Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-08-10 / 60. szám
Ara 12 fillér. 44»ik évfolyam. 60. szám. Vác, 1930 augusztus 10. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetälap, megjelenik ketenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: $!*£yben egy negyedévre ■ . 2 P 80 fill, üdéken egy negyedévre . . 3 P 50 fill. *®ye» szám ára...................... ..... — P 12 fill. Felelői szerkesztő, kiadó és laptulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: | Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyíltlér milliméter soronkint díjszabás szerint állítsunk emléket elrabolt szülőotthonunknak! Egy váci polgár ötlete A Szent Imre-tér gyönyörű parkjában négy pad van. Hogy mindenki tudja melyik parkról van szó, hozzáteszem a postaparkról,. Ebben a parkban tehát négy padot állítottak. Keltőt minden felírás nélkül. Ezeknek valószínűleg a városháza az apja. A másik kettőre pedig az ajándékd- zók nevét feltüntető táblácskát helyezték fel, igen tetszetősen. Minden szép itt ebben a parkban,a növényzet, az utak, a padok, a padokon azok a táblácskák is. Nekem ezek a táblácskák azokkal a felírásokkal mégsem tetszenek. Az ajándékozókat nem hibáztatom, ők egy akciónak voltak első lelkes, áldozatkész követői, ufánzásraméltó példaadó polgárai. A város vezetői! sem kárhoztathatom, a melyik viszont, hogy a város közterein, sétányain a padokat szaporítsa, a tehetősebb közönségei hívta fel a padok szaporítására olyan formán, hogy aki egy-egy pad költségeinek fedezésére (gondolom 50 P.) hajlandó, az kikötheti, hogy hol állítsák fel a padot s hálából még mégis örökíthetik a nevét is rajta. Azt hiszem, ezzel a hiúságra is akartak appcllálni. Az embernek jól esik megörökítve látni, tudni a nevét. Nincs ebben elvégre semmi baj, semmi hiba. Sőt nagy haszon lenne, ha már igy vagy száz paddal gazdagodott volna a város közönsége. Abból azonban, hogy én a Szent Imre-parkban csupán négy padot látok, jóllehet el kellene oda legalább tizenhat, azt következtetem, hogy az akció, vagy az ajándékozás megállóit. Az ajándékozási kedv újabb felgerjesztésére lenne (ellát indítványom. Az ötletem az, hogy az ajándékcf zott padokra ne az ajándékozó nevét Írják rá. ha csak azt feltétlenül nem kivánja, hanem írják fel rá annak az elveszett városnak, falunak nevét a f. megszállott területekről, amelyikkel az ajándékozónak valami kapcsolata volt. Kit ne kötne valami szál a Felvidékhez, Erdélyhez, Bánáthoz, a nyugati végekhez ? S mennyivel szebb volna ily felirat azokon az ajándékozott padokon ehelyett, hogy «aján- kozta Fazekas Ede» az, hogy «Emiérkezzünk Pozsonyra -» vagy Kassóra ! Kolozsvárra ! Temesvárra ! Valahány ember aki leülne a padra s elolvasná mind, gondolatokat, nemes érzéseket érezne magában, inkább mint arra, hogy «ajándékozta Kis Nagy Pál.» Akinek nincs ilyen városa és ajándékozni ily célra hajlandó, Írassa fel, a neve helyett, hogy «Emlékezzünk Trianonra /> Ezt vagy effélét csak ne, hogy... azt, ami most van. Az ötletemet kiegészíteném azzal, hogy miután az áldozatkészség inkább szokott meglenni azokban, a kiknek nem igen van miből ajándékozniuk, tegyék lehetővé a szegény embereknek is, hogy padot állíthassanak. Vagy úgy, hogy többen is ösz- szefogva állíthassanak egy padot (állítson egy padot mondjuk két három kassai, vagy kolozsvári !) vagy úgy, hogy engedjék meg a vagyontalan, kisfizetésű, de lelkes embereknek, hog}1- a városnak egy-két év alatt fizethessék meg az ajándékozni akaró, megbízható szegényebb emberek. E sorok szerény és szegény írója is hajlandó úgy egy padot felállítani, ha nem kell egyszerre az egész összeget megfizetni, hanem ha itt is volnának kedvező fizetési feltételek, mert a magamfajta emberek csak igy tudnak venni. Ha a város adminisztrációja ilyesmire nem vállalkozik, Szerkesztő l r fogja kezébe a dolgot s gyújtsunk össze igy a lapja nyilvánossága erejével egy-egy nyitrai, eperjesi, szepesi, erdélyi padot, amelyek mind emlérkéz lessék azt, amit soha egy pillanatra sem szabadna elfelejtenünk : Trianont! A püspök székvárosában Megyés főpászlorunk a nyarat szokása szerint udvarhelyi kastélyában töltötte, a hol papsága, a káptalan tagjai is meglátogatták. A nyári pihenőnek vége : a püspök állandó tartózkodásra székvárosába visszaérkezett. Fényes esküvő volt augusztus 5-én Budapesten a városligeti jáki kápolnában, melyet teljesen megtöltött az előkelő közönség. Ekkor esküdtek egymásnak örök hűséget Muslay István rádi földbirtokos és Örley Erzsébet, a kanizsai közjegyző leánya. A násznagyi tisztet Sztra- nyavszky Sándor államtitkár és Szent- iványi Ferenc földbirtokos töltötték be. Az esketési szertartást Pod- horányi József prelátus-kanonok végezte Nagy Géza és Száraz János plébánosok segédletével. Az esküvői lakomát a Nemzeti Kaszinóban tartották meg, mely után az ifjú pár Olaszországba utazott. Ferenc JózsefIGOéve született Augusztus 18-án I. Ferenc József születésének századik évfordulóján országszerte ünnepélyes istentiszteletek lesznek. Városunkban délelőtt kilenc órakor a székesegyházban a megyés püspök úr fogja mondani az ünnepélyes szent misét, melyre a hatóságok képviselői meghívást kaptak. Egy úrinö hirtelen halála A forgalmas hetipiaci napon is utat tört a hir Kovács Ignácné hirtelen elmúlásáról. Reggel, leányának Zsivanovits Józsefnénak szívfájdalmakról panaszkodott, mire azonban az orvosi segítség megérkezett, Ko- vácsné kiszenvedett. 67 évet élt. Ma délután öt órakor temetik a középvárosi temető halottas házából. Változás van a pénzügyőri bizotosségban A pénzügyminiszter Szabó Károly váci pénzügyőrségi főbiztost Kun- szentmiklósra helyezte át. Utódja Bélly Ádám pénzügyőri biztos lesz, a ki Gyömrőről jön Vácra. Orvos' hir Dr. Szép Béla, az OTT uj orvosa, szülész-nőgyógyász szakorvos rendelését magánbetegek részére délelőtt 9—10-ig és du. 4—5-ig augusztus 1-én megkezdette. Diatermia és villanyos hőkezelés. .• ^ Sakkverseirtiy lesz Vácon A közeljövőben megalakuló Váci Sakk-kör propaganda sakkversenyt rendez. Nevezni lehet Meinhardt János Széchényi-utcai üzletében (Sapka ház.) Nevezési határidő : augusztus 18. Nevezési díj 2.50 P., a kik a sakk-körbe belépnek, azoknak 1.50 pengő. A verseny a Káptalan sorházban lesz. A bajor hegyek* között Villanyos gyorsvonat — Az utalt és a levegő — Ismerős magyarolc — Két milliós az új gyógyfjáz — A szórakoztatás művészete — 'Politika a fürdőben — Mindenütt érzik a világkrizist — Hazaifjangok - A csokoládé bácsi - Schiller itt is ! Salzburg határállomás. Méltóság- teljesen vonul be a hatalmas mozdony az egyesitett német osztrák pályaudvarra. Búcsúzkodás az utitár- saktól, a két kedves nővér (Notre Dame de Sion) utazik tovább Pá- risba, a Budapesten járt amerikai házaspár pedig a tengerpartra gyönyörködni az öreg Európában. Német vámvizsgálat. Rövid, előzékeny, udvarias. Nincs felesleges zaklatás. Felmutatom magyar útlevelem barna fedelét és máj kész is a vizsgálat. Semmi egyéb. Íme, milyen kelvines az utasokra a vizűm eltörlése. Már bentülök a villamos gyorsvoiban, mely tiszta, tágas, zajtalanul — fütyülés, trombitálás, kiabálás nélkül — siklik is már tovább s alig pár perc után feltűnnek a hatalmas hegyek hó ormaikkal. Nincs vonatfüst: ózondús levegő övez körül. Csupa fenyőillat. Ideálisan ápolt utak futnak versenyt a vonattal. Alig élveztük a festői táját rövid félórája, megérkezünk a völgykatlan mélyén körülölelt Reichenhallba. A német rend és pontosság fogadja az idegent. Minden kérdésre azonnal a helyes felvilágosítás. Emellett a modern technika minden vívmánya a vendég rendelkezésére áll. A kényelmes autóbuszoktól — (Ausztrián keresztül az egész csodaszép környéket bejárja) — a drótkötélpályán át — (1600 m. magas hegyre a Predig- stuhlbahn visz fel,) — a repülőgépig — (összeköttetés innen a világ minden részébe, ezenkívül apró túra- repülések olcsón) — mindent megtalálni itten. De van is a világ minden részéből itt íürdővendég. Sok nyelven folyik a társalgás, de azért elég — aránylag a magyar. Ismerős nevekkel is találkozunk. Itt nyaral Ripka főpolgármester (állandó régi gyógyhelye), Hazay Samu br. vezérezredes, Friedrich Istvánt is várják, idejár évek óta a Vácon is jól ismert Kecskeméthy Gyula kúriai biró, a ki a kommunista pereket tárgyalta. Vájjon mit szólnak a magyarokhoz ? Felkerestem Koch Róbert, Ober- inspektort, a fürdőbiztosság vezetőjét, a ki előzékenységgel emlékezett meg a magyarokról. Egyik számottevő vendégei. A múlt évben 443 magyar volt itt kúrán, az előző évben 393. Mindenről pontos statisztika. Átlag a szezonban 40,000 ember for dúl meg. Büszkén meséli: két millió márkából építették fel az uj gyógy- házat, felét az állam adta, másik felét a város. Ugyancsak most nyílt meg azjuj hatalmas kórház, a hol állandó orvosi kutató és kísérleti intézet is van. Kérésemre még több magyar újságot rendelt meg és szivesen vállalkozott arra, hogy a magyar propa ganda füzeteket az olvasó teremben terjesztés végett elhelyezteti. A vendégek nagy része pap, biró, tanár, ügyvéd, énekes, szóval, akik nek a kelleténél többet kell a hangjukat igénybevenni. Van itt vagy 40 természetes sósforrás és a sok modern kezelésen és fürdőkön kívül a levegő is mint természetes inhaláció gyógyit. Délfelé befejeződik a kúra és dél utánmegidnlnak a kirándulások autón, kocsin, vonaton, autóbuszon, gyalog, kinek szája ize szerint. Majd ezt kö veti a találékonyság minden rafinériájával felépített esti szórakozások végtelen sorozata. A beteg világ felejteni akar! És mégis a nyomasztó világkrizis itt is erősen érezteti hatását. A hatalmas német nép még jobban viaskodik a háború szülte válságos gazdasági helyzettel, mint más nemzet. Erősen dolgozik a politika, uj választások lesznek. Folyik az agitáció széltében-hosszában. Az irgalmas rendnek gyönyörű villáiból a kora reggeli órákban kihallatszanak az ájtatos hangok, hogy az üdülő papság mielőbb siethessen a forráshoz s megkezdhesse sétáját a száz méter kerületű „Gradierhaus“- ban, a hol 12 méter magasságban elhelyezett fenyőgallyakból csepeg a csodalevegő. Szemem megcsillan, mikor a sok rettenetes modern zenebona között felhangzanak a „32-es baka vagyok én“ hazai termék és az igazi stilsze- rűségnek megfelelően piros-, fehérzöld szerpentinek fonják be a táncoló párokat. Az egyik lokálban „Husarkapelle“ néven játszik aranyzsinóros mentében egy cigánybanda és a németek váltig csodálkoznak, hogyan lehet kotta nélkül muzsikálni, ráadásul a karmestér (primás) háttal dirigálja a zenekart. Még csak egy kis apróságot. Megismerkedtem Candet egyetemi tanárral Madras-ból (India). A feleségével
