Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-08-06 / 59. szám

Ara 12 fillér. 44-ik évfolyam. 59. Kém. Vác, 1930 augusztus 6. VÁCI HIRLAF Politikai és társadalmi megjelenik laetenkfint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési árs I Feieió5 szerkesztő, kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal: bolyban egy negyedévre . . 2 P CO fill. és laptulajdonos S*échényi-utca ée Csanyi-út sarok. Tel. 17 vidéken egy negyeaevre . . 3 P 50 fill. neorcfcwvi nFZSÓ Hirdetések és nyiittér milliméter soronkint «gyes «ém ára ...............................- P 12 fill. | C6RUtKTI j dljssabés szerint________________ Mikor lehet felmondani a kötött forgalmú lakásokat? igy keil parcellázni! Már vasúti megáüója is van a »Máriaudvar-Telep«-nek Köztudomású, hogy a legtöbb vá rosban, így Vácon is, a bérbeadott lakások nagy része kötött forgalom alá esik. A kötött forgalom kétirányú korlátozást jelent : egyrészt ezen la­kások után csak a kormány által ki­bocsátott u. n. Lakásrendeletben elő­irt nagyságú bért kell fizetni, más­részt ezen lakásokat a háztulajdonos csak a lakásrendeletben előirt esetek­ben és módon mondhatja fel. Jelen cikk célja : áttekinthetővé tenni azokat az okokat, a melyek alapján a háztulajdonos kötött for­galmú lakással bíró bérlőjének fel­mondhat, továbbá röviden ismertetni a felmondás módját. Az érvényben lévő jogszabályok alapján a felmondási lehetőségeknek három kategóriáját különböztethet­jük meg. I. Az első csoportba tartoznak az indokolt felmondás esetei, a melyeket a lakásrendelet tüzetesen felsorol. Ezek az indokok a következők : ha nem a saját házában lakó tulaj­donos maga akar beköltözni saját há­zába, vagy ha közeli hozzátartozója (gyermeke, szülője, testvére) részére akar ott lakást juttatni ; ha a saját házában lakó háztulaj­donos jelenlegi lakása életviszonyai­nak, vagy családi körülményeinek nem felel meg ; ha a saját házában lakó, de meg nem felelő lakással biró háztulajdo­nos olyan, a saját lakásával köz­vetlen szomszédos lakást mond fel, a mellyel eddigi lakása megfelelően kibővithető ; ha a háztulajdonos engedélyt ka­pott arra, hogy házát lebonthassa és helyébe újat építhessen. Az indokolt felmondás bizonyos eseteiben a háztulajdonos a bérlő­nek más lakást egyáltalában nem, más esetekben saját eddigi lakását, bizonyos esetekben pedig más kielé­gítő lakást köteles felajánlani. II. De a lakásrendelet minden in|- dokolás nélkül is megengedi a fel­mondást, ha a tulajdonos a bérlőnek más megfelelő lakást biztosit. Mig tehát indokolt felmondás ese­tében a tulajdonos legfeljebb kielé­gítő lakást köteles a bérlőnek fel­ajánlani, addig az indokolás nélküli felmondásnak az a feltétele, hogy a tulajdonos a bérlőnek felmondott la­kása helyett megfelelő lakást biztoV silson. A megfelelő lakás kritériumait a rendelet jóval szigorúbban határoz­za meg, mint a kielégítő lakását. így i kielégítő már a lakás, ha két sze­mélyre esik egy szoba, mig megfele­lőnek csak az a lakás tekinthető, a melyben a bérlő személyére két szo­ba, vele együtt lakó és 12 éven felüli* hozzátartozóira pedig személyenkinl egy-egy szoba esik. Indokolás nélkül bérnegyedenkint csak egy lakást lehet felmondani. III. A harmadik kategóriába tar­toznak a bérlő hibájából való fel­mondás esetei. Ezek az esetek a következők : a bér nem fizetésének, vagy kése­delmes fizetésének esete ; ha a bérlő a lakást szerződésel­lenesen használja, azt szándékosan rongálja, vagy annak használatát jo­gosulatlanul másnak engedi át ; ha a bérlő a tulajdonost, ennek hozzátartozóját, a többi lakóját, vagy a ház rendjét súlyosan sérti, vagy tűrhetetlen magaviseletét tanusit. Ezekben az esetekben a tulajdonos a vétkes bérlőnek más lakást felaján­lani nem köteles. A felmondás csak a helyi szabály- rendeletben előirt időpontban történ­hetik. tehát nálunk február 1-én má­jus 1-re, illetve augusztus 1-én no­vember 1-re. A felmondás történhetik szóval is, Írásban is, de csak úgy érvényes, ha azt a bérlő Írásban elfogadja. Ha a bérlő a felmondás elfogadását Írásban el nem ismeri, a felmondás érvényességének kimondása iránt a bírósághoz kell fordulni, a minek azonban a felmondás közlésétől szá­mított 15 nap alatt okvetlenül meg kell történnie. Végül két, a közönség körében na­gyon elterjedt téves nézetre kívánunk rámutatni. Az egyik arra vonatkozik, hogy mely lakások tekinthetők kötött for­galmúnknak ? A tévhit az, hogy csak azok a kötőit forgalmú lakások, a melyekben a mostani lakó már leg­alább 1917 óla lakik. A valóságban a Lakásrendelet korlátozásai mind azon lakásokra kiterjednek, a melyek bérlete 1927 november 1-e előtt ke­letkezett. A másik tévhit az, hogy a laká­sok kő lő Ll forgalma 1932-ben meg­szűnik. Erre vonatkozólag semmifé­le jogszabály nem intézkedik. A La­kásrendelet csupán annyit mond, hogy a népjóléti miniszter rendeleti­leg megszüntetheti egyes városokra nézve a kóló 11 forgalmat, ha ezt in­dokoltnak látja. Hogy ez Vácra néz­ve mikor következik be, azt senki elő­re nem tudhatja. Annyi bizonyos, hogy mind a szabad forgalom tel­jes visszaállítása, mind pedig a mai állapot fenntartása mellett igen sok komoly és fontos érvet lehet felsora­koztatni. Ls meggyőződésünk az is, hogy a gazdasági élet törvényei sze­rint a szabad forgalomnak előbb, vagy utóbb feltétlenül helyre kell állania ! Alig néhányan tudják Vácon, hogy a városnak uj vasúti megállóhelye van. Nem azért, mert régen szükség van rá, hanem mert most születik egy uj városrész és a ki oda lelket megy nézni, már a helyszínén száll­hat le. (Milyen furcsa viszonyok: van egy uj városrészünk már kétezer la­kossal és nem kap átjárót a vasút­tól és lesz egy városrészünk, de még egyetlen lakója sincs, már is megáll a villanyos !) Városunk fejlődésére semmi sincs nagyobb kihatással a modern idők­ben, mint a közlekedési lehetőségek tökéletesedése és mind teljesebb lioz- zásimulása a lakosság elhelyezkedé­séhez, letelepedéséhez. Vác ezt nyer­te, hogy a m. kir. államvasutak igaz­gatósága egynéhány nappal ezelőtt városunknak Budapest felé eső ré­szén a gödöllői villamos vonalon megállót létesített. Máriaudvar» az uj megálló neve, a mely nem mesz- sze van állói a ponttól, a hol a villa­mos a budapesti fővonaltól elválik, hogy a váchartyáni úton haladjon Csörög és Veresegyháza felé. Gyü­mölcsfákkal szegélyezett út mellett szalad még egy pár száz métert a villamos attól a ponttól, hol a buda­pesti fővonalat a váchartyáni ország­út keresztezi, aztán «Máriaudvar» megálló következik. Ili születik Vác legújabb városré­sze, a «Máriaudvar-Telep». A Váci Ilirlap évekkel ezelőtt köz­érdekből foglalkozott Máriaudvarral, városunk e gyönyörű gazdaságával, a melyet tehenészetével, szesz- és ecetgyárával el akart adni a birtokos család azután, hogy csákányi Marx János v. b. t. t. meghalt. Mi fék­éinél tűk szavunkat amellett, hogy a városunknak módját kellene ej Leni, hogy a birtok váciak érdekét szol­gálja és ne kerüljön idegen kézbe. Megemlítettük, hogy a birtok egy ré­szének parcellázásával segíthetnénk a váci iparnak és kereskedelemnek. Az eladás nem következett be. Meg­gátolta azt a Marx Jánosné kegyel­mes asszony határozott kívánsága, hogy nem válik meg emlékekkel lelt kastélyától, parkjától, földjeitől, de a parcellázás elkövetkezett. A birtoknak egy része, a melyet még néhai csákányi Marx János par­cellázni akart, rajta fekszik a vasúti vonalakon és igy ideálisan alkalmas parcellázásra, telep létesítésére való, ezt most az özvegy sem ellenezte. így valósul meg a «Máriudvar-Telep». A vidék lakói már régen akartak meg­állót a villamos vonal mentén. Most a Marx-család is csatlakozott, a MÁV a napokban engedélyezte és már is megállanak a villamosok. Máriudvar a nevét egy kis Mária­emléktől nyerte, a mely a rádi-úton áll a bejáratnál. A Marx-család gon­dozza e kis kegyképet, a mely elolt sok ájtatos vándor szokott megpihen­ni. Néhai csákányi Marx János külö­nösen kedvelte és röviddel elhunyta előli felkérte Kolossváry Mihály ka­nonokot, hogy e Mária-emléket szen­telje be. Ez egy szép őszi vasárnap délutánon meg is történt ájtatos hí­vők jelenlétében. A MÁV nagynevű elnökének, Marx Jánosnak ill elhang­zóit beszéde volt egyben az ő utolsó szereplése. Erről a Máriaudvari névről neve­zik el Vác most születő új városré­szét, «Máriudvar-Telep»-et, a mely­nek eladási akciója Nagyboldogasz- szony napján kezdődik. A Telep eme parcellázási akcióját mi sem ismerjük még, csak annyit tudunk, hogy mindazok, a kik csa­ládi kertet, vagy farmot akarnak sze­rezni, vagy állandó letelepedéshez há­zat épiteni, olcsón, évek során át tör- leszthető részletfizetésekkel szerez­hetnek ingatlant. Azt tudjuk, hogy nagy az érdeklődés. Állandóan figyelemmel kisérjük e telep kialakulását, már csak iparunk érdekében is. Mert, ha ott egy jó pár száz ház épül, lendületbe jöhet Vác ipara, a melyei ma oly szomorú pan­gás jellemez. Kitüntetett jegyző A kormányzó Balogh János nő- lincsi jegyzőnek a közigazgatás terén nagy buzgalommal teljesített szolgá­lata elismeréséül a magyar érdem­rend negyedik osztályát adomá­nyozta. Kinevezés tb. jérásorvossá Preszly főispán Bager Emil dr. alagi községi orvost tiszteletbeli járás orvossá nevezte ki. Meghalt az izgalmasok alorvosa Az irgalmas rend váci házára ki­telték a gyászlobogól : meghalt Lu­kács Lajos Ipoly irgalmasrendi tag, kórházi gondnok. Lukács nem régen működik Vácon, de azért sokan is­merték, mert a fogbetegek ő nála je­lentkeztek s ebből naponta elég volt. Lukács egy hétig betegeskedett, szív­baja volt, mely ifjú élete 31-ik évében megölte. Halálhírére testvére, Lukács József piarista tanár, ki Vácon is ta­nított, Sátoraljaújhelyből ide érke­zett, úgyszintén szülei, kik részt vettek a temetésen a Rókuskápol- nában, a honnan az ifjú szerzetest a rend középvárosi sirkerlben levő sírboltjába kisérték. A rendnek ki­váltása, hogy tagjait utolsó út­jukon beszentelheti. Ezért a teme­tési szertartást P. Laurusz, a váci ház főnöke végezte. J a SINGER VARRÓGÉPEK j MüfeoEs A LEGJOBBAK Tt „HELLE R“

Next

/
Oldalképek
Tartalom