Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-11-05 / 83. szám
Ára 12 fillér. 44-Ik évfolyam. 83. szám. Vác, 1930 november 5. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA : HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA .................... 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, LIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI ÚT SARKÁN TELEFON: 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT 12,306 pengőt kap Vsiető! az inségakei© Néhány napja határozott a minisztertanács az inségadóról s arról, hogy kulcsa nyolc százalék lesz, Vác adóügyosztálya már is elintézte a kivetést, sőt az érdekeltek meg is kapták az értesitést arról, hogy inségadó- ban mennyit kell fizetni (feleb- bezésre való tekintet nélkül!) Amikor adóról van szó, az államgépezet gyors mozgására nem lehet panaszkodni. Nem. Olyan gyorsan jönnek érte, hogy az adófizető alany még észhez sem tért, már is viszik az adót. íme, egy hét leforgása alatt már mindenki tudja, mennyit fizet inségadóba. Itt panasz csak az iránt lehetne tenni, hogy ezt az adót is nem az élet szerint vetették ki, hanem a papirost nézték. Ma egy sereg ember van, aki nagy és nehéz pénzt keres, mert most az ő idejük van, de az Ínség csökkentéséhez nem járulnak a I pengőjükkel, mert két év előtt í megállapított jövedelem adóalapjuk nem éri el az ötezer pengőt. A négyezerkilencszáz- pengő jövedelem utáni adóval megróttak menekülnek, pedig illő volna, hogy egy-két pengőt áldozzanak a szegénységért. Ezért azután Vácról aránylag kevés összeg kerül inségadóba. A miniszteri rendelet szerint 153,833 pengő jövedelem és társulati adóalapot lehet Vácon e célra megadóztatni, melyből nyolc százalékkal rögtön kiszámíthatjuk, hogy 12,306 pengő lesz az inségadó Vácról. Olvasóinkat érdekelni fogja : hányán fizetik ezt az összeget ? Megírjuk, hogy csupán 175-en, a kiknek adóalapja az ötezer pengőt legalább egy pengővel meghaladja, ezen kívül nyolc részvénytársaság (tehát nem minden részvénytársaság járul hozzá a nyomor enyhítéséhez i adóval.) Itt derülnek ki aztán a legnagyobb igazságtalanságok: A tizenkétezer pengőből legtöbbet a horgany hengermű fizet (4497 pengőt,) mert társulati adója igen magas. Ellenben minden más részvénytársaság, ha társulati adója ezer pengő alul van, nem tartozik fizetni a nyomor- enyhitő akcióra. Hogy csak példával szolgáljunk : a Fa- és csertermelő rt. egy fillért sem köteles adni, mert társulati adója 991 pengőt tesz ki. így azután egy néhány részvénytársaság menekül az adó alól. Tizenkétezer pengő koránt sem elegendő a váci nyomor megszüntetésére, ezért szükség van társadalmi akcióra is. Re_ mélhetőleg azok a jószivű egyesületek, a melyek önzetlenül odadták magukat az emberbaráti munka keresztülviteléhez, módját fogják találni, hogy a társadalmi adó alól senki se vonhassa ki magát. Vácon és határában egy lélek se legyen, a ki a ránk következő télben ártatlanul ínséget szenvedjen ! HŐSÖK MISÉJE Minden évben a világháborúban elesett hős katonáink lel- kiüdveért szent mise van a felsővárosi plébánia templomban. Tudatjuk a közönséggel, hogy az idén november 7-én (pénteken) reggel V29 órakor lesz a fehéreknél a hősök miséje, melyen a városi hatóság, a katonaság is megjelenik. Preszly Elemér dr főispánt Újpest díszpolgárának választja meg Már Preszly Elemér, megyénk főispánja 10 éves jubileumát megelőzően az Egységes Párt a Keresztény Községi Párt tagjaival karöltve indítványt nyújtott be Újpesten a polgár- mesterhez, melyben a főispánnak a város díszpolgárává való megválasztását indítványozzák. Semsey Aladár dr. polgármester rendkívüli közgyűlést hivott ösz- sze e tárgyban, Ezen az ünnepélyes közgyűlésen valamennyi párt teljes számban fog részt- venni s a határozathozatal egyhangú lesz. Kávé Képzeljünk el egy vasutat, amelynek hossza Bázeltől Chias- soig, az olasz határig nyúlik, valamennyi kocsiját jól megtömött kávészsákokkal megrakva — ez a mennyiség megadná az egész világ egyévi kávétermését. Számokban kifejezve ez kitesz kb. 1800 millió kilogramot. Ebből a hatalmas mennyiségből Brazíliára, mint a legnagyobb kávé- termő vidékre 1440 millió kiló j esik, vagyis az egész világ tér- j illésének kb. 78 százaléka. A j svájci kávéfogyasztás kitesz I évente 12 és fél millió kilót, vagyis mindenegyes lakosra jut 3.2 kg., a gyermekeket is beleértve. A babkávé történetéről és kultúrájáról már eleget hallottunk, ezért most csak az elterjedés kevéssé ismert históriájára fogunk rávilágítani. A XVIí. század elejéig az európai nagyvárosi lakosság a kávéivásra csak fokozatosan szokott rá, ez a szokás, mint minden újítás, sok helyen ellenállásra is talált. Jellemző, hogy egyes kormányzók annakidején 10 tallér jutalmat Ígértek annak, aki a kávéivókat feljelenti. A paderborni hercegérsek 177/ben rendeletileg korlátozza a kávéivást, mint a nemesség, papság és magasrangu hivatalnoki kar privilégiumát, polgároknak és parasztoknak ezt az élvezetet szigorúan eltiltva. II. Frigyes porosz császár igen magas adóval sújtotta a kávét, azért, | hogy a lakosság szokjon rá újból a sörlevesre. Azonban ezen korlátozások dacára is a kávé élvezete mindjobban terjed, végül magukat a szigorú törvényhozókat is hatalmába keríti. Ki ne hallott volna Brillat-Sa- varin-ról. a leghíresebb és legszellemesebb francia Ínyencről, akinek nemzete szobrot is emelt. 1825-ben »Az Ízlések fiziológiája« címen megjelent művében Brillat-Savarin a következőképpen ir a kávéról: »Kétségtelen, hogy a kávénak az agyműködésre nagy hatása van. Ezért a kávé élvezetéért mindenki álmának egy részével fizet. A kávé.sokkal erősebb hatású ital, mint ahogy azt általában hiszik. Egy jó szervezetű ember napi két üveg bor élvezete mellett igen hosszú ideig elélhet. Ugyanolyan mennyiségű kávé elfogyasztásával azonban nem tartaná ki oly soká, agya eltompulna és sorvadásban m eghalna. Minden szülőnek kötelessége, hogy a kávét gyermekeinek a legszigorúbban eltiltsa, ha nem akar belőlük kicsiny, száraz és nyomorék gépeket nevelni, akik már 20 éves korukra megvénülnek. Én azok közé tartozom, akik teljesen lemondtak a kávé élvezetéről, miután egy napon engem is teljesen hatalmába kerített.« itt említjük meg Rházes, arab orvos véleményét, amelyet Nagy Károly idejében, a 800-ik évben irt. Ő volt az első iró, aki a xK.ah.we«-t, a pörkölt kávébab sötétszinű forrazatát, mint italt, említi és »Tankönyv az italokról« című könyvében véleményt mond arról, mint egyéb italok- \ ról is, kizárólag orvosi szempontból, a következőképpen: »A kávé élvezete meggyorsítja az érverést, emeli a vérnyomást, árt a véredényeknek és az idegeknek, megzavarja az álmot és megfosztja ezáltal az agyat a pihenéstől.« Ezzel ez az arab orvos, aki Hypokrates és Galentis óta atyja a belgyógyászatnak, már 1100 évvel ezelőtt összefoglalt tulajdonképpen mindent, amit a legújabb tudományos orvosi kutatás a rendszeres kávééi v ez etr ő 1 elm o ndh a t. A dolog egészségügyi oldalát tekintve, a következőkben foglalhatjuk össze a kávé élvezete által okozott károkat a legújabb higiénikus kutatások eredménye képperi: »A kávé ártalmas a szív és a véredények megbetegedéseinél, gyorsítja az érelmeszesedés kifejlődését a vérnyomás emelése által, reumát és csúzt okoz és izgatja az agyvelőt és a központi idegrendszert.« Ez a nagy vonásokban az a kép, amelyet az orvosi tudomány és a gyakorlat a rendszeres kávéivásnak az emberi szervezetre való hatásáról rajzol. Ennek a főoka az, hogy a kávé 2.5 o/0 koffeint tartalmaz. Gyomorzavarok, fejfájások, ingerültség és álmatlanság vagy nyugtalan álom, nyomott kedélyhangulat egészen az akut mérgezési jelenségekig, mint kettős látás, látóképesség gyengülése, fülzúgás, légzési nehézségek stb. a "hosszú bűnlajstrom, amelyet a kávé terhére kell Írnunk. A kávéfogyasztók nagy többsége azt vallja, hogy a kávé az Ég legszebb ' ajándéka és hogy egy csésze jól elkészített feketekávétól az ember újjáéled. Azonban az, amit tulajdonképpen a kávéban oly nagyon szeretünk, a pompás illat és a kellemes iz, nem a koffeintől származik, hanem oly anyagoktól, amelyek pörkölés közben keletkeznek,
