Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-10-01 / 73. szám
Ara U fillér. 44-lk évfolyam. 73. nttn. Vác, 1930 október 1 VÁCI HÍRLAP l^cfíltíkal és társadalmi hetilap, megjelenik ketirkint kéisier szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . 2 P 80 fill. Vidéken egy negyedévre , , 3 P 50 fill, agyai szám ára ...........................— P 12 fill. Felelés szerkesztő, kiadó és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: | Széchényi-utca és Csényi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyllttér milliméter soronkint díjszabás szerint i«sr I 1 1 f pl ij 1 spul Eljui-e Vácra is a családi házépítő akció? A kormány megállapodási létesített a budapesti nagy pénzintézetekkel egy harmincmilliós építkezési kölcsön dolgában, a melyből körülbelül háromezer családi ház fog felépülni a tisztviselők részére. Ez a nagyarányú építkezési akció kettős célt követ : először körülbelül harminc iparágban lényegesen enyhíti a munkanélküliséget ■ másodszor lehetővé teszi a tisztviselőknek, hogy lakbéreikből saját otthont szerezhessenek. Az eszme még' néhai Vass miniszter agyában fogamzott, megvalósítása pedig legszebb emlékezés reá, a kit a kegyetlen végzet megakadályozott tervének végrehajtásában. Az építkezések csoportosan fognak megvalósulni, még pedig' kertvárosok formájában, a melyek közül legnagyobb lesz az a telep, a melyet az Óhegyen fognak létesíteni, Horthy Miklós kormányzó tiz éves kormányzói évfordulójának emlékére a magyar törvényhozás akaratából. De ezenkívül a fővárosban és a vidéken is több helyen fog létesülni ilyen lisztviselői családháztelep. Maga az építkezési kölcsön elég olcsó lesz és a kormány arról is gondoskodik. hogy az építkezés a legolcsóbb árak melleit történhessék. Mert a tisztviselőkre csak úgy lesz áldásos a családi ház építése, ha ennek költségei kikerülnek a rendes lakbérből anélkül, hogy ezentúl további terheket kelljen vállalniok. Ezért a hatóságoknak gondjuk lesz arra, hogy az építési anyagok megdrágításából különböző karteleknek jogosulatlan haszna ne lehessen és hogy az épilő- vállalkozók is mérsékelt polgári haszonnal elégedjenek meg. Szociális szempontból az építkezési akció megoldja azt a nagy problémát, hogy kis lakbérért egészséges, szép és jó otthoni szerezhet magának a szerény fizetési viszonyok ellenére a köztisztviselők nagy tábora. De közgazdasági szempontból is igen nagy a jelentősége a családházépi- tési akciónak, mert az építkezési ipar az, a mely tudvalevőleg leginkább sínyli jelenleg a munkanélküliséget és viszont a közgazdasági tes- pedésbe friss életet és élénkséget mindenkor elsősorban az építkezés tud hozni. De a családházépitő akció egyúttal ösztönzésül fog szolgálni egyéb rétegeknek is, hogy a tisztviselők példájára saját otthont törekedjenek maguknak építtetni, úgy, hogy a harmincmilliós családházépités kiinduló pontja lesz egy nagyarányú építkezési tevékenységnek. Az első kapavágás tehát meg fog történni. A családházak építése még az ősz folyamán megkezdődik és a meginduló munka új életei hoz a rossz gazdasági viszonyok folytán huzamos idő óta stagnáló gazdasági életbe. Mivel az akcióról elterjedt hírekkel kapcsolatban a vidéki helyekkel együtt Vácott is emlegették a fővárosi lapok, mint ahol szintén fognak tisztviselői családi házak emelkedni, önként felvetődik a kérdés, vájjon valóság lesz-e ez, és eljut-e Vácra is a családi házépítő akció valamely formában. A kérdés annál is inkább helyénvaló, mert váci hivatalos helyeken még egyáltalán nem tudnak az akció bekapcsolódásáról. Az érdeklődés ismét a családi házépítés felé fordult a tisztviselők körében, és amennyiben az építkezés ma már nem oly drága és nehézkes, vájjon nem lehetne-e valamelyes módot találni arra, hogy végre megalkothatnánk a tisztviselői kertvárost ? ! Gondol-e valaki arra itt Vácon, hogy ezt az akciót kezébe véve dűlőre juttassa a megvalósítás felé ? ! A Vásártéri a háborúi követő pyo- morúság elrontotta : nem lehetett belőle Kertváros. De kell egyet teremtenünk az olcsó pénzen a Vácon lakó tisztviselőknek ! Munkát hoznak ezzel és megélhetést a városba !-----————B—— Esküvő Majcr Máriát, néhai dr. Ma jer József ügyész leányát, szeptember 25-én cléli 1/21 órakor vezette oltárhoz a székesegyházban Becsei) Dezső m. kir. honvédszázados. A polgári eske- tést Krakker Kálmán dr. polgármester, az egyházi szertartást Gossmcum Ferenc felszentelt püspök végezte. Tanítói iktat és búcsúztat az ev. egyház Tanitóiktatás lesz október 5-én d. u. öt órakor az ev. iskola tanácstermében. Ekkor fogják ugyanis az újonnan megválasztott Mezősi/ Árpád tani tót állásába beiktatni. A közgyűlés keretében búcsúztatják a 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult Szuchovszky Zsigmoncl tanítót. Este 7 Órakor a Koronán a nyugatomba: vonult Szuchovszky Zsigmoncl tanító tiszteletére barátságos vacsora lesz. Teríték ára 2 P. Jelentkezést október 4-ig elfogad a lelkészi hivatal. Ügyvédi hír Csuka András dr, ügyvéd irodáját saját házába: Budapesti-főút 14. szám alá helyezte. Régi váci emlékekből Tónay Dezső, a volt váci 6-os huszárok hosszú időn át ezredorvosa Esztergomban élete 72-ik évében meghalt. Illéssij Ferenc honvédhuszáralez- redes, ki huszárezredünknél szolgált a háborút megelőző években, élete 48-ik évében Budapesten a helvőrsé- k ó rh ázb an megh alt. / Nlarxék megfelebbezték a városi közgyűlés határoz* tát A Máriaudvar környékén közel hatszáz házhelyet parcelláznak, melyhez a város engedélyét kérték. A közgyűlés rögtön azzal az indokolással utasította el a parcellázást, hogy nem érdeke a városnak a külterjes építkezés. Előbb Vác üres telkei épüljenek be s csak azután lehet arra gondolni, hogy a város közönsége más területen vállaljon gondol, hogyan fognak ott a gyermekek iskolázni, milyen legyen ott a világítás stb. A Marx-család, a mely a parcellázást sürgősen végre akarja hajtani, a képviselőtestület határozatával természetesen nem volt megelégedve s azt, mint értesülünk, a vármegyéhez fe- lebbezte meg. Tűzoltóink kabaréja A Váci Önkéntes Tűzoltó Testület október 5-én este 8 órai kezdettel a Hliniczky-vendéglőben reggelig tartó, tánccal egybekötött zártkörű kabaré előadást tart. Belépődíj a kabaré előadásra : I. hely 1.50, II. 1.20, mely a táncmulatságra is érvényes. Külön a táncmulatság belépődija 1.20 P. Felül fizetéseket köszönettel fogadják és a Váci Hírlapban nyugtázzák. Utólag közli a parancsnokság, hogy a záró- gyakorlatot ugyanazon a napon cl. u. három órakor a szent István-téren tartják meg. A lepkegyüj temetésén *) Dimitrii Olsuffiev temetéséről jöttek az emberek a csikorgó hidegben. A szánok hosszú sora siklott végig megfagyott havon, de sokan gyalogszerrel igyekeztek haza a távol temetőből. Tedja Stepanov a testes, nagylélegzetű adószedő ugyancsak aprózta lépteit, hogy el ne maradjon társától Ossip Puskarov nyugalmazott lovaskapitánytól. Lihegve ment, de azért nem fogyott ki a beszédből. Most már'Dimitriinek is jó, elköltözött egy jobb világba. Itt sem volt rossz dolga, — vágott szavába a lovaskapitány. — Nézz csak körül mennyi fehérnép kisérte ki utolsó útjára. Nagyanyák, anyák, sőt az unokák sem hiányoznak. Egész generációk szerették az öreg Dimil- riit. Bár nem szép a halottakról rosszat beszélni, de valljuk meg őszintén, hogy nem sokat dolgozott életében és minden idejét a nőkre fordította. Annyi bizonyos, hogy nagy szok*) A szerzőnek „Régi orosz világ“ cimü kéziratából nyavadász volt, de mi mást is tehet egy nőtlen ember ? Mi célja van életének ? Aztán legyünk igazságosak. Nem volt egészen léha ember. A tudományokkal is foglalkozott, a természettudományokkal. Ásvány, bolgár, madártojás és lepke gyűjteményének hire messze földre elterjedt. Hogy tudta minden ásványnak, bogárnak, madárnak, lepkének latin nevét ! Nem mindenki képes erre, ész kell ám az ilyesmihez, sok ész. Az ilyen tudásban nincs semmi mélység, külsőség, cifraság az egész. Meg vagyok győződve arról, hogy a lepkékről nevüknél egyebet nem tudott, élettanuk sötét rejtély volt előtte, ellenben az úgynevezett éjjeli pillangók szerelmi életébe belelátott, mint egy nyitott könyvbe. Az irodalmat is kedvelte, Puskinért, Lermantovért rajongott, meghatóan tudott szavalni. Mondhatom gyönyörű foglalkozás egy elöljárónak, mert hisz az volt fiatalabb éveiben, mig el nem csapták. Hát költeményeket kell szavalni egy hatósági embernek és madártojásokat gyűjteni. Ez ép olyan, mintha én katona koromban a lovardában csipkét kötöttem volna. A férfi legyen férfi, még szórakozásaiban is. különben mért csapták el Dimitriit ? Mert dologkerülő, haszontalan ember volt, aki még hivatalában sem tudott rendet tartani, sőt mi több, még engedelmeskedni sem tudott a felsőbbsóg- nek, hisz elmozdítása is ezzel függ össze. Erről a dologról sokat lehelne beszélni. Igaz, hogy elmozdították, el csapták őt, de felebbvalói üresfejű, szív és lélek nélkül való bábok voltak. Ha hátrálékokat találtak is nála, sok jót tett a köznek. Nézd ezt a gyönyörű, nagy ligetet, ő létesítette. Ide rándnlnak ki nyáron az emberek és a szép fák árnyékában felüdülnek. Mi volt azelőtt, egy rút mocsár és most a városnak legszebb része, testet és lelket egyaránt gyönyörködtet. Ez az ő műve, és az emberek hálája kiséri érte. Igen ezért a nagy műért csapták el. Mert ő ligetet akart csinálni, a felsőbbségnek meg az volt a parancsa, hogy a kiutalt anyagot az utak javítására fordítsák. A mocsárba, pocsolyába ölte bele a drága anyagot. Nézd meg azonban utainkat tavasz- szal, ha beáll az olvadás, szinte járatlanok, az elakadt szekerek tulajdonosai a ligetbe jöhetnek gyönyörködni a szép fákban. Valamit elfelejtsz Ossip Puskarov. Emlékezz csak jól vissza, mi volt itt akkor, midőn még mocsár lepte el azl a helyet, ahol most járunk. Az egész várost a sárgaság, malária pusztította, az emberek sorra elhaltak, vagy mint lefogyott vázak jáü- tak-keltek és vonszolták beteg testüket. Nem keresed itt az összefüggéseket ? Nem az én dolgom az összefüggéseket keresni, különben is azt hiszem, hogy a felsőbbség már megtalálta azokat, régen, épen akkor, mikor Dimitriit elcsapta. Mert a felsőbbség is akart összefüggéseket, de guberniumok és városok között, hogy jó utakon megközelíthetők legyenek és ép ezt a nemes törekvést akadályozta meg Dimitrii az ő ligetével, amely különben gyönyörűen beleillik az ő egyéniségébe. Talán még lepkéket is gyűjtögetett a ligete részére, na igen, de milyeneket'? Ne felejtsd el, hogy a mocsár fel- löltése és kiszárítása adta vissza a város lakosságának egészségét. Balga beszéd ! De ha úgy volna is, még ennél is fontosabb érdek a jó
