Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-05-18 / 37. szám

4 VÁCI HÍRLAP A feleség' és a férj Természetrajzi tanulmány I. A FELESÉG : Az etimológus: Az első nőnek neve valn : Évi. Ma már, hej sok ezer éves néni! Bizton tudom, hogyha élne ma, be csak ezer évet vallana. A kis fiú : Pengőt ad és cukrot, végül mégis csak elveszem feleségül 1 A jó barátnő: A ruhája, kalapja . . . mily édes ! . . . Kár, hogy már 38 éves ! A férj: Mily drága asszony, mily édes nő ! Elragadó . . . s ami a fő körülötte éden a lég . . . csak a fizetésem volna elég . . . 11. A FÉRJ: Az etimológus ■. Az első férfi .* Én úgy emlékszem rája, mint kinek hiányzott az oldalbordája. S az első nőt, még mielőtt tetszett neki, máris igy természetben fizette ki. A kislány: Felesége van 1 Kár ! Hiszen akkor „bácsi“ már ! A jó barát : Nemes úr! Tekintete: parancs! Homlokán dicsfény (és agancs)! Feleség : Én megadok minden cimet neki, csak elsején a számlákat fizesse ki! Köves ember AKAR ÖN HÁZAT a lakások felszabadulása előtt? Vegyen telket négyszögölenként 37-2 pengőtől felfelé Felvilágosítást ad az IPARBANK KÜLFÖLDI KLASSZIKUSOK Daniétól Ibsenig A legérdekesebb látványok közé tartozik : szemlélni a zseni munkáját az emberiség ut­ján, a hogy évszázadok folyamán a föld kü­lönböző pontjain fellángol s hatásában túl­terjedve nemzetének határain, bevilágítja az egész emberiséget. Nézzük a keresztény kultúra századait. A középkor szelleme, mielőtt átalakult volna a renaissanceszal újkorrá, szükségszerűen ke­reste a maga végső, összefoglaló kifejezési formuláját. Száz különböző tényező hatása alatt ez a formula olasz földön fogalmazó­dott meg Dante nagy művében. Daniéval mintha hosszú időre kimerült volna az olasz irodalmi szellem, az uj renaissanceszellem. mely a képzőművészetben soha sem azelőtt, sem azután nem látott csúcspontra jutott Olaszországban, irodalmikig nem ott fejezte ki magát, hanem elhagyva a kontinenst, Shakespeare Angliájában s egyidejűleg a kon­tinens szélső dél-nyugati zugában, Carvantes Spanyolországában, kifejezve az emberi szel­lem XVI. századi kettéválását a katoliciz­mus és protestáhtizmus jelszavai alatt. A XVII. században, ez a szellem tipikus hazá­jában, Franciaországban találta meg gén i á,li3 kifejezőjét Corneille és Racine klasszicizmu­sé,val és Mali ere realitásával. A géniusz a kö­vetkező korszakban ismét uj hazát keresett magának s ekkor lépett az emberiség iro­dalmi vezérei közé Goethe és Schiller Német­országa. Fgy nagy fuga, melybe hol innen, hol onnan, különböző nemzetekből harsog­nak bele nagyszerű hangok, egy csodás, örök harmóniává olvadva össze. A fuga aztán egyetlen óriási zenekari mű­vé válik a XIX. században. ítészt vesznek benne az összes eddigi hangszerek, a roman­tika uj világnézete, a regény, megszólaltatja az összes nemzetek hangjait, német,, francia, angol, olasz hangok harmonizálódnak bele az egészbe s uj hangok is szólalnak meg : a vi­lágirodalomba bevonul a skandináv Észak és az orosz Kelet. Most már teljes a zenekar és nyitva áll a lehetőség a kis nemzetek szá­mára is. Hogy a magyar szellem már száz egyné­hány év előtti öntudatra ébredése óta min­dig benne akart élni a világirodalom nagy közösségében, annak szemléltető bizonyságát látjuk abban a 40 kötetes gyűjteményben, melyet most bocsátott közre Külföldi Klasz- szikusok cim alatt a Franki in-Társul at. 1 lan­tétól kezdve a XIX. század végéig sorra adja a, világirodalom reprezentáns alakjainak műveit ez a gyűjtemény s a magyar ember elégtétellel állapítja meg, hogy ezek iránt nemcsak ma van meg az általános érdeklő­dés, hanem megvolt a messze múltban is. Irodalmunk nagyjai Kazinczytól kezdve mind dolgoztak ennek az érdeklődésnek a fölkel- íesen és élesztősén s olyan műfordítói iroda­lom fejlődött nálunk, amely becsületére vá­lik kultúránknak a nagy népekhez való vi­szonylatokban is. A Külföldi Klasszikusok gyűjteménye nemcsak a világirodalom repre­zentatív könyvsorozata, hanem a magyar for­dítói művészeté is. A Külföldi Klasszikusok 40 kötete mint­egy szimbolikusan mutatja, párhuzamosán a, régebben megjelent Magyar Klasszikusok so­rozatával, — melynek külső kiállítás, nyo­más, papír, szedés, kötés dolgában- hű mása - hogy minden nemzet irodalmi kultúrájá­náli.' alaprajzát, falait és belső berendezéséi a nemzeti, irodalom adja, s a, világirodalom feszi rá az egészet tökéletessé befejező ku­polát. Sctjöpflin /Hadúr Elhalasztották a hegyközségek megalakítását A kedvezőtlen mezőgazdasági hely­zet. mely az utóbbi időben úgy ráne­hezedett gazdasági életünkre, a hegy­községek megalakítása körül is érez­lel le hatását. A már megalakult hegyközségek anyagi tekintetben erősen megérez­ték a gazdasági helyzet következmé­nyeit, mig a megalakulásra váró hegy községek, úgy a nezen n ehézségek miatt állandóan halogatták megala­kulásukat, a mi sokszor kellemetlen helyzet elé állította az érdekelteket, sőt a hatóságokat is, a hegyközségek megalakításáról szóló törvénynek be­tartása és alkalmazása tekintetében. A nehézségeket a földmivelésügyi kormány most figyelembe vette és a mezőgazdasági helyzetre tekintettel rendelettel sietett az érdekeltek segít­ségére. A földmivelésügyi miniszter ugyan­is a kedvezőtlen viszonyokra tekintet­tel a törvény keresztülvitelét elha­lasztót la és megengedte, hogy a már megalakult hegyközségek is fel füg geszti/essék működésüket. Az intézkedés súlyos terhet veit le a szőlősgazdák válláról és mindenütt nagy örömmel fogadták az intézke­dés hírét. A felfüggesztés természe­tesen csak ideiglenes és a gazdasági helyzet javulásával megszűnik. A honvédelmi miniszter magyar nevet rendel minden katonának! Végre egy világosan látó honvé­delmi miniszter ! Gömbös Gyula mi­niszter elrendelte a hadseregben a névmagyarosítást, mert mégis csak abszurdum, hogy a külföld előtt rigy tűnjünk fel, mintha még a régi osz­trák, cseh armádia venné körül a Kormányzót, oly idegen nevű embe­rek szerepelnek a tiszti karban és a külföldi katonái diplomáciában. Ezért örömmel kell üdvözölnünk a honvédelmi minisztert, aki azt kíván­ja, hogy necsak érzésben, de névben is magyarok legyünk. Bár minden állami tisztviselőre nézve kötelezővé tennék, a mint csi­nálják ezt a csehek, rácok, oláhok, a kik pl. a tanítókkal letétették ma­gyar neveiket vagy szépszerivel, vagy szelíd nyomással, vagy paranccsal. Magyar kenyérrel magyar név is járjon ! Püspöki uradalmi bérpincénél I Vác, Kovach Pál-utca 1. 10 százalékon felüli kellemes, új fehér bor 30—35 fillérig 12 százalékon felüli fajbor 50 fillér 12'5 százalékos édes pecsenyebor 90 fillér 12 „ kadar 1. édes 90 fillér 15 „ ürííiös, vörös csemegebor 1 *50 fillér literenkénti árban, készpénzfizetés mellet kapható. Eladás 50 literen felüli rnenn\iségben. Finom palackos borok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom