Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-05-04 / 35. szám
41 -ik évfolyam. 35. szám Vác, 1927 május 4. ® VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. felelős szerkesztő és (aptulajdonos Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. I DERCSÉNY! DEZSŐ Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes szám éra ...........................— P 16 fill. ! díjszabás szerint Élni, élni, élni ? ? ? Három kérdés — három előhámozott, nem nagyon szivesen látott vizsgálóbíró. Mit követel ? Igazságot, ez a/, a mi oly mélyen rejtődéit az emberben, hogy előzsolozsmá- zása szomorú, sápadt, mintegy kórházból bocsátott lábadozó ... Igazságot — meztelen befelénézést, be- folyástalan kinyilatkoztatást kérnek. Legyen! „Mit is akarok, mikor élni, élni vágyom“ . . . Mindent, a mi nincs. A szomszéd szemöldökét, a polgármester évi jövedelmét, egy, mondjuk barnahajú leány mosolyát... Mert mindez el nem ért, tehát vágyom utána, azt hiszem, hogy csak az jelenti az életet, a célt! Örök versenyfutás, délibáb ! És jönnek végtelen sorba, a cél mind messzebbre fut. Ez a „csodaszarvas“ ingerkedése. Mindnyájan osztozunk Hunor és Magor sorsában. Az elérés nem jelent semmit: „hát csak ennyi!“ . . . Nagy belső csalódással nézünk a jelenbe — és megjelen egy uj szomszéd szemöldöke, van egy uj polgármester, egy más, még ismeretlen barna leány mosolyog rám . . . Az, mindig az az élet, a mit akarok, a mit irigylek — és a mi nincs nekem! Élni, élni, élni — ez azt is jelenti, sőt csak azt, hogy boldog szeretnék lenni. És ez a legnagyobb relativitás. Megint a fáta morgánánál vagyunk ! Boldogság; szép szó és ritka. Mikor érem el ? Igen: mikor már fogytán az erő, mikor kimerült a tüdő a nagy hazugcélos mara- thoni futásban; mikor ronggyá vált száz képzelet; mikor márciusi hóember minden illúzió — akkor! Elgyávulok, kényszer-szemüveget rakok az orromra, kicsinek, gerinctelenek érzem magam, csecsemőnek, szines golyóért imádkozónak. És jöhet bármi: ember, a kinek azelőtt nem is köszöntem volna, asszony, a ki ezerszer arculcsapott, anya, rokon, testvér, a kik megtagadtak egykor ; mindegy! Ez a boldogság, a csatavesztés, a kukoricára térdepeltetés: a Waterloo! Lerakom a fegyvert, az ifjúság mindig más-keresését, a gőgöt, mely föléjük emelt, a távolban ficánkoló szines cédaálmokat — és kijelentem egyszerűen, ha- zugan, gyászkendőt boriivá az igazságra, hogy „boldog vagyok“. Sugestió a boldogság. A földdel egyidős Svengáli, a fáradtság! Hiába minden titánkodás; jó nézni egy koldusasszonyt, a ki olvasót morzsolva nyugszik meg a láthatatlan parancsnok vezényszavában, — jó filozófust látni, a ki kineveti a tömeg rohanását, jó kurtizánt figyelni gyónás után, a ki ledobta ezzel a felelősséget és rálesni egy kon- dorszakáilu boltosra, a ki szombati ima közben, nem gondolva a csalt öt-tiz dekára, becsületesnek érezheti magát. — Ezek már boldogok, az életháboru fegyvertelen foglyai. Mi lenne, ha az ember önmagában keresné a megnyilvánulások okát? Ha elég bátrak volnának mindig az igazságot üvölteni . . . Ököljog, tébolyda, öngyilkosok sorállása a Duna partján! Kell, kell a hit, a megnyugvásba fegyverletétel. Kell mást odaállitani a bűnbak helyére. Istent, vagy bölcseletet — evangéliumot, vagy filozófiát! Nem lehet szétboncolni a három kérdést, egyek ők, mint a Szentháromság! Az hiszem megfeleltem ; köszönöm vizsgálóbiró ur: ritkán jólesik az igazság, csak meg ne kövezzenek, mert az az igazmondók sorsa . . . Jelige: 22,222 P. Huszonnégy év .. . Nagy ünnep lesz az iskolatársak idei közgyűlése A váci Iskolatársak Egyesülete május 26-án, áldozócsütörtökön tartja a váci piarista gimnázium rajztermében IV. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés prog- rammja ez: VHO órakor gyülekezés a gimnázium előcsarnokában. V2IO órakor szentmise a kegyesrendiek templomában. Mondja : Gombos Antal, a gimnázium igaz- gató-házfőnöke, az egyesület választmányának tagja. 10 órakor a hősök emléktáblájának ünnepélyes megkoszorúzása. A beszédet mondja: Huber József dr. földbirtokos, az egyesület választmányának tagja. V811 órakor közgyűlés. Tárgy- sorozata: 1. Elnöki megnyitó. Mondja: Kisparti János dr, a budapesti piarista gimnázium igazgatója, az egyesület társelnöke. 2. Néhai Halmi László, a váci piarista gimnázium volt igazgatója arcképének leleplezése. A beszédet mondja : Kornis Gyula dr. egyetemi nyilv. r. tanár, az egyesület tiszteletbeli tagja. 3. Emlékbeszéd néhai Martin Péterről, iskolánk egykori tanáráról. Mondja: Szílassy Tibor dr. székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanár, az egyesület választmányának tagja. 4. Főtitkári jelentés. 5. Pénztári jelentés. 6. A számvizsgáló bizottság jelentése. 7. Az 1927/28. év.i költségelőirányzat előterjesztése. 8. A megüresedett tisztségek betöltése. 9. Indítványok tárgyalása. 1 órakor társas ebéd a Nagysörházban. Jelentkezni lehet Nagy Sándor városi főszámvevőnél, az egyesület háznagyánál. Élni! — pályázatunk Két szép könyvet nyertek a pályázók Sokaktól hallottuk — mondták is, Írták" is — hogy Élni! élni! élni! — pályázatunk ugyancsak elgondolkoztatta őket. (S már ezzel is megelégszünk.) Mikor azonban a megíráshoz leültek, azt tapasztalták, hogy gondolatuk s érzésük kicsúszik a toll alól, szétfoszlik a megfogalmazás elől. P. F. Gy.-nak a V. H.-bau már megjelent tartalmas elmefuttatásán még hét, igen különböző szerzőjű s felfogású pályázatot kaptunk. Kedvesek is, komolyak is, furcsák is. Kérdéseinknek mélyebb sr lélektani megragadását azonban csak egyik dolgozatban találjuk. De ez is modern- kedő, fáradt s egyoldalú. Mivel azonban az életvágynak egyik legáltalánosabb formai vonását ügyesen emeli ki, ezért némi rövidítéssel közöljük. Miután azt Ígértük, hogy a pályázók közt könyvet sorsolunk ki, a szerkesztőségben megejtett sorsolás Günther Ágnes : A szent meg a rajongója c. világhírű, diszkötésű (250 000 K bolti árú), kétkötetes regényét a 34,452 sz. pályaműnek juttatta. A jutalom átvehető a Váci Hírlap kiadóhivatalában. Illőnek tartjuk, hogy a pályázók közül e legjobbnak tartott munkát is, melyet mai számunk közöl is, jutalmazzuk. Szerzőjének Vitéz Simonyi Sándor óbester életleirását (diszkötésben) adományozzuk. Kasza Pál csak a vasúttól búcsúzik, Váctól nem Igen sikerült bucsuvacsoráí rendezett Vác állomás személyzete április 30-án a Curián, Kasza Pál felügyelő, volt állomásfőnök tiszteletére. A vacsorán az állomási személyzeten kívül a város társadalma jelen volt. Az ünnepeltet Glück Rezső, máv. főintéző a vasutasok, Tornáry János dr., városi tanácsos, a város (felolvasva Krakker Kálmán polgármester búcsúlevelét), Sáfár Béla a református egyház nevében búcsúztatták el. Kasza Pál válaszában azt hangsúlyozta, hogy ő csak a vasútnak mond búcsút, de továbbra is Vác lakosa fog maradni. A hangulatot mi sem jellemzi jobban, hogy a vacsorán megjelent 130 ünneplő a késő reggeli órákban távozott el. Felsögöd alapítója — kormányfötanácsos A kormányzó Héder Lajos dr. budapesti ügyvédet közéleti eredményes munkálkodása elismeréséül kormányíőtanácsossá nevezte ki. Héder dr., ki a váci takarék- pénztár igazgatósági tagja, alapította a ma virágzó Felsőgöd községet.
