Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-08-14 / 63. szám
Mai számunk 6 oldal. Ára 16 fillér. 41-ik évfolyam. 63. szám. Vác, 1927 augusztus 14. VÁCI HÍRLAP Politikáé és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. Egyes szám ára ...........................— P 16 fill. Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (fparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint 125 éves a siketnéma intézet Hétfőn, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján lesz 125 éve annak, hogy városunkban hazánk első s a világ 12-dik siketnéma intézetét megnyitották. Alighogy a párisi, a világ első ilynemű intézménye 1770-ben rnegnyilt, 32 évre rá már állott a hajlék a magyar siketnémák megmentésére is. A siketnémák váci intézete tehát nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el a világ siketnéma intézetei között. Mint egyik legfőbb büszkeségünk állandóan jelentékeny szerepet játszott városunk kulturális életében és mindig hirt és dicsőséget hozott városunkra. Nem lesz tehát érdektelen, ha e nap jelentőségével mai nevezetes évfordulóján közelebbről foglalkozunk. Az akkori hírforrások szerint már rég- tudott dolog volt, hogy a Cházár András által felvetődött és I. Ferenc király által fejedelmien pártfogolt terv: hazánkban a bécsi siketnéma intézethez hasonló intézményt létesiteni, városunkban fog valóra válni. Tudott dolog volt az is, hogy az új intézmény a régi, üresen álló püspöki palotában fog elhelyezést nyerni s hogy azt az új célnak megfelelően már átalakították és újonnan berendezték. A Bécs- ben kiképzett tanárok jelentkezése azonban mindegyre késett, pedig ezek nélkül az intézet megnyitása meg nem történhetett. Egyszerre csak hire járt,hogy a tanárok; élükön az újonnan kinevezett igazgatóval, augusztus 9-én a Bécsben tanult 12 magyarhoni sikeínémával hajóra szálltak s hogy érkezésük minden órában várható. Augusztus 12-én tényleg ki is kötöttek a fegyház tájékán s ámbár hajnali p óra volt, nagy sokaság várta őket, a mely tűntető lelkesedéssel kisérte szállásukra. Csakhamar megjelent a helyszínen gr. Almás.y Antal kir. kamarás, helytartósági titkár is, a kit a király már előzőleg az intézet megnyitásával megbízott s a ki azt a szükséges előkészületek után augusztus 15-dikére tűzte ki. A jelzett napon „a kir. biztos, az intézet személyzete, a váczi székesegyházi kanonokok, világi és kolostori papság, Gosztonyi megyei kiküldött, a város ta- nácsbéliei és nagyszámú előkelők reggeli félhétre mind a siketnéma intézet termében gyűltek össze, melyben emelkedett helyen diszlő I. Ferenc király arczképe alatti emelvényről a kir. biztos ő maga hosszas és ékes latin beszédében ezen üdvös intézet czélját előadta és ennek végeztével a kinevezési okmányt felolvastatván, azt ezen intézet igazgatójának, ntdő Simon Antalnak kézbesítette. Rövid, de nyomós beszédben válaszolt az intézet újon kinevezett igazgatója; utána a sz. é. káptalan nevében, szintén latin nyelven, főtdő Benedek Ágoston olvasó-kanonok és végre a város jegyzője, Hamvay Mihály, beszéltek és Ő cs. kir. fölségének ama nagy kegyességéért, melynél fogva ezen oly üdvös intézetet állította, köszönetét mondtak.“ Ezen ünnepélyről folytatólag a városi hatóság jegyzőkönyve (1802 aug. 17.— 589. sz.) ékes magyar nyelven a következőképen emlékezik meg: „És igy V3ge lévén a mondásokk, az úgy nevezett Dominikánusokk Templomában, elől men- vén gyalog a Tisztelt Kir. Biztos Űr, utána pedig a uép és a Siket Némák szép renddel, a Mozsarakk Sűrű Ordétások közt ballagának; meg telvén pedig a Templom Sokasággal, előbb Feő-Tisztő Fölső Plébános Kubik József Ur mondá a Pompás készülethez alkalmaztatott Beszédeit, az után Püspöki Süveg alatt Csányi (Ciani) Canonok Ur nagy misét énekelt, végre ugyanezen Ur.Német Mondással Zárá hé az egész Pompát. Vége lévén mán mindennek, a Magyar Mondás ki lévén eleve nyomatva, a Népnek föll Osztatott és igy egyben tsoportozván, mások olvasásban foglalatoskottak, mások a Siket Némákat nézegették és tsodálták, mások a Város házának altanáján ki tett nagy Raizolatot, mely a Fölségnek képét úgy alkalmaztatva mutatá, midőn a nevezett kyráli Biztost a Siket Némákk a Várasban leendő Bévezetésére hatalmazta és az eránt Szólló Diplomáját néki által aíta, de lévén maga Biztos Ur is a Kyrál előtt meghajulván föstve és körülötte lát- tatának a Fiú és Leány Siket Némák, így telvén el az Üdő, a musikáknak Szüntelen Zengése és a Mozsaraknak bőgése közt egész estvélig és akkoron a Váras házánál kiientz óra tájban Asztal Teré- tetvén, sok féle hús és Tészta Sütemény, gyümöltsök és a Bornak bővsége adatott föll, meg jelent itten maga Tettes Királyi Biztos Ur, a Siket Némák, Direktorok és Professor Urak, az Uraság Tisztyei, a Polgárok és azoknak Aszonnyaik és Leányaik, kik egyött vigan és példás Barátsággal maid éjfélkorig mulaták magokat és akkoron vegyétett butsúzások közt veiének végett a Reggel kezdett pompás Szemhizlalásnak és Füllel hallott gyönyörködtetéseknek.“ N. P. Hétfői sportprogram A VTE f. hó 15-én, hétfőn d. u. 5 órakor a Városi AC proli-csapatával mérkőzik a pokol-szigeti pályán. Előtte V24 órakor a VTE komb.—Váci AC komb. mérkőzik. Dercsényi Dezső a VÁCI HÍRLAP szerkesztője néhány hétre elutazott. Távolléte alatt lapunk szerkesztéséért és kiadásáért Kövi István felelős. A felsögödi leventék zászlószentelési ünnepélye Augusztus 20-án Szent István napján tartja az alig pár éves és máris háromszáz leventét számitó Felsőgödi Leventeegyesület zászlószentelési ünnepélyét Fel- sőgödön, atlétikai verseny keretében. Az ünnepélynek Preszly Elemér dr. főispán, Agorasztó Tivadar alispán, Szabóky Alajos dr. államtitkár, országgyűlési képviselő, Horváth János dr. főszolgabiró, Krakker Kálmán dr. polgármester és Ungvári Antalné zászlóanya a fővédnökei. Nagy Péter könyve Öt év óta terjeszti áldásos emberbaráti működését városunkban ősi siketnéma- iutézetünk érdemes igazgatója, Nagy Péter. Régi munkása már a siketnéma oktatásnak, hiszen több, mint két évtizeden át működött Kolozsváron, mint tanár és igazgató. Ez alkalommal, mint szakiró mutat kozik be. Hatalmas nagyságú és nagy terjedelmű könyvet irt német Dyelven, hogy a magyar siketnéma-oktatás mai állását megismertesse a külfölddel. Rövid történeti visszapillantás után bemutatja az ország siketnéma-intézeteit Írásban és képben. A váci anyaintézettel különösen sokat foglalkozik. Az úttörők képét is hozza és megelevenedik előttünk Cházár András, Simon, Schwarzer, Nagy Lipót, Fekete Károly, Scherer Ákos, Borbély Sándor nemes alakja. Látjuk a Konstantin-téri és Eötvös-téri palotákat, a fiú- és leányfoglalkoztató műhelyeket. A szépkiállítású munka, mely Münchenben jelent meg, nem csupán a 9 megmaradt, hanem a 7 elszakított intézetet is ismerteti. Igazán értékes propaganda-irat, mely a világ egyik legfejlettebb siketnéma oktatás ügyét szak- avatottsággal tárgyalja és szemléltetően állítja be azt a nagy veszteséget, melyet szerencsétlen hazánk ezen a téren is szenvedett. Nagy Péter igazgató ezzel a szép hazafias munkájával újabb megdönthetetlen adatokat szolgáltat kulturfölényünkről és elismerést szerez általa saját nevének is. Jóbarátok befizetőhelyei A váci Jóbarát-asztaltársaság tagjainak nagy létszámára való tekintettel s a befizetések megkönnyitése céljából az alsó- városiak részére a Materny-íéle vendéglőben, a felsővárosiak részére pedig a Flekenstein-féle vendéglőben tartja befizetéseit minden vasárnap d. e. 10-12-ig. A főpénztár és az egyesület helyisége továbbra is a Nagysörházban van, a hol a befizetés minden vasárnap d. e. 9 - 12-ig tart. Mind a három helyen uj tagfelvétel van.
