Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-04-17 / 31. szám

2 VÁCI HÍRLAP v Á C I DEKA MÉRŐK j Egy uiziíkáríya íría : Krúdy Gyula. ________-------— ^ M. KIR ÁLLAMFOGOLY ÚR VÁCOTT Amint már a régi zóna-világban is volt: j a magyar intelligencia itt is a második osz­tályon szeretett találkozni. Voltak itt az ország legkülönközőbb részéből származott úriem­berek, hogy néha telve volt mind a tizenkét vendégszoba. Persze, mindig párbajozók vol­tak többségben, mert ilyen vétség elkövetése néha még a legkisebb faluban is lehetséges volt. Megérkeztek felsővidéki úriemberek, akik nem ismervén az itteni barátságos életet: farkasbundákat, lábzsákokat, otthoni ágyne­műket hoztak magukkal. (Hiszen nem épen a legrosszabb, ha az ember mindenütt a maga ágyában alhatik, mint Mária Terézia anyánk, de azért még Szemere Mihálynak sem enged­ték meg, hogy ágyat küldjön a börtönbe, amikor a büntetését kellett leülnie.) Jöttek az alulról jövő gőzhajókkal délvidéki urak a 1 maguk büntetésének leülésére, akik tarisznya­számra hozták magukkal az elemózsiát, mintha az északi sarkra indulnának, — persze, mert nem tudhatták, hogy a Kúria-fogadóban akár hatfogásos ebédet is lehet rendelni Anton, a háziszolga útján. (Általában az éléskamrát csak a kétesztendőre elitéit Várkonyinak engedélyezték; rakott is az öreg üvegekbe mindenféle ugorkákat, paradicsomot; mustáros üvegei tucatszámra voltak, mintha mindig mustáron élt volna.) — A másodosztályú ven­dégek, mint akár a vonatokon : egész nap kártyáztak, amit csak akkor hagytak abba, ha valamelyik »vendégtársuk« látogatására csino­sabb hölgy, jótékony tündér, áldott unoka- testvér érkezett a társalgóba. A társalgóban ilyenkor szemlesütve, szégyenlősen, hivatali terhe súlya alatt sóhajtozva telepedett le egy sarokba az öreg fogházőrmester, míg a »ven­kosságba, az asszonyt elmegyógyintézetbe kényszeritették. Ezzel tehát arra utal, hogy csak teher (anyagi és erkölcsi teher) ilyen elemek letelepedésének megengedése és ezért, mint neui kivánatos elemet, eleve el kell zárni attól a lehetőségtől is, hogy ezek partra szállhassanak. Az előadást azért türelemmel végighall­gattam, de mikor itteni szokás szerint a szónok nyilvános kritizálása, vagy „kikér­dezése“ (Any questions on this subject,?-re) következett, nem szégyenlettem kiállni és kifogásolni, hogy miért épen magyar pél­dát hozott fel, mikor annyi más nemzet tagjai hasonló sorsra juthatnak, mikor saját tapasztalatomból tudom, hogy egyik leg­nagyobb és leghíresebb elmekórtani inté­zetükben egy magyar sincs, de van fran­cia, spanyol, görög, olasz, örmény stb. S ha fel is használta példának, bizo­nyára nem hiszi önmaga sem, hogy rávi­lágított arra, miért szerepel a magyar nemzet oly csekély percenttel a beván­dorlásra engedélyezettek között. Bár fel­tétlenül jogosnak tartom azt az intenciót, hogy Amerika, mint nemzet most, mikor a világrészből országot, hazát akar csi­nálni, a túlnyomó számban lévő és érté­kesebb elemnek tartott északi .angol-szász lajt tartja egyedül kívánatosnak jövő fej­Ml LESZ A HÉTEN? ÁPRILIS V Husvet. — "Prot. ; Husvetvasarnap ■ Nap k. 5 ó. 10 p. nyug. 18 ó. 50 p. Nyitva a városi népkönyvtár 11 —í2-ig D. u. 2 órakor Jóbarátok kugliversenye a Káp­talan sorházban D. u. 3 órakor VTE mérkőzése a VAC-pályán D. u. 6 órakor ev. iskola szinelőadása Ref. Törekvés szinelőadása Kövinél | A Reménység iskarióth-előadása Curia Mozgó : Ez páris Városi Filmszínház: Őnagysága az inasom Nyitva a Szent Antal gyógyszertár ________ H Húsvéthétfő — Prot: Húsvéthétfő ■ Ev. iskola szinelőadása a siketnéma- intézetben d. u. 6 órakor Reménység Iskarióth-előadása Ifj. Kálvin-szövetség táncmulatsága Fuvózenekar táncmulatsága Curia Mozgó : Amig a lányból asszony lesz Városi Filmszínház : A két szoknyavadász Nyitva az irgalmatok gyógyszertára ___________ 19. K. Emma — Prot Kocsard Izr. nőegylet mozielőadása 5 és 8-kor a Városi Filmszínházban 20. Sz. Tivadar hv. Prot; Tivadar 21. Cs. Anzelm — Prot: Anzelm Traktor bemutatás a Bartos és Marx-földeken 22. P. Szótér — Prot: Szótér Traktor bemutatás a Bartos és Marx-földeken * * 23. Sz. Bela — Prot: Beta Hold k. 0 ó 30 p. nyug. 8 ó. 56 p. Traktor bemutatás a Bartos és Marx-földeken dégek« irigykedve, topogva jártak a folyo­sókon. Egy ilyen hölgylátogatás után történt, hogy néhány alföldi úriember, akinek éjsza­káját a »cellában« kellett volna töltenie, az udvart körülvevő kőfalon át alkonyattal meg­szökött. Hajnalban jöttek vissza, egymást át­segítve a kőfalon. Mert különös hatása van annak mindenkor, amikor egy rabságban síny­lődő férfiú szép hölgyet lát a véletlen követ­keztében. Talán Cervantesnek se jut eszébe Dulcineát magasztalni, ha börtöne vasrácsán át nem látja vala a templomba siető spanyol nőket. * Harmadik osztálynak számított a régi m. kir. államfogházban az a »vendég«, aki egy sétapálcával érkezett meg mindössze, bár büntetési ideje hetekre szólott. Az ilyen vendég rendszerint azzal a nesszel jelent­lődése szempontjából — egyet határozot­tan állíthatok — mi magyarok pedig szí­vesebben engedjük ki a kevésbbé ki­váló tagjait hazánknak és ha arról van szó, igazi magyar ember nem is adja fejét egykönnyen kivándorlásra, de legkevésbbé hazájának felcserélésére. A Magyarok Istene megsegített, hogy megfelelő hatást értem el. Az előadó egy ideig — pár pillanat volt az egész — far­kasszemet néz velem, majd felkiált: — Maga magyar, nem Hungarian. Óh, mi imigrációs tisztviselők jól ismerjük ma­gukat, tudjuk, hogy a „magyar“ a legér­tékesebb elemhez tartozik, de mi általá­ban Hungarian-nek mondjuk azokat is, a kik Magyarországban születtek. Nem teszek hozzá semmit. Odahaza, a kik ezt olvassák, tudják, mi teszi a ma­gyarországi születésű embert igazán ma­gyarrá. És ha könnyes lesz a szemük, mint énnekem, mikor ezt az idegen ajakról jött gondolatot szivembe zártam, a könnyek szivárványában - láthatjuk felkelőben a Napot, a mi Napunkat. Emlékezzünk, mint mondja Vörösmarty : Jönni fog, mert jönni kell . . . Boldog húsvéti ünnepeket kívánok és bízom, mert dolgozunk, a Magyar Feltá­madásban. kezett Balkay igazgató úrnál, hogy itt tar­tózkodási ideje alatt szeretné végigolvasni a fegyház egész könyvtárát, papírosra, tintára, levelezésre kért engedelmet, valamint arra, hogy börtönébe reggelig égethesse az állami villanyt. Az ilyen vendégeknél már nem is tartotta érdemesnek a jelentkezést a Kúria fogadósa, megelégszik az azzal a beteg-koszt­tal, amely az államfogházi raboknak ingyen kijár. Az ilyen vendégtől vették el éjszakára a törülközőt, nehogy kárt csináljon magában. Zsebét megmotozták és szálankint adták neki a kakasgyufát. A vendég rendszerint kerülte a társait, a napi kétórai sétához sem lehetett őt odújából kicsalogatni, mert könyvet írt valamely problémáról, amely nem hagyta éjszaka sem nyugodni. Az ilyen pasasérra kettőzött gondja volt az őrmesternek, mert az úriember képes újságba írni mindazt, amit börtönében tapasztalt, vagy naplót vezet, talán levelet csempész ki a kőfalon cinkos­társának. De ha semmit sem csinál, revoluciót okvetlenül rendez a léghuzat, a csizmahúzó, a szalmazsák, vagy a puccer konfidensége miatt. A harmadosztályú vendég szobájából kihallatszott már a második héten a keserves sírás, vagy a padlódöngető járkálás éjszakán­kat; ő ült lehorgasztott fejjel, hátat fordítva az ablaknak; az ő párnáját kellett a legtöbb­ször foltozni a hasadások miatt és ő tőle kérdezte meg Balkay igazgató úr, hogy akar-e vasárnap templomba menni, hogy lelkén köny- nyítsen ... Ki volt ez a szegény, gyötrődő fogházi teremtmény? Hírlapíró volt, akinek elszaladt a tolla, vagy pedig a maga igazát fegyverrel is megakarta védelmezni, párbajo­zott, tehát bezárták. * Azt hinné az ember, hogy a kiszabadult rab, amikor bizonyos napig tartó időzés után elhagyja celláját, repül, mint a madár. Dehogy is. Még a tejben-vajban fürösztött államfogoly is fél a mindennapi élettől, amelytől darab időre elszokott. Akkor veszi észre, amikor már az őrmester jelenti, hogy a kapu előtt áll a bérkocsi, hogy mily kedves hely volt cellája, milyen kényelmes az ágya és mily kedves emberek voltak a szomszédjai. A folyosón búcsút kellene venni minden ablak­tól, amelyen át a kertbe nézegettünk és a kertben minden rózsafától, amely mellett sétáink közben elhaladtunk. De menni kell, parancsszóra, mint ahogy idejöttünk. Az ál­lamfogház ceremóniái közé tartozik az is, hogy kezet kell fogni a börtönőrökkel. Az öreg őrmester a kis tölgyfakapuig elkísér. — Ne gondoljon rólunk rosszat! — mondja búcsúzóul. Még egy pillantás a földszintes, sárga kő­fallal kerített épületre, amelyről valamikor azt hittük, hogy nem térünk belőle elevenen vissza, — már megy is velünk a bérkocsi a vasúti állomás felé, ahol rabságunkat senki sem látja frissen borotvált arcunkon. Mert búcsúzóul megborotvált az életfogytiglan el­itéit puccer. Szaporodnak a telef onelöf izetök Göllner Hugó, a szent Antal-gyógyszer- tár tulajdonosa belépett a telefonelőfize­tők közé. Telefouhivőja 127 sz. Eapunlc fiusvéíi száma 8 ol­dal. Ára a rondos 16 fillér. Rokkantak befizetése A Rokkantak egyesülete a húsvéti-ünne­pekben nem tarja meg a befizetését, e helyett április 24 én (vasárnap) 9 tői 11-ig lesz befizetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom