Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-08-20 / 62. szám

Ara 12 fillér. 4-4-Ik évfolyam. 62. szám. Vác, 1930 augusztus 20. VAC I HÍRLAP ___________Pomikal és »ar*a<ial"»l hetliap, megjelenik hefnhlnt kétszer szerdán és vasárnap 2 P 80 fill. 3 P 50 fill. — P 12 fill. Felelős szerkesztő, kiadó és laptuiajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sxéchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soroRícini díjszabás szerint Melyik utcákra kértük a 30 éves házadómentességet A pénzügyminiszter 1929. évi XXIX. törvényben, hogy bizonyos nagyobb lélekszámú városok fejlődését és ren­dezését elősegítse 25 és 30 évi ház­adómentességet engedélyez egyes ut­cákra, terekre, illetve egész vá­rosrészekre. A város képviselőtestü­letének kell kérni, hogy milyen ideá­kat érjen ez a szerencse és a hosszú adómentességet a pénzügyminiszter kiküldöttének felülvizsgálása után a kért utcákra engedélyezni is szokták. Ez az uj házadómentesség termé­szetesen csak az újonnan épülő há­zakra szól. Régebben azok, a kik be­építetlen telekre építettek, 30 éves házadómentességei élveztek. Nem vo­natkozott azonban ez a rendelet azok­ra a házakra, a melyeket lebontot­tak és újra építettek. A mostani ren­delkezés különösen a városrendészet Szempontjából fontos, mert lehetővé teszi, hogy egyes házakat, melyek öregségük, vagy rossz állapotuk, vagy városrendészet szempontjából meg­érettek a csákányra, lebonthassák és újraépíthessék. Az újraépítés már csak azért is kifizeti magát, mert a harminc év alatt házadóban elfizeti a gazda azt az összeget, a mibe a ház újjáépítése ma kerül. A város tekintetbe véve ezt a nagy- fontosságú intézkedést, a következő utcákat, illetve tereket ajánlotta a pénzügyminiszternek 30 éves házadó­mentességre : Széchenyi-utca Iskola utca Horthy Miklós-út Hattyú-utca (régi Kisváci-főút) Attila-utca Gr. Csáky Károly-út Papnövelde-utca Budapesti-főút Zichy-utca Árpád-utca Tabán-utca Fegyház-utca Mátyás király-utca Dombay-utca Hajnik Pál-utca Eszterházy-utca Görög-utca Révköz Rákóczy-utca Splényi-utca Foktövi-utca Hunyadi-utca Flórián utca Kert-utca Fürdő-utca Pacsirta-utca Burgundia-utca Kórház-utca Mária-utca Retek-utca Füz-utca Kostantin-tér Gyárzúg Körút Róesa-utca Ambró-utca Deákváron tervezett külső nagy körút Géza király-tér Mária Terézia-rakpart Szt Miklós-tér Szt Háromságtér Ezekben az utcákban tehát, ha egy házat lebontanak és újra felépitik, a ház 30 évig nem fog állami adót fi­zetni. Természetesen ez csak kérelem, nem nagyon valószínű, hogy az egé­szet teljesiti a miniszter, hiszen na­gyon sok jövedelemről mondana le. De reméljük a legjobbakat. A Baininer család uj vitéze Az idén már nem tartottak vitézi avatást, de az igazolások befejezése után Magyarország Kormányzója megengedte, hogy többen nevük előtt a vitéz jelzői használhassák. így most olvassuk, hogy habiig a gyár mali Baintner László vezérkari szolgála­tot teljesítő századosnak is megen­gedte a kormányzó a vitéz jelző hasz­nálatát. Istvárt'Nirál^ űmiepe az evangélikusoknál Magyarország első királyának em­lékére az evangélikus templomban ma délelőtt tíz órakor lesz az egy­házi ünnepély. P. HöH jezsuita aiya szép ^ halála P Hörl Gyula S. J., pécsi főgim­náziumi tanár Budapesten tragikus körülmények között meghall. A szer­zetes tanár azért jött Budapestre, hogy ill a Manrézában a Székesfe­hérvári Egyházmegyei Tanítóegyesü­let tagjai számára lelkigyakorlatokat adjon. Szombaton este érkezeti meg és vacsora alatt elbeszélgetett rendi- társaival. Azután visszavonnií szobá­jába, majd hajnali 5 óra elöli ko­pogtatott P. Jámbor manrézai igaz­gató ajtaján, akit arra kért, lássa őt el a végső szentségekkel, mert rosz- szul érzi magát. A szentségek tel véte­le után szivszélhíidés következtében meghalt. Kedden délután 4 órakor a kerepesi-temelő halottasházából le­melték cl a jezsuita atyák közös sír­boltjába. Az elhunytban Hörl Péter dr. ny. városi főorvos testvérét gyá­szolja. Schiliei* Ferenc a ICöLASs: aäeinöke A Középmagyarországi Labdaru­gó Alszövetség 1930—31. évi tisztúji- ló közgyűlése megtörtént. Örömmel .állapíthatjuk meg, hogy városunkról sem felejtkeztek meg s egyik alelnöki ké a Váci Sport Egyesület fotbal- osztályának agilis ügyvezető igazga­tóját, Schiller Ferencet választották meg. Schiller Ferenc spóríműködése és annak sikere városunkban már régen ismert, de ismertté vált rövid egy esztendő alatt a KöLASz-ban is, ahol az elmúlt évben, mint intézőbi­zottsági előadó működött. Ennek a működésének eredménye, hogy most alelnökivé választották s igy nagyobb munkakörrel még több és sikeresebb eredményeket lúd majd kifejteni nem csak városunk, de Középmagyaror- szág sportjáért is. A megválasztottak között van városunkból dr. Bükk Endre YTE tagja mint orvos. Rendes tanácstagnak választották Kollár Ist- \ án \ AG titkárát, Bosenfcld Ferenc YTE von intézőjét. Póttanácsla^á Bertalan Lajos Váci Reménység tag­ját és Tenczel István YAC ügyvezető igazgatóját. Preszly Elemér-utca Laptársunk, a Pcstmegije írja: Igen szép példát statuál a közel­jövőben Sashalom. A község derék la­kossága halhatatlanságot kíván adni! főispánunk nevének azért az építő munkáért, amelyet dr. Preszly Ele­mér főispánságának liz éve alatt ki­fejtett. Bizonyos, hogy e meghatóan szép terv kivitelében legelsősorban önmagát tiszteli meg Sashalom kö­zönsége, mert egy ragyogón tiszta és országszerte nagyrabecsült patinás név fogja díszíteni egyik főútvonalát. Az erre vonatkozó sashalmi mozga­lom hírét itt adjuk : A Sashalmi Pol­gári Társaskör augusztus 1-én Ré- ihey bereue dr. elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tartott, melyen elha­tároz Iák, hogy Pestvármegye nagy nevű főispánjának tízéves íoispánsá- ga alkalmából előterjesztést tesznek a képviselőtestülethez, hogy a Dittrich- ulal Preszly Elemér-utnak nevezze el. aSINGER mRRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK !< Szent I Fordítsd felém orcád néhány rövid percre, Árva magyaroknak liliomos szentje. Urunk sem haragszik, ha lecsendül ajkad, Amig gyarlóságom pihentetem rajtad . . . Mily nagy vagy szent herceg! Lelkem el sem érne, Ha oda nem fonnám Jézus keresztjére . . . Nagy vagy. mert a földön kicsiny tudtál lenni . . Taníts, hogy itt nem ér soha, semmit, semmi! . . . Jó vagy'... örök gyermek, angyal már a földön .. Csoda-e, ha kedvem jóságodban töltöm ? Serkents hát a jóra, alázatos férfi, Akkor is, ha valóm, példád meg nem érti . . . Szép vagy, mert a nagy Úr diszőrségbe vett fel . . . Ott állasz örökké megdicsőült testtel . . . Ints — óh csodás Szépség, hogy én is megvessem Porladásra-érö, vágytól gyötört testem ! . . . Tiszta vagy, mint a hő légben ringó pelyhe, Melyben jó Atyánknak telik dicső kedve . . . Csodás tisztaságra hevítsd gyarló lelkem, Hogy dicsőségednek szép honát felleljem . . . Gergely Ferenc Bán marian utazása Törökországban Istambul, augusztus 16, Mikor balkáni tanulmányutamra elindultam több célt tűztem magam elé. Főcél, hogy az európai államokat és fővárosokul a helyszínen megis­merjem. Eddig már megfordultam Spanyolországot és Portugáliát ki­véve mindegyikben, ig.y módom van összehasonlításokat csinálni. Célul tűztem ki azt is, hogy az itt lakó né­peket és szokásokat megismerjem. S végül a múzeumok látogatásánál a praktikus berendezéseket is tanul­mányoztam, hogy a tapasztalataim­nak a most már megvalósítható váci- muzeum berendezésénél hasznát ve­gyem. Első állomásom Belgrád volt. Itt már a háború előtt is voltam, meg­állapíthattam, hogy azóta is sokat fejlődött, csinosodott, de még most is vannak teljesen elhagyatott város­részletei. Belgrádból Bulgária fővárosába Sofiába vitt az utam. A város szép terei, templomai meglepik az idegent. Színházának tehnikai berendezése el­sőrendű. Európában nincs hozzá ha­sonló. Teljesen amerikai stilü. Azért, hogy hét éve leégett, most készült csak el és a berendezésnél felhasz­nálták a modern tehnika minden praktikus vívmányát. Sofiából lassan döcögő, minden kis állomáson megálló gyorsvonattal értem el Konstantinápolyba, vagy a hogy most hivatalosan nevezik : Is- tambulba. A város fekvése gyönyörű. Azl szokták mondani: a világ legszebb ifekvésű városa. Hát a fekvése iga­zán széj), de aztán közelről egy csep­pet sem az. Egy-két európai módra épített utcáján kivid, a többi bizony nagyon piszkos, elhagyatott. A nem­törődömség, a török tunyaság az ut­ca képén lépten, nyomon szembe tű­nik. Nem akarok most részletesen beszámolni Istambulban eltöltőit sa­ját egyéni benyomásaimról, csak azt említeni meg, hogy látni való érde­kesség van itt sok. A legnevezetesebb látnivaló a szul­tán palotája, a «Seráj» alig három hónapja nyílt meg. Az eddig oly ti­tokzatos helyiségeket ma már nyilvá­nosan mutogatják. Töméntelen kin­csét a volt szultánoknak. Az épüle­tek, termek, a háremnek belső be­rendezéséi stb. Legvonzóbb az utca képe. Ez va­lami unikum. A forgalom nagy, az utcákon nincs ma már seholsem tö­rök betűs felirat, de viszont az ut­cáknak neve nincs seholsem felírva. Számok vannak a házakon, de azo­kon bajos eligazodni. Lárma, kiabá­lás óriási, az utcai árusok késő éj­jeli órákig kinálgátják áruikat. Zár­óra nincs. Az üzletek akkor zárnak amikor akarnak. Feltűnő sok a kére- gető és a koklús. Ha az ember mindegyiknek adna, úgy naponta a pénzünk értéke szerint 10 20 pciir gőt elosztogathatna. Rendőr kevés van, alig lehet itt- ott rendőrt látni. Közlekedési rendőr is van egy, két forgalmasabb ideá­ban, de az a legnagyobb nyugalom­mal nézi a szédítő forgalmat — karba lelt kézzel. A beavatottak azt mondják, hogy csak baji csinálna, ha rendet akarna. A környékre is kirándultam, vol­tam hajón a Fekete-tengert megnéz­ni, átrándultam Kis-Ázsiába is és a kisázsiai szigetekre. A magyarokat itt szeretik. Sok magyar lakik itt. Yan magyar kaszinó'is. Ott étkeztem, ma­gyar szakács és magyar pincérek szolgálják fel a magyaros eledeleket. Magyar szót, magyar cigányzenét több helyen hallottam. A kaszinóban több magyarral meg­ismerkedtem, örömmel hallgattam, hogy nincs rossz dolguk. Talán leg­szerencsésebb volt közöttük egy ma­gyar kalapos, aki meggazdagodott Kemál-pasa azon rendeletén, hogy eltiltotta a turbán és fez viseletét. Egyszóval a régi Konstantinápoly ke­leties jellege ma már az utca képén alig látható, a nők nem viselik a fá­tyol!, egész hét alatt talán 3—4 lefá­tyolozott arcú török nőt láttam. Az összbenyomás azért mégis ked­ves és felejthetetlen. Nem sajnálom a fáradtságot, amibe az idejutás ke­rült. Innen még áthajózom Görögor­szágba, Pireuszba, onnan Athénbe megyek, szeptember elsejére otthon leszek. Üdv. a váciaknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom