Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-11-02 / 82. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Az első benyomás maradandó — s ez a fogak szépségétől függ. Csak az ápolt fogak teszik Önt rokonszenvessé, csak a tiszta lehellet teszi kellemessé önnel a bizalmas érintkezést. Ha száját és fogait ápolni akarja, nem nélkülözheti az Odolt, Csak az Odóinak van meg az a kettős, kellemes hatása, hogy tiszta lehel- íetet ad és fertőtleníti a szájat és a fogakat. Az Odol antiszeptikus. * ÉSZ AK CSALOGÁNYA Filmregény az örök jég birodalmából Egy gyönyörű eszkimó asszony története VILÁG FI LM A városi mozi műsora november 1-én és 2-án Kicsi eszkimó falu, végtelen hó­mezők : az örök jég birodalma. Egy csodaszép asszony él itt, a kinek ál­mai vannak csodavilágról álmodik a fehérek országáról . Csodálatos vé­letlen folytán a féltve őrzött álmok valóra válnak. Fehérek jönnek az eszkimó földre és Talu, a gyönyörű asszony éhes szemmel nézegeti a so­ha nem látott kincseket. A jég halá­los öleléssel összeroppantja a fehé­rek hajóját és velük megy az eszki­mó asszony is, hogy azután minél előbb kiábránduljon a fehérek cso­davilágából. Szívvel, lélekkel kíván­kozik már vissza a végtelen hóme­zőkre, az urához, a ki meleg szere­tettel viselte mindig gondját, a ki még nem feledte el és esténként, ha ki- gyul a sarki fény talán még mindig várja, visszavárja szépséges asszo­nyát ... A mese végét nem mondjuk el, csak annyit árulunk el, hogy a Vá­rosi mozi mindenszentekre szebb, jobb és alkalmasabb filmet nem hoz­hatott volna. A film főszereplői Allan Duran, Kenőre Ulrich, El Brendel és Elrich Haupt. A filmet a cenzúra csak 16 éven felülieknek engedélyezte. Kisérő műsor : Misa Elillannak, a világ legnagyobb hegedűművészének hangversenye . Dworzsák: Humoreszk Gavotte darabját játsza. Az előadások szombaton és vasár­nap is 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Jegyelővétel 11—1/21 -ig mindkét na­pon. A gyorsaság nem boszorkányság! A váci ipartestület még 1926-ban megváltoztatta alapszabályát és en­gedélyt kért a kereskedelmi minisz­tertől, hogy a fölös izgalmak elke­rülésére vezetőségét és elöljáróságát ezentúl ne három, hanem öt évre vá­laszthassa. A vármegye alispánja most értesítette a várost, hogy ipar­testületének kérését a miniszter jóvá­hagyta négy évi tűnődés után. 111511930 vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX, te. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti közp. jbiróságnak 1920. évi 331841. számú végzése következtében dr Luy György ügyvéd által képviselt Grünwald Ödön, vala­mint a csatlakozott összes alap és felülfoglalta- tók javára is, alperes ellen, 100 pengő s jár. erejéig 1929. évi aug. hó 19-én foganatosított kielégítési végrehajtás útján le-, felülfoglalt és 1820 pengőre becsült következő ingóságok: ú. m.: bútorok, tükrök, Íróasztal, szekrények, virág- állványok, gramaphon nyilvános árverésen el­adatnak. Ezen árverésnek a végrehajtató ügyvéd Pk. levélbeli jelentkezése folytán 100 P tőkekövete­lés, ennek 1929. évi június hó 15. napjától járó 12#/0 kamatai, VI. váltódij és eddig összesen 34 pengő 76 f-ben biróilag már megállapított költségek valamint a csatlakozottak tőkeköve­telése, kamatai és jár. erejéig is Vácon, gróf Csáky Károly-út 15. sz. a. leendő megtartására 1930. évi nov. hó 6. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. te. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX te. 102. §-a értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Vác, 1930. évi október hó 7. napján. Mufth János kir. bir. végrehajtó Huliinljcínya VúcQosz Icösel Leányfalu és Szentendre közölt fekszik egy kis hegység. A pilisi he­gyek csoportjába tartozik, a kopasz hegyoldalt fű és néhány fa borítja. Ebben a hegyben valamikor, még a török időkben rubinbánya volt, Európa egyetlen rubinbányája. Tud­valevő, hogy rubint csak Ceylonban és Indiában találnak. A bánya, a mely igen mély és hosszéi, a törökök­nek Magyarországról való kivonulása után beomlott, a bejárata is teljesen eltűnt és csak a környék lakosságá­nak az emlékezetében élt a legenda a hajdani gazdagságról, a mikor is a rubin felvirágoztatta a bányamenti falvakat... A mesék most ismét valósággá vál­tak. Leányfalu és Szentendre lakossága izgalomban ég. Másról sem beszél­nek, mint a rubinbánya titkáról, a melyet egy szentendrei bányász, Ke­rekes József, fedett fel. Kerekes vi- lágotjárt ember, volt Amerikában is és ért a drágakövekhez. Körülbelül négy évvel ezelőtt tért vissza, hosszas kóborlás után külföldről, hogy vég­leg megtelepedjék szülőfalujában. Ke­rekes is hallott az öregektől elásott kincsekről beszélni, de nem tulajdo­nított a dolognak különösebb fontos­ságot, mert ezen a tájon sok ilyen fantasztikus történet van forgalom­ban. Többek között még mai nap is keresik a hires Paprikabiró elásott vagyonát. A Paprikabiró — Jókai Rab Rábyjának egyik hőse — óriási vagyonnal rendelkezett, kapzsi, zsu­gori ember volt és mivel abban az időben napirenden voltak a rablások, elásta az aranyait és az ékszereit. Végrendeletet nem csinált. Egy na­pon guta ütést kapott és meghalt, mi­előtt még közölhette volna hozzátar­tozóival a kincsek rejtekhelyét. Azóta évszázadok teltek el, de az emberek fantáziáját még ma is izgatja a titok. A szentendrei gazdák feltúrták az ud­varaikat, a pincéiket: hátha?... de eddig még nem akadtak a nyomára. Kerekes, a világot járt bányász sok­kal reálisabb ember volt. Egy napon, a mikor a szomszédjánál volt látoga­tóban, a szomszéd elpanaszolta, hogy nem jó az ivóvize. Nagyon kénes... a bányász leszáll! a kútba és meg­vizsgálta. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a kút alján félméteres vastag­ságban áll a kén. Mint bányász tud­ta, hogy a kén csak arannyal együtt található. A kénes földből beküldött egy mintadarabot a vegyvizsgáló in­tézetbe, ahonnan azt a választ kapta, hogy a föld : arany tartalmú. Érdekes, hogy tulajdon képen egé­szen véletlenül bukkantak rá a be­omlott rubinbánya régóta keresett bejáratára is. A bányász, a mikor rájött, hogy a föld aranyat tartalmaz, a hegyekben is kutatni kezdett és az elhagyott bá­nya környékén talált különböző ás­ványok között korundra bukkant. A korund tudvalevőleg a rubinnak egy h a rm ad rem 1 íí f aj tája. Szakism ere í e i révén nem volt nehéz ráakadni a bá­nya bejáratára. Egymaga vágott nrcki a veszedelmes útnak és minden kisé­ret nélkül, egyedül szállott le a több mint kétszáz méter mély bányába. A kutatás meglepő eredménnyel járt. A bányász értékes rubinköveket talált, kidolgozott, kész darabokat is, a me­lyeket valószínűleg a törökök rejlet­tek (J annak idején. És ekkor lelt egy még érdekesebb lel fedezési. A mikor ugyanis a kutatásaitfoly­tatni akarta, meghallotta, hogy egy nagyobb csoport török zarándok ér­kezett Szentendrére. A zarándokok hivatalosan Budára jöttek. Gülbaba sírját meglátogatni. De egy hatalmas túraautón Szent­endrére is kocsiztak, állítólag »török emlékek után kutattak a régi bánya környékén. A bányásznak feltűnt a dolog, utánuk lopózotl és meglepetés­sel látta, hogy a zarándokok beha­tolnak a bányába, néhányuk leszáll a tárnákba, a honnan csak órák múl­va tértek vissza egy régi ládikóval. A törökök, a kik nem sejtették, hogy megfigyelik őket. az elhagyatott vi­déken nyugodtan felbontották a lá- dikól és a tartalmát kiöntötték a ma­gukkal hozott selyem térítőre. A bá­nyász szemei elé káprázatos látvány tárult. Szebbnél szebb, tojásnagysá­gú, vörös rubindarabokat számláltak össze... A társaság aztán felpakolt az autó­ra és elrobogott. A bányász nyombán jelentést telt a látottakról s a törököket kihall­gatták a hatóságok. Ők azonban iga­zolták magukat. A rubinokat úgy örö­költék. hogy valamelyik ősük rejtet­te el még annak idején a bánya egyik tárnájában, aztán, a mikor menekül­niük kellett, már nem tudták ma­gukkal vinni a kincseket. Tervrajzot lo.'szilepek hát a rejtekhelyről és ezt a tervrajzot találták meg most a ké­sen' utódok... A rajz nem hazudott, a rubinos ládikót megtalálták... lukiig tart Kerekes elbeszélése. Az pedig köztudomású, hogy a szentendrei határban feküdt Európa egyetlen rubini) ány á ja. Bármilyen csendben folyik is a ké­szülődés, csak nem maradt titokban a dolog és a kincssóvár kalandorok népvándorlása már megkezdődött a rubin után... Mindennap látni né­hány elszánt »aranyásót«, a ki alaskai mintára — teljes felszerelés­sel, hátizsákkal, ásóval, csákánnyal és sátorlappal vágott neki a hegyol­dalnak, hogy megtalál ja a bánya be­járatát, a melynek egyedüli ismerője jelenleg csupán Kerekes József. Már megakarták vesztegetni, az öreg bányász azonban kemény le­gény, nem lehet hozzáférkőzni. Ki­tart a baráti körből rekrutálódott kis konzorcium mellett, a mely a szak­értői vélemények meghallgatása után nekifog úgy a kén, mint az arany és rubin bányászatnak. Leányfalura, Szentendrére és kör­nyékére tehát nagy napok virradnak. Ömleni fog hozzájuk a pénz és a bő­ség... Csak aztán valahogy úgy ne járjanak az arannyal és a rubinnal, mint a Paprikabiró elásott kincsei­vel ... a melynek még ma is bottal illetve varázsvesszővel — ütik a nyomát. ( más) Hirdetmény A volt úrbéresek közbirtokossága üógrád község határában kö­rülbelül 686 kát. holdon az 1883. évi XX. te. alapján gyakorolható vadászati logot _ 1330. évi november hó 3°án d. e. 10 órakor» Nógrád község kulturházában megtartandó nyilvános szóbeli árverésen, 1931 február 8-tói 1941 február 1-ig terjedő időre bérbe adjuk. Kikiáltási ár 200 (kettőszáz) pengő. A vadászati jegy árverés előtt fel­mutatandó és 200 pengő bánatpénz leteendő. Árverési feltételek alulírott tár­sulati jegyzőnél megtekinthetők. Nógrád, 1930 október 4. Sámuel Rezső sk. Plachi Mihály sk. társulati jegyző elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom