Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-10-08 / 75. szám
A magyar fogyasztó ma 70.000 munkásnál! és 7000 tisztviselőnél ad kenyeret a külföldön Ma a munkanélküliség az ország egyik legnagyobb és legszomorúbb problémája. A munkanélküliség a nép nyomorának, a bolsevista és egyéb téveszméknek valóságos melegágya. Hogy lehet segíteni rajta ? Válasz : ha mindenki magyar árút vesz. Miért ? Mert a statisztika tanúsága szerint 1929-ben még mindig 655 millió pengő értékű külföldi ipari félgyártmányt és kész iparcikket hoztunk be az országba. Ez egyrészt azt jelenti, hogy Magyarországon ma még mindig minden egyes állampolgár, beleértve az aggokat és csecsemőket is, fejéiként 76 pengő értékű külföldi árucikket fogyaszt évente, másrészt pedig azt eredményezi, hogy Magyarország 1929-ben mindezen importált cikkek előállításánál 70.0DÚ munkásnak és 7000 tisztviselőnek biztosított kenyeret a külföldön ugyanakkor, amikor az országban több mint 55000 ipari munka- nélküli kenyér nélkül nyomorog. Ez megdöbbentő tényállás, amelyen minden magyar embernek segítenie hazafias és emberi kötelessége. Mi a segítés módja ? Csökkenteni a félgyártmányok és készáruk importját, ameddig csak lehet. A magyar fogyasztó ma már minden cikkből megfelelő árút kaphat és csak elvétve akadnak olyan különleges gépek, készülékek és természetesen speciális nyersanyagok slb., amelyek a külföldről továbbra is importálan- dók lesznek. Arra tehát nem számitVoltak-e hidak dunai szakaszunkon a rómaiak idejében ? A Váci Hírlap julius 13-i számában >>Római határerőditések a visegrádi Dunaszorosban« címen a turisták számára egy kis ismertetés jelent meg, melyre a »Pilishegyvidéki Hírek« f. é. 30. 31 és 32. számában »Római emlékek a pilisi hegyvidéken« cim alatt, a fenti cikkünket érintő értekezést közöl s ez mesének mondja a Dunapartokon — így a Váccal szemben fekvő Bolhavárnak is — erődítési jellegét s azokat határozottan hídfőknek tartja. Bár a pilisi lapoknak m. t. írója megérdemli, hogy buzgó, fáradságos és értékes kutatgatásai és szakavatott tudása előtt kalapot emeljünk, megállapításainál, legalább egy dologban, mégis mintha tévedés forogna fenn: a hídfők ügyében. A m. 1. cikkíró szerint a Dunának azon szakaszán, moly Eszlergom cjs Óbuda közölt terül el, legalább is 0 8 hídnak kellett volna lennie, a hatunk, hogy a külföldi árúkat teljesen kiszorítva, 70000 külföldi munkás és 7000 külföldi tisztviselő helyeit 70000 magyar munkásnak és 7000 magyar tisztviselőnek fogunk tudni kenyeret adni, de számi thalunk arra, hogy a magyar termelés tervszerű és következetes pártolásával, vagyis minden lehető alkalommal magyar árúk vásárlásával oly nagv- gyá növelhetjük a belföldi fogyasztást, hogy annak kielégítése céljából az összes magyar ipari munkanélkülieket, munkásokat és tisztviselőket egyaránt foglalkoztatni fogjuk tudni. A munkanélküliségért, a nép nyomoráért. a bolseviszla téveszmék terjedéséért tehát mindenki felelős, aki indokolatlanul és kényszerítő szükség esetén kivid is külföldi árút vesz. Magyar árút kell vásárolni kivétel nélkül mindenkinek, hogy a saját import fejkvótáját a minimumra csökkentse. Senki sem háríthatja ál másra ezt a kötelezettséget ! Mindezek után ma még joggal mondhatjuk tehát minden magyar fogyasztónak, hogy fejkvótád erejéig te is oka vagy a magyar munkanélküliségnek, mert nem mindig magyar árút vásároltál. — — a^—a——— ■ — Halálozás Körner Miksa szikvizgyáros életi' 66. évében, hosszas szenvedés után meghalt. Az elhunyt a városi kereskedőtársadalom közismert, tisztelt alakja volt s mint városi képviselő részt vett közéleti ügyekben. Na gy családja és a részvétnyilvánító jóbarátok százai kisérték szerdán délután 2 órakor utolsó útjára. Reménység szüreti mulatsága A Váci Reményésg Egyesület szüreti mulatságát, mint értesülünk nem október 12-én tartja meg, hanem október 19-én, vasárnap este 8 órai kezdettel. mely szakaszon, ma, a fejlett technika és hatalmas közlekedés idejében — a két szélső hídtól eltekintve egy sincs. A dunai hídépítés mindig nehéz, költséges és hosszadalmas munkát igényelt. A rómaiak idejében sem építhettek nyakra-főre hidakat a Dunán. Mindössze is csak egy római hídról van tudomásunk a középső Dunán : a Traján hiújáról, mely már inkább az Aidunára esik. Ez a híd pedig oly nevezetesség volt annak idején, hogy érmekre és szobrokra is rávésték. Vidékünk hidjairól azonban semmiféle ilyen adatunk sincs. A Traján hídja az aranyban s más ércekben is gazdag Dáciát — a kincses Erdélyt — kapcsolta mint tartományt a birodalomhoz s melyen bizonyára nagy forgalmat bonyolítottak le. Vidékünk Dunán inneni része azonban — bár legalább egy ideig római fennhatóság alatt állott még sem volt szerves része a birodalomnak, mint Dácia s nem is volt itt akkora kereskedelem és egyéb közlekedés mint ott. Nagyobb hadjáratról is csak egyről tudunk, mely A hercegprímásnak külön dis&kompot építettek a Kisorosziak Szép ünnep folyt le vasárnap a szigclségbeli Kisoroszi községben. A kir. kincstár, mint kegyúr adományából a község felépítette kai. templomát, melynek felszentelésére maga a hercegprímás jött' el. A túlsó parton diszkomp várta az egyház- fejedelmei, kinek tiszteletére azt most építették. A templom .megszentelése után a hercegprímás 120 gyermeket bérmált meg. A község ünnepét nagy mulatsággal fejezték be. Kai apból húzták ki, ki legyen a tanítónő Vasárnap folyt le Foton a ref. ta nitónői választás. A két pályázó,Halász Ilona és Bocskár Eszter egyformán nyerték el a szavazatokat. Sorsolás vált szükségessé és a jelenlevő Erdélyi Zoltán főjegyző kalapjába tették bele a két nevet és Kerekes Gyula tanító Bocskár Eszter nevét húzta ki, a ki ilyenformán lett ref. tanítónője hóinak. Szigvart János lett az Emerikána uj priorja Miként megírta a Váci Hírlap, a Corporáció Vada szombaton este tartotta priorválasztó kiskáptalanát. A dominuszok és leventék egész megtöltötték az Emericána nagy termét, -mikor Ryll Viktor ny. miniszteri tanácsos a gyűlést megnyitotta. A priorálás mandátuma lejárt — mondta — megmásíthatatlan szándékunk, hogy helyünket uj prioralusnak adjuk át. Rüszkén mondhatom el, hogy a Corporalio Vadát uj életre keltve, a dominusok és a fiatalság mindig erősbödő támogatásával adhatom át a következő vezetőségnek. Ezek után dr. Rusztek Lajos delegatus, mint a központi vezetőség megbízottja meleg szavakkal búcsúztatta el a lelépő priorálást. Újra hangsúlyozni kell - mondta Rusztek dr. — hogy a priokivánatossá telte volna az állandó hidat : Március Aurelius idejében. De ez a hadjárat sem tartott sokáig, talán két évig s ezen idő alatt nem lehetett volna hidat építeni. Ez a hadjárat is inkább csak büntető jellegű volt, az innenső partok lakó barbárok ellen, kiknek betörései a római birodalomba ezzel még sem szűntek meg. Marcus Aurelius kezdi a dunai határt megerősiléni, az utána következő császárok folytatják a munkát s mindig sűrűbben és sűrűbben helyezkednek el az őrtornyok, burgu- sok. Ezek száma a valóságban jóval nagyobb volt, az ötvenet is meghaladta, mint a mennyit jelenleg ismerünk. Mi is nézegetjük ezeket a hatalmas falmaradványokat, de mi azokból hídfő jellegeket kiolvasni nem tudunk, mi azokban — többnyire négyszögletes építményeket látunk, melyeknek egyikében vagy másikában még keresztfáiakat is észre veszünk annak jeléül, hogy azokban egynél több szoba, jobban mondva két, vagy három helyiség is lehetett. (Lásd dr. Tragor Ignác szakszerű rátus mandátuma lejárt, a választást előkészítő bizottság mindent megtett hogy a priort maradásra bírja, de hajthatatlan volt. Javaslatára priorrá Szigvart Jánosi, subpriorrá Harsi Nándort, adjulor cuslossá: dr. Zobel Istvánt, maiordomussá Krupa Pált közfelkiáltással megváIaszto11ák. Rusztek dia delegátus öröméi fejezte ki, hogy a káptalan egyetért a helyi bizottság véleményévé! és lehetővé lelte, hogy a választás minden nagyobb nehézség nélkül megtörténjék. Kívánja, hogy amit ő nem minden dicsőség nélkül kezdett, folytassa az új prio.ralus teljes dicsőséggel. Szig- vart János az ujjonan megválasztott prior meghatót! szavakkal köszönte meg a káptalan bizalmát és kijelentette. hogy ő nem a szavak embere, minden erejével azon lesz, hogy a corporáció tettekkel mutassa meg életrevalóságát és elhivatottságát. Majd a nemrégen megválasztott tisztikar Scheda Alajos szeniorral az élén a kiskáptalan színe előtt letette az esküt. Kedden délelőtt pedig a priora- tus és a tisztikar együttesen tisztelgett á Corporatio protektoránál, Hanauer A. István megyés püspöknél. Összirják a városban az adóalanyokat Az adóalanyok és tárgyak szokásos évi összeírása szerdán, október 8-án kezdődik. Az összeírást városi és adóhivatali tisztviselők végzik. A városi adóhivatal itt is kéri a város lakosságát, hogy a nála megjelenő hatósági közegeket munkájukban támogassák. Martos Gyuláé a Kökanu-gyógyszertár Múlt számunkban irtuk, hogy a Kőkapu-gyógyszertár gazdát cserélt. Az uj gazda nevét tévesen irtuk, most felkérésre helyreigazítjuk : Martos Gyula gyógyszerész vette meg Vác legfiatalabb patikáját. munkáját: Vác történetét.) Átkelési helyek — komp, tutaj, csónak, hajó számára — ott lehettek, a hol mindkét parton volt erősség az átkelések biztosítására. El tudunk még gondolni helyenként valami ideiglenes hajó-, tutaj-, vagy u. n. repülő hidat is, különösen a szigetek és a külső Dunapart között, lehetséges, hogy sekély partoknál móló szerű fa, vagy kőépit- mények is voltak, csak állandó kő, vagy faliidakat nem tartunk valószi- nűeknek. De ha lett is volna két vagy több állandó hid, akkor azokat is kellett volna őrizni, sőt még jobban mint a másfajta átkelési helyeket, ezek számára is kellettek volna tehát őrtornyok, kisebb erődítések. Rár meghallanák az intéző körök a pilisi lapok írójának szavát, melyhez mi is csatoljuk a miénket, hogy ezen római maradványok megőriztessenek az utókor számára. I eszéig ben. van a Verőce melletti, egyetlen, Dunán inneni római erődítés a Düi- naparton építendő uj országút miatt. Horváth A. János
