Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-01-12 / 3. szám
Mai számunk 6 oldal. Ára 20 fillér. 44-ikévf oly a m. 3. szám. Vác, 1930 január 12. VÁCI HÍRLAP ______________Po**tikai és társadalmi toetiíag», megjelenik hetenkint kétszer szerdád és vasárnap Éiőfizetésl ár: egy negyedévre . , Vidéken egy negyeoevre . . i*?V«s sxám ára Feleiéi sserketstő, kiadó 4P - fill. SO — fill. -P 20 fill. és laptuiajtícbftos OE^CSÉNYS DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 hirdetések és nyiltiér milliméter soronKint díjszabás szerint 3© éves VSE Nagy társadalmi ünneppé nőliette volna ki magát, a mint hogy meg is érdemli és büszkélkedhetett volna Vác városa, hogy neki három évtizedes sportegyesülete van, a mit kevés város tud felmutatni. Nem tudni, mi okból, szűk formák közé szőri tották a nevezetes évforduló ünnepét. Ünnepelni, az ünnepelni akarás ajkára azonban szordinót tenni: nem tudjuk miért történt. Ott kellett volna lenni a VSE jubileumán a város képviseletének (sporttagokként ott voltak,) hiányoztak az összes többi váci sportegyesületek küldöttei s igy nem is hangzott el részükről egy rokon szenves szó, egy meleg üdvözlés sem, pedig úgy gondoltuk, hogy a többi váci társadalmi egyesületek is mind képviseltetik magukat, sőt a legfőbb, az országos testnevelési tanács küldöttei is leteszik a babért. — Mert a VSE megérdemelte volna. Harminc éven át küzdeni a fenma- radásért, bízni a jövőben és győzni többször, mint az országban bármelyik egyesület (a fővárost kivéve) — ez heroikus, nagy munka volt! És a mellett mikor az egész világon az üzleti sport, a professzionizmus, mindem elborít, a VSE három évtizeden át sikerrel megküzdőit ezzel is és tiszta amatőrségével még inkább rászolgált városa minden rendű és rangú. lakosának, sőt Magyarország legmagasabb sportképviseleténekleg- teljesebb elismerésére. Szép volt, bensőséges és meleg a jubileum, de csak a négy fal közt maradt, csak a lelkes VSE-isták vettek tudomást róla, pedig illet volna tudni arról az egesz csonka országnak, hogy Vác büszkén hivalkodhat és szeretettel nézhet bárom évtizedes sportegyesületére, a lelkes, önzetlen sportszeretet, az amatőrség őrzőjére! Teli volt a városi fehér közgyűlési terem. A szentmisére, mit Bán Márton mondott a piaristáknál, még más sportegyletnek a tagjai is eljutottak, a városházára már tévedésből sem. Mind VSE-tag volt együtt és csillogó szemekkel ünnepelték kedves egyesületüket jubileuma alkalmából. A megnyitót Vitéz Baitner Ernő elnök mondotta s lelkes szavakkal ismertette az egyesület múltját. Ebből kiemeljük a következő feledésbe ment adatokat: 1899. július 1-én alakult meg a V. S. E. Elnök dr. Zádor János akkori polgármester, titkár dr. Göndör Sándor lett. Ezúttal megalakították a kerékpár-, regatta , vivő-, torna- és gyaloglási osztályt. A következő évben létesült a Lőbázban a tennisz- osztály. A sportolási kedv azonban nem soká tartott s a tagok száma annyira leapadt, hogy 1902-ben az egylet kimondotta a beolvadást a Lőegyletbe, mely határozatot azonban, szerencsére, nem hajtották végre. Közben dr. Zádor János az elnökségről lemondott s 1903-ban Ivánka Fal alelnök ismét gyűlésre hívta ösz- sze a tagokat, mikor is azt a határozatot, hogy a lőegyletbe beolvadnak, megsemmisítették s az önnálió működést határozták el. Elnök lett dr. Göndör Sándor, mig dr. Zádor János diszelnökké lett megválasztva. Dr. Göndör Sándor erős akarattal és lelkes bizalommal vette kezébe az egylet vezetését s sikerült is neki a sportot megkedveltetni, működő és pártoló tagokat gyűjteni úgy, hogy innen kezdődik a V. S. E. tulajdon képeni élete. Ékkor kezdették meg a fotballo- zást, a vívás és evezés intenzivebb művelését, de tenniszeztek, kerékpároztak és gyalogtúrákat is rendeztek. Vác városa az egylet működési lehetőségét előmozdította azzal, hogy a Pokolligetének egyes részeit átengedte. Az 1904. évi közgyűlésen az egyes osztályok már a fejlődésről számolhattak be s a lassú, de biztos haladásból biztositva is látszott a V. S. E. életképessége. Az ezutáni években azonban csak az evezés vett nagyobb lendületet, különösen 1907. évben s azért az érdem oroszlánrésze dr. Dobó László művezetőt illeti. V. S. E. tagjai résztvesznek a vidéki, de még a budapesti versenyeken is s sorban győzelmeket aratnak, megverve a vidéki egyleteket, sőt még a „Nemzetiseket és „Dunát“, nemkülönben a bécsi Union és Do- nauhortot, úgy, hogy egyletünk a legjobb vidéki evezős egylet lett, melyet még a pesti egyletek is respektáltak. Dr. Göndör Sándor elnök a kitűzött célját elérve az 1909.-i közgyűlésen az elnöki tisztségéről lemondott. Érdemei hervadhatatlanok az egyesület életében, az ő lelkes, gondos, kitartó munkája mentette meg egyesületünket az enyészettől s vezette a haladás útjára. Hervadhatatlan érdemei elismeréseid ezen közgyűlés örökös tb. elnökévé választotta. Utána dr. Matolcsy elnöksége után a vezetést Hübscbl Kálmán alelnök vette át, támogatva Váró Károly és Jelűnek Ágoston által. 1910-ben Vei- zer Lajos jóvoltából uj sportággal gyarapodik az egylet, amennyiben átengedte a városligeti korcsolyapályát, hol a korcsolyázás intenziven megindult és egy ideig a legjövedelmezőbb sportága volt az egyletnek. Igen szép fejlődésnek indult az evezős osztály, mely a hol megjelent, majdnem mindig a győztes babérkoszorújával tért vissza. Vivőink, kik közül Békessv Bélát, Filótás Ferencet, Lipcsey Mártont, Rády K. Józsefet említem csak meg, kiváló mesterünk, Hollósy Jenő vezetésével igen intenziven dolgoztak s ha nem is a mi egyletünk színeiben küzdöttek és győztek, ez mégis egyletünk örök dicsősége lesz. De emelkedett a fotball osztály működése is: 1911. évben megnyerte a pestvidéki kerület váci alosztályának bajnokságát, sőt a döntőben Kecskeméten a K. A. C. ellen 2 : 0 arányban győzve megnyerte a kerületi bajnokságot. !912/13-ban a bajnokságban második helyen állott. 1914-ben kitört a világháború. Természetesen az egylet működése majdnem teljesen megszűnt, tagjai a különféle harctereken szétszórva küzdöttek többen bizony nem is látták viszont az ő kedves egyletüket. Csupán még eleinte működött a íotball osztály ifjúsági csapata elég szép eredménnyel. Háború után jött a még nagyobb csapás a kommunizmus. Éelszerelé- sünk, vagyonunk a háború alatt részben megrongálódott, részben elve szett, úgy hogy az egylet tekintélyes vagyona majdnem teljesen megsQm- ' misült, a kommunizmus alatt pedig az egyletünket fel akarták oszlatni, illetve egy sokkal fiatalabb egyletbe beolvasztani. A kommunizmus után Hübscbl Kálmán alelnök fáradhatatlan buzgalommal gyűjtött össze mindent, de bizony igy is csak felszerelésünk és vagyonunk roncsait tudtuk visszakapni. De az ő vezetése alatt az egylet már 1920-ban megkezdte működését, mikor is a fotball osztály vezetését Szalay Gyula vette át s már 1920 ban megnyerte az alosztály bajnokságot. 1921-ben végre annyira megérett a helyzet, hogy új közgyűlés lett összehiva és elnökké — a bosszú interregnum után, mely idő alatt Hübschl Kálmán és Váró Károly alelnökök szorgos és lelkes munkájukkal hervadhatatlan érdemeket szereztek — én lettem megválasztva. Evezős osztály elnöke dr. Csányi László polgármester, a fotball-osztály elnöke Szalay Gyula, a korcsolyázó osztály elnöke pedig Csongor Gergely dr. Lett. Társelnök és ügyvezető alelnökké Horváth Kálmán lett megválasztva. A munka is inét intenziven megkezdődött és a nehéz viszonyok dacára — bála az egyes osztályok agilis és áldozatkész elnökeinek szépen haladt előre. Legelőbb a fotball osztály kapott lábra, mely 1922 ben már ismét alosztály bajnok volt, 1923 ban megnyerte a Move bajnokságot, 1924—25-ben pedig megnyerte a közép magyar kerület bajnokságát és a legjobb magyar csapat címéért folyó küzdelemben legyőzték a pécsi sportklubbot, de Szombathelyen már a nem tisztán amatőr szombathelyiektől vereséget szenvedett. Az osztály vezetését 1922-ben Hitzigráth Lajos vette át, kinek lelkes és áldozatkész vezetése támogatva Potíornyai Cyula és Horváth Kálmán kiváló szakértei mével tette lehetővé ezen gyönyörű eredmény elérését. Az evezős osztály a háború alatt tönkrement csónakjai helyett csak nagyon nehezen tudott újakat be szerezni s csónakház hiányában azo kát elhelyezni és egyáltalán működni, de dr. Csányi László elnök és Hübschl Kálmán fáradhatatlan munkálkodása eredményeképpen uj fa csónakházat építenek, a régi csónakokat kijavítják és már megkezdik' az evezés intenzív művelését., sőt már versenyekben is részt vesznek. 1924 ben dr. Csányi László mindnyájunk fájdalmára történt elhalálozása után az evezős osztály elnöke dr. Krakker Kálmán lett, ki az ő ismert agilitásával és sportszeretetével siet az osztály segítségére. De nemcsak ezen osztályt segíti, hanem az összes osztályokat támogatja, hogy azok maguknak otthont és pályát teremthessenek. Megalakul a vivóosztály kiváló mesterünk Hollósy Jenő vezetése alatt vitéz Erdélyi János segítségével és itt is megkezdődik a munka. 1924-ben ünnepélyes keretek között ültük meg az egylet 25 éves fennállását, mely alkalommal vendégül láttuk egyletünk legrégibb jóbarátját és segítőtársát, a M. A. C.-t 1924-től az intenzív munka serényen folyik tovább. Evezőseink szorgalmasan dolgoznak már versenyeznek is és hozzák haza a babért és szebbnél szebb dijakat. Ezen osztály 30 éves működése alatt 55 első és 13 második dijat nyert. A fotball osztály is szépen dolgozik s ha nem is sikerül mindig a legelsőnek lenni, de mindig az elsők között van. Vívóink szorgalmasan dolgoznak, ha versenyekben még nem is tudnak számottevő eredményt felmutatni, de nincsen messze az idő, hogy róluk is hallani fogunk. A korcsolyázó osztály szintén működik s múlt évben már pesti vendégek látogatásával is dicsekedhet. 1928- ban Vácy Hübscbl Kálmán er- nyedetlen fáradozása és dr. Krakker Kálmán segítő keze végre megérleli a gyümölcsét s felépül az evezős egylet régen ábitott gyönyörű szép állandó otthona, mellyel ő az egylet történetében nevét arany betűkkel irta be. Ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerzett Horváth Kálmán ügyvezető alelnök azzai,hogy igazán semmiből csak az ő törhetetlen szorgalma, buzgósága és lelkesedésével előteremtett a Pokolban egy oly fotball és atlétikai pályát, hogy ilyen szép pálya az országban kevés van. Az ő neve is méltó helyen lesz megörökítve azok között, kiknek az egylet báláját soha eléggé leróni nem lesz képes. Ezen munkában tekintélyes rész illeti dr. Rusztek Lajos fegyintézet! igazgatót, ki mint lelkes sport- barát mindig készen állt arra, hogy az egyletet támogassa, miért is az egylet hálája jeléül őt 1928-ban társelnökké választotta. Ugyancsak 1928 ban büszkén ünnepeltük ineg díszközgyűlés és vivő- akadémia keretében kiváló tagtársunk és mesterünk, Hollósy Jenő méltó magas kitüntetését 1929- ben az uj pályán megalakult az önnálió tenisz osztály is, mely működését igen szép kilátással meg is kezdette. Ugyancsak ez évben megalakult az atlétikai osztály, mely még ugyan nem működik, de bízva kiváló vezetőjében, vitéz Keresztes Bélában minden reményünk meg van, hogy a tavasszal működését megkezdi és azt siker fogja koronázni. A lelkesen fogadott elnöki beszéd után Rusztek Lajos dr. társelnök emlékezett meg a VSE alapítóiról, kik közül még heten élnek. Emelkedett lélekkel beszélt róluk: Mint minden úttörő munkája az ő munkájuk is nehéz volt. Sok gán- csoskodás és akadály tette próbára akaraterejüket. De bennük élt a. történelmi hivatás tudata és ez felül emelte őket, útjukat keresztező minden közönyön és sokszor rosszindulatú törekvésen. A nagy feladatok nem csüggesztették el, nem törték le őket, hanem még nagyobb erő kifejtésre lelkesítették Apostolai és egybe rabszolgái lettek legkedvesebb álmuknak, a magyar sport diadalának. Az idő őket igazolta és most ihletett lelkünk boldog megelégedéssel szemlélheti nagyranőtt egyesületük fejlődését, életét, munkáját és „H ELLE R“ DOBOZEMENTH ALI
