Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-09-14 / 68. szám
Ära fiiiér. Mai számunk 6 oldal. Politikai! és társadalmi mesielenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . 2 P 80 Vili. Wídékest egy negyedévre . . 3 P 50 fill. Sígye* szám ára......................— P 12 fill. Felelős szerkesztő, kiadó és lapfulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyílttér milliméter soronkint díjszabás szerint A Illái <M»<1 Ili MAGYAR HÉT A hazai ipar- és kereskedelem- pártolásnak két év előtti első országos megnyilvánulása szinte feirázta a lelkeket és egyértelműleg megállapítást nyert, hogy méltatlanul mellőzték a-magyar árut, mely pedig minden tekintetben megállja helyét a külföldivel szemben. Az első Magyar Hét még csak megjelölni kívánta azt az utat, amelyen haladni s azt az irányt amelyet követni minden magyarnak kötelessége. Az általános propagandának hármas gondolata hatotta át az első Magyar Héten közreműködőket és rendezőket. Nevezetesen elsősorban módot kellett keresni arra, hogy mindenkinek alkalma legyen látni, minden vásári dicséret nélkül, hogy mit termei a magyar gyári és kézművesipar. Másrészt e gyártmányok bemutatásával egyidejűleg oda kellet hatni, hogy az ország nagy közönsége saját maga hozza meg igazságos Ítéletét arról, bogy a magyar termékek úgy árban, mint minőségben versenyképesek minden külföldi áruval szemben. Végül pedig — ami talán a legnehezebb feladat rá kellett bírni a vevőközönséget arra, hogy szakítson végre indokolatlan, már megrögzött véleményével és tévhitével, hogy a Magyar Hét tanulságain okulva: ezentúl fokozottabb mértékben keresse, követelje és vásárolja a magyar ipar termékeit. A második Magyar Hét ugyancsak a zászlajára irt hazafias eszmékkel kivan a magyar telkekre hatni, mégis egy lépéssel már tovább megy. A rettenetes gazdasági válság ugyanis ma már az egész világot hatalmában tartja és az ebből folyó napról napra fokozatosan emelkedő munkanélküliség a legsürgősebben megoldandó kérdések egyike lett. A midennapi kenyér megszerzése mindinkább a legnagyobb és szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségekbe ütközik. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság sorvad és ennek a kimondottan súlyos betegségnek radikális gyógyítása minden magyar ember kötelessége. A második Magyar Hét már nem kíván többé csupán csak hazafias érzületre hivatkozni s mintegy fizikai eszközökkel rábírni, hogy magyar árut vegyünk, hanem most már kell, hogy mindenkit, aki ennek a múlt dicsőségére visszatekintő boldogtalan országnak sorsát a szivén viseli, hasson át az a tudat, hogy minden magyar a saját érdekében cselekszik, ha a hazai árut pártolja és nem vásárol külföldit. Ennek a meggyőződésnek kell mindenki lelkében gyökeret verni, ez fogja hazánkat gazdaságilag megerősíteni, mert hiszen egyedül a magyar iparcikkek fogyasztása az a gazdasági tényező, ami nagy mértékben növeli termelésünket és egyidejűleg azt a boldogító hatást eredményezi, hogy országunk egyik legveszedelmesebb ragályát, a fejlődés, az újjáépítés és a jólét megakadályozóját és pusztítóját: a munkanélküliséget szünteti meg. Az első Magyar Hét hatásos eredményeit véltük felfedezni első sorban a közhatóságok rendeléseiben, mert amit a közszállitási szabályzat évtizedek alatt csak lanyhán ért el, azt elérte csaknem hiánytalanul a Magyar Hét egy hét alatt. Az első Magyar Hét hozta a magyar ipar iránti szeretetnek a bevonulását az iskola tantermeibe és szült oly értelmű miniszteri rendeletet, hogy a magyar iskolás gyermekeknek csak magyar tanszereket szabad használni. Az első Magyar Hét legnagyobb sikere, hogy kereskedőink és azok révép a fogyasztóközönség a hazai termékeket felkarolta, melynek eredményeként büszke önérzettel állapíthatjuk meg azt az országos jellegű gazdasági vívmányt, hogy külkereskedelmi mér Legünk ma aktié. A második Magyar Hét m mcsak a magyar gyári- és kézműiparnak, hanem általában a magyar termelésnek, tehát az agrár termelésnek is — a magyar gyümölcsnek, a magyar sajtnak stb. — legyen a kollektiv propagandája és kell, hogy messze túlszárnyalja az első Magyar Hét eredményeit. S bár a mai súlyos gazdasági krízis nem kecsegtet azonnal látható nagy anyagi előnyökkel, mégis hiszem, hogy a kereskedő, az iparos, a mezőgazda teljes számban fog a Magyar Hét szolgálatában, a magyar árut propagálók sorába állni, mert jól tudja, hogy annak áldást- hozó, igazi sikere, ha később is, de mutatkozni fog. És tudja azt is, hogy nem múltak el még felettünk a történelmi idők, tehát hasztalanul óhajtjuk a boldog békevilágot, ha hazánk iránti kötelezettségeinkről megfeledkezünk. A második Magyar Hét előkészülete abban a meggyőződésben indul meg országszerte, hogy az eredménye valóra fogja váltani hazánkban a nyomasztó gazdasági válság enyhülését, meghozza a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság fellendülését, végeredményében a mun kanélktiliség enyhülését. Slaraberser BSezso Rövidesen kiadják a rokkant jel vény eket Befejezéshez közeledik a rokkant- jelvény-mozgalom. A népjóléti minisztérium, ahol a rokkantak a rokkantjelvény mielőbbi kiadása érdekében közbenjártak, hivatalosan közölte, hogy kiadják a rokkantjelvényekről szóló miniszteri rendeletet és a rok kantjeivény szabályzatát. A jelvény kiadásának főnehézsége az volt, hogy e kérdés megoldásához több minisztérium hozzájárulása szükséges és ez tárcaközi megbeszélést követelt, ami a kérdés elintézését nagymértékben hátráltatta. Ifass József és Vác A rádió hozta először a szomorú hirt, hogy a magyar politikai élet alkotó, munkás tagja, Fass József népjóléti miniszter hirtelen meghalt. Megdöbbenéssel és f ély részvéttel fogadta Vác város lakossága a híradást. Nem sokat alkalmatlankodott neki Vác, mi messziről néztük'áldásos munkáját. Egyszer Preszly főispán vezetése alatt járt egy nagy váci küldöttség nála s akkor tette azt a híres kijelentését, hogy vár- övek mintájára Budapestet kórház- övekkel akarja körülveni, ezért a váci irgalmasrendi kórház kibővítésére szívesen ad nagyobb államsegélyt. (Megjegyezhetjük, hogy az egész szép terv elaludt.) Két évvel ezelőtt megvalósíthatta régi Ígéretét és kijött a bőripari szakiskola évvégi vizsgájára. Több beszédet mondott „fiaim“-hoz és a vége az lett, hogy mindenki szivébe fogadta az egyeneslelkű, póz nélkül való minisztert. Többet Vass József nem találkozott Váccal, de Vác meggyászolja. Helybeli közéleti férfiúnak halálakor nem tesznek annyi gyászzászlót a házakra, mint amennyi most leng künn. Püspökünk azonnal részvétsürgönyt küldött, a székeskáptalan pedig részvétiratot a kalocsai káptalanhoz. A főpásztor Oetter dr. titkára kíséretében résztvett a temetésen. A hadiárvák bőripari szakiskolájának húsz növendékével Gáli József igazgató megjelent a gyászszertartáson és nemzeti színű szalaggal ellátott koszorút helyezett a koporsóra. A Jeszenszky-árvaház is felügyelete alá tartozott, de hogy hogyan vette ki ez a csendes intézet részét az országos gyászból, arról nincs értesítés. ilflogegyeztek már, ki lesz Pest vármegye új főjegyzője Báró Rudnyánszhy Miklós halálával megüresedett Pest vármegye főjegyzői stalluma. Egyes fővárosi lapok szerint az állás betöltésére megindult a küzdelem. Hírek szerint a hivata los vármegye Ney Géza nagykátai főszolgabíró íőjegyzősége mellett foglalt állást azzal, hogy berendelték helyettesítésre. A pestkörnyéki bizottsági tagok viszont Tarnay Árpád vármegyei másodfőjegyző mellett foglalnak állást. Úgy látjuk, hogy itt Tarnay nevének lanszirozásáról van szó, mert kilátása a keddi értekezlet után már a legkevesebb a főjegyzői állásra. A vármegye polgármesterei és főszolgabirái ugyanis együttes gyűlésükön egyhangúlag kimondották, hogy a íőjegyzőválaszíáson Ney Géza jeleulegi helyettes főjegyzőre adják szavazatukat. Ezzel el is dőlt a kérdés: ki lesz Pest megye főjegyzője. Tarnay valószínűleg fel se lép, mert a hírek szerint a vármegye meg fogja választani Ney utódjául és nagykátai főszolgabírónak megy ki. így helye megüresedik s az utána következő vármegyei jegyzők is választás után előlépnek. A vegyesdandár parancsnoka Vácon Magyarország kormányzója nemrég nevezte ki vitéz Ndndssy Mégay Ernő tábornokot a budapesti l. hon- védvegyesdandár parancsnokává.Vitéz Nánássy-Mégaytábornok a napokban megszemlélte Vácon a kerékpáros zászlóaljat. Érkezésekor disz- század fogadta. Szemle után hivatalos látogatást tett a város előkelőségeinél, ezt követőleg diszebéd volt a zászlóalj tiszti étkezdéjében. Bán IVlárton előadásával kezdődik az Uránia idei szezonja A Váci Uránia ismeretterjesztő előadások 1930 31. évi idénye holnap, hétfőn, szeptember 15-én este 7 órakor veszi kezdetét a Városi Film- és Tudományos Színházban. Most is 10 és 20 filléres belépődíjak lesznek. Az előadások pontosan kezdődnek, kezdés után az ajtókat lezárják. A rendezőség felkérésére Bún Márton h. ig-izgató ezidei balkáni utazását ismerteti négy előadásban, vetített képekkel. Egy talrsiudista a ref. gazdakörben Friedmann Tibor talmudhallgató szeptember 7 én, vasárnap délután a református gazdakörbeu hazafias előadást tartott a testvériségről. Meleg, hazafias és testvéri szívvel buzdította a polgárságot az egymást megbecsülő, összefogó hazaszeretetre. A lelkesedéssel megtartott előadást Arany Géza rektor köszönte meg. Élet & kaszinóban A váci Kaszinó ez úton értesíti tagjait és barátait, hogy termei ismét rniuden kényelemmel és igényt kielégítően berendezve megnyíltak. Vacsorával egybekötött szezon Dyitó társas összejövetel szeptember 19-én, pénteken lesz, melyre meghívót Kaszinó tagjai már körözik. A Sxákeseyybáz-tér r.qyre pnsziiiS, a kövezet felszedve E következő sorokat kaptuk: Tisztelt Szerkesztő Úr! Úgy látszik, az esős időszak kopogtat már, igy hát nyugodtan megírhatom e .pár panaszos soromat. Vártam, hogy a Nagytemplom előtt kivágott fák helyett a tavasszal talán újakat ültetnek és azért van ott a járda kövezete hónapok óta felszedve olymódon, hogy a járókelők csak bukdácsolva közlekedhetnek ott nappal is, hát még éjjel. Mi lesz e lövészárokszerű látványossággal ? Erre várja a felvilágosítást egy arra botorkáló lakos. Tiszáitok kabaréja A váci önkéntes Tűzoltó testület október 5 én tartja zárógyakorlatát. Ugyanaznap este 8 órai kezdettel a Hliniczky-vendéglő összes termeiben tánccal egybekötött kabaré-estet rendez. Ez alkalommal Dósa István tűzrendészet! felügyelő magyar dalköltő, akinek dalai a fővárosi műsorokon ma is nagy sikert aratnak, adja elő szerzeményeit s ezenkívül székely adamákka- telitett konferánsz-szá- maival fogja mulattatni a közönséget.
