől el nem zár­kóztak. Kornis Gyula első tudomá­nyos értekezését — amely a magyar bölcseleti műnyelv fejlődését buvá- rolta — ezzel a szóval kezdte : Ko­runk ... s azt mondja benne : «A ter­mészettudományokban a fejlődés el­mélete, ha a rendelkezésünkre álló tényekre nem követelhet is magának föltétien érvényt, de mindenesetre a leghasznosabb módszertani elv.» Ez a munkája voltaképpen szavak éle­tével foglalkozik, de a hangok játé­kából fölemelkedve, az eszmefejlő­dés regényét Írja. «A szavak — Írja ebben a nevezetes, pedig első mun­kájában — pénzek, amelyeket foly­ton forgat az emberi elme s a nyelv, úgy, hogy feliratukat cl koptatja, fel- ismerlietetlenné teszi». Ő, Kornis Gyula, «újból verte ezeket a pénze­ket, hogy régi feliratukat újból ol­vasva, a jövőben kialakuló magyar bölcseleti műnyelv érdekében kama­toztassuk». Elébb csak a szavakat, c régi pén­zeket «veri újból», majd fog ő élőbb dolgokat reformálni, amelyek nem olyan türelmesek, mint a régi sza­vak ... A gimnáziumból elébb az egye­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom