Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-10-19 / 78. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Városszépítés: Vác utcáinak befásitása Vác urainak ajánlom aránytalanul kedvezőbb életfeltételek Virágos akkor lesz Magyarország, ha a fák kultusza és a virágok szet- ■ retete lelki szükséglete lesz a lakosság széles rétegeinek. Ma még mesz- sze vagyunk ettől, de ha az iskoj- Iákban a »madarak és fák napját« tartalommal telitjük meg s ha cserkészeink életében is nagyobb szerephez jut a természet megfigyelése s a természet életének megkedveltetése: az új nemzedék már más szemmel nézi majd a fát és virágot. A fák megL kedveltetésének hatásos tényezője, mert példát mutat, az utak és utcák befásitása is. Vidéki városaink közül a legszebb példát erre Szombathely mutatja, ahol a főbb utcákat különböző disz- fákkal (Laburnum, Prunus Padus,P. serotina, Crataegus Carrieri, Syringa Wolf fii stb.) ültették be, mig a többi utca részére a hasonlóképen változatos anyag a városi faiskolában fejlődik és várja ki ültetését. Az egyik aranyesővel beültetett utca a virágzás idején máris látványosságszámba meg s érdekes voll ezidén, amikor a magas törzsre nevelt Syringa Wolf fii először virágzott, megfigyelni, menynyire érdeklődött a közönség, hogy mi lehet ez a szép fa: »olyan, mintha szelence orgona lenne, de mégsem az.« Rendkívül szép a Crataegus Cary rieri is, mert kemény, felül sötétzöld és fényes levele későn hull le s mig virágzáskor dús, fehér virágernyői díszítik, ősszel nagy, piros bogyói élénkítik fáját. Az utcáknak különböző díszfákkal való beültetése általában újabb keletű dolog és sok tekintetben még a kísérletezés stádiumában van. Kö- zépeurópában a legrégibb ilyennemű kísérlet, a múlt század hetvenes éveitől kezdődőleg Drezdában történt s erről a Kertészeti szemle, 1930. 188. oldalán olvashattunk rövid tudósítást. A tudósítás kiemeli, hogy a Ginkgo, Sophora, Phellodendron, Lir riodendron, Ailant hús, Koelreuteria kitünően bevált. Bizonyos, hogy a dendrológ'ia fellendülésének eredményeképen ma a fajoknak óriási tömege áll az érdeklődők rendelkezésére s aki városát szépíteni akarja, gazdag anyagban válogathat. De bizonyos az is, hogy nem minden fa alkalmas utcai kiültetésre s még az általában alkalmas fák számát is szőkébbre szabják hazánk sajátos éghajlati viszonyai. Az utcai sorfa a növényi élet szempontjából a legkedvezőtlenebb körülmények közé kerül s főleg a szárazság az amellyel küzdenie kell. Amig országunk nyugati, csapadékban mégis gazdagabb részei természetadta előnyben vannak, amig tehát Szombathely vagy Sopron éghajlati viszonyai nagyobbszámú fajban való válogatást engednek meg, addig az ország kontinentális részein, a szárazság ,mint az utcai sorfák fejlődését gátló tényező, fokozottan érvényesül. Ezért azt a törekvést, hogy városainkat díszítsük, nem is fogom úgy fel, mint feltétlen harcot a Robinia ellen. A Robin iá-nak hazai viszonyaink mellett nemcsak létjogosultsága van, de alakkörében és közvetlen rokonságában annyi az igazán szép és feltűnő alak, hogy ezek közül akárhány megérdemli a felkarolást. De az akácon kívül is van egy sereg, alig kényes, amellett mégis szép fa, mely az utcai kiültetésre alkal- Az ilyen kevéssé kényes fajok között kell elsősorban keresnünk azt az anyagot, mellyel a magyar városok utcáit díszíthetjük. Csak példaképen hozok fel néhányat: A Crataegus monogyna piros- és telvirágú, falakra növesztett, gömbölyű koronájú változata igen szép fa, amellett nem kényes. Az Ailanthus nem tartozik a legszebb fák közé, de van egy alakja, melynek termései már korán élénkpirosakká válnak s egész nyáron át, késő őszig, mint óriási piros bokréták díszítik a fát. ilyen fákkal beültetett utca kétségtelenül pompás látvány lenne. A pozsonyi Duna-parton áll (vagy állott?) egy sor feltűnő Moms alba széles, ernyőalakú koronával és csavarodott ágakkal. Bármily csábiló volna ezek után megereszteni a képzeletet és azt mondani : az egyik város gyűjtse össze Wagner János Tiliá-it, a másik Gom- bocz Endre Populus-ait és teremtsen ilyenképen speciálisan magyar fakulturát, nem megyek tovább, hanem megmaradok a realitás rideg talaján s csak néhány általános szempontot emelek még ki, melyet nézetem szerint mindenkinek, aki városának utcáit díszíteni akarja, figyelembe kellene vennie. Magától értetődő szempontok. Mégis rendkívül sokszor vétkeznek ellenük : 1. Ne kezdjük a városszépítést a meglévő fák kivágásával. Csak akkor vágjuk ki a meglévő fákat, ha már nincs szükség rájuk, vagy ha útban vannak. 2. Mielőtt egy utcát befásitunk, gondoljuk meg, hogy mit akarunk a fásítással elérni : árnyékot vagy díszt akarunk-e nyújtani ? Szűk utcába nem ültethetünk erőteljes növekedésű fákat. Láttam viszont, egy városunkban, széles utcába ültetett hár- sakat, tehát megfelelő helyen megfelelő fát. S mégis mi történt? Amikor a hársak megerősödtek, a törzs elágazásánál lecsonkitották őket s a csonkokból kitörő számtalan vékony, girbe-görbe sarjhajtás bozontos gömbalakká formálta a hársak korábbi szép koronáját. Az ilyen embereknek minek a hársfa ? 3. A magyar éghajlat alatt gyakran hosszantartó szárazsággal kell számolni. Szükséges tehát, hogy a csak némileg is kényes lak tányérja állandóan rendben és porhanyó legyen s a fa a száraz időszakban rendes öntözésben részesüljön. Ahol ezt nem. tudják, vagy nem akarják a fának megadni, olt maradjanak meg az akácnál. 4. A régi (ma még uralkodó) építészeti stilus a maga indokolatlan cicomáival látványossággá akarja tenni a házak homlokzatát s ezért csak az alacsony termetű és kicsiny koronájú fákat tűri, a kertészeti kiképzés szempontjainak tehát kevésbbé kedvez. Ezzel szemben az uj építészeti irány a maga sima fafelületeivel sokkal inkább alkalmas (a szükségszerűen széles) utcák kertészeti kiképzésére. A régi korok stílusát utánzó, értelmüket veszteti építészeti díszek helyébe az élet eleven diszei lépnek. A sima falakat virágdísszel lehet be- futtalni. Az úttest mindkét oldalán pedig a kocsiút és a gyalogjáró közölt széles földsávol kell szabadon hagyni, melyet be lehel gyepesíteni, díszcserjékkel, virágágyakkal be lehet ültetni s amelynek porhanyóan tartott, állevegőző talaján a sorfák is közé jutnak. Újonnan fejlődő városoknál, ujon- nan nyitott utcáknál mindenütt alkalmazni kellene ezt a földsávot, melyet egy elfeledett magyar város- rendező, Éhen Gyula, volt szombathelyi polgármester, a maga városában már a múlt század kilencvenes éveiben létesített. O. Gy. Négy pajtás Romantikus zenés, énekes, táncos vígjáték 12 fejezetben A Fox-film Corporation világfilmje a Városi moziban október 18 és 19-én E héten a budapesti Royal Apolló hónapokon át játszott nagy attrakciója: a Fox-filmCorporation világ- fillmje: A 4 pajtás (Sumy side up’) kerül el hozzánk. Az amerikai nagy filmgyárak minden esztendőben csinálnak egy-két reprezentatív filmet, amelyre milliókat költenek (dollárban!) Ezekben az úgynevezett mamut filmekben legnagyobb sztárjaikat szerepeltetik, pazar kiállításuk szemkápráztató és bennük van minden, ami a közönség érdeklődésének felkeltésére alkalmas. A 4 pajtás a Fox filmgyárnak ily reprezentatív mamut filmje, amely a new-yorki Roxy fillmpalotában 10 hónapig volt műsoron. A 4 pajtás romantikus, zenés, énekes, táncos vígjáték. Főszereplői: Janet Gay nor és Charles Parrel. A városi mozi előadásai szombaton 7 és 9 órakor, vasárnap 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Jegyelővétel vasárnap 11 — y^l-ig. ■ai'»»iiTwv-rxITLKtsironammwrpti.u i Ha a magyar ipart pártolod: Hazád talpraálUilásán fáradozol! * * * A Magyar Tízparancsolat első parancsa: Csak magyar árut vásárolj! Levente zászlószentelés Szobon Vasárnap volt a szobi leventék zászlószentelése. A gyönyörű zászlót Búzás István plébános szentelte föl. A zászlóanyai tisztséget líeve Károly- né, a szobi főszolgabíró neje vállalta. Az országos testnevelés részéről dr. Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő, a vármegye részéről pedig Pályi Pál főispán vettek részt az ünnepélyen. Nagymaroson már lemondtak a tisztviselők fizetésük egy százalékáról Nagymaros község elöljárósága — Hösel Károly főjegyző kezdeményezésére, mint a Váci Hírlapnak jelentik, — és az ott lakó közalkalmazottak a községben mutatkozó munkanélküliség enyhítésére tavaszig havi fizetésük l_°/o-át felájáldották. 4718(1930. tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat A Váci Ipari és Gazdasági Miiet- szövetkezet, mint az OKH tagja, végrehajta- tónak Domokos Andorné sz. Hidassy Mária végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtási árverést 941 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a váci kir. járásbíróság területén levő, Vác városban fekvő s a váci 387, sz. tkvi betétben A+l. sorsz. alatt foglalt 1157. hrsz. beltelki háznak és udvarnak B 6, 11. és 15. sorsz. szerint Domokos Andorné sz. Hidassy Mária nevén álló egynegyed részre 5000 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1930. évi november hé 11. napján délelőtt 10 órakor a telekkönyvi hatoság saját hivatalos helyisegében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéserői kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni Vác, 1930. évi június hó 11-én. Pártos s. k. jb. alelnök_ A kiadmány hiteléül; Nagy s, k leszorítja a kiOtíseket, m e o-szünteti a bŐSr \rÖ p.össé g£t. ravt I K ATBAN , DROGÉRIÁBAN , l LLATSZ crtar ban kaphatö. inas.
