Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-03-20 / 23. szám
41-ik évfolyam. 23. szám. Vác, 1927 március 20. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkinf kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám ára . . . . . , 3 p 60 fill. Felelős szerkesztő és Isptuiajdonos 4 P 80 fill. BERCSÉNYI DEZSŐ — P 16 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Szűrt Dunavizeí iszunk mondja egy geológus és fertőzéstől kell félteni a váci vizvezetéket! Majer István dr., mint váci fiú, miután végigkoptatta az összes váci iskolák padjait, került az egyetemre és a sok sikeres vizsga után az a kitüntetés érte, hogy a világhírű Schafarzik Ferenc egyetemi tanár adjunktusának hívta meg. Szülővárosának vízellátása régen foglalkoztatja a fiatal tudóst, már két felolvasást is tartott erről, megállapításait gyakorlatban is bemutatta, midőn a fegyháznak olyan helyet jelölt meg, a honnan bőséges, lágy ivóvizet kapott később fúrás útján. Majer dr.-nak tehát van mondanivalója a mi legfontosabb kérdésünkről, most tehát, midőn újabb előadást hirdetett a Magyar Földtani Társulatban, kötelesség- szerűen meghallgatta a Váci Hírlap tudósítója is. „Adatok Vác mélyebb altalajának ismeretéhez, kapcsolatban Vác város vízellátásával“ volt az előadás cime és sok geológus, hidrológus és tanár hallgatta a fiatal tudóst, ki azonban mostani előadásával inkább ártott a jó ügynek és hírnevének. Majer István dr. szerelmese annak a megállapításának, hogy Vácot csak fúrt kutakból nyert vízzel lehet ellátni. Ez vonult át egész előadásán, midőn az észszerűen megépített vízműről kezdett szólam. Tudós hallgatósága előtt leírta a Bükit, a hol a váci vizmű 12 kútja fog állani nemsokára. Azt állítja erről a szigetről, mely 105 in. tengermagasságban van, hogy alig pár százéves alakulás. Schaíor- zik Ferenc egyetemi tanár kimutatta, hogy a váci föld alapja felső oligocén, melyet négy méteres kavics borit s kék agyag következik. Itt tehát forrásvizet kapni lehetetlen,vízmüvünkben tehát gyengén szűrt Dunaviz fog csörgedezni, a mi azonban jó az ivásra, mert 12 német keménységi foka van. Ellenben veszedelmes a fertőzés szempontjából, mert Aujeszky Károly dr. kimutatta, hogy itt a Duna vizének egy köbcentiméterében 1200 baktériumcsira van! A tudós hallgatóság, melynek soraiban ott láttuk Weszelszky Gyula egyetemi tanárt is, erre a kijelentésre rosszalólag intettek, de a fiatal geológus folytatta előadását: Ha ilyen a veszedelem, miért nem hallgat a város Basellire, ki a Kobaknak, vagy ő reá, ki a fegyintézetnek, újabban a szemináriumnak feltárta azt a víztartót, mely 50 — 60 méter mélységben igen jó, 10 méter szűrőn át érkező csapadékvizet adna Vácnak. Ennek a viznek 6 a keménységi foka, tehát jobb a Dunaviznél és 12 i a hőfoka, de egy kevés anioniák van j benne. Szerinte, Vác alatt egy négyszög | kilométerben annyi viz van ily mélység- ! ben, hogy a város évi vízszükségletének j háromszorosát fedezi. Ha itt keresné j Vác városa a vizet, ez megnyugvást adna, nem gyengén szűrt vizet inna a lakosság, hanem hosszabb úton, a hegyeken át leszűrődött lágy csapadékvizet, a ml takarékos is, mert a háztartásban puhitás nélkül felhasználható. A Buki-szigetről vezetett viz még drága is lesz. Pávai—Vájná Ferenc dr. m. kir. főgeológus kivánt az előadáshoz szólni, de kérdésére, hogy voltak-e Vácon mélyfúrások, az előadótól nem kapott választ. Nagy kár, hogy a tudós testület előtt Vác város képviselői nem jelentek megs nem igazitották helyre a geológus megállapításaiba bakteriológusok és a modern viz- műépitők tapasztalatai alapján. Ott volt ugyan Hörl Péter dr. főorvos, de ő nem tartotta magát illetékesnek erre, felszólalásában is csak annak a meglepetésének adott kifejezést, hogy előtte újság, miszerint Vácon felszálló, artézi rendszerű viz lenne. Szerencsére, ott volt Becsey Antal, az európai hírű liidrotechnikus, aki felszólalásával rögtön megfordította a hangulatot és rámutatott, hogy épen az a helyes vizmű- épités, melyet Vác városa végleg elhatározott. — Nem hiszek Aujeszky dr. bakteriológia megállapításában — mondotta — a váci viz baktérium-tartalmát soknak tartom. De figyelmeztetem a tudós hallgatóságot, hogy vidéken a legtöbb orvos nem is tudja, hogyan kell bakteorológiai vizsgálatra vizet venni, hátha Vácon is ilyen hiba történt ? De mi, technikusok, ha ily nagy is a baktérium-tartalma a viznek, nem félünk a folyóvíztől. Amerikában, Angliában a városok már mind folyóvízből kapják vízvezetékük vizét és egy kis klórozással teljesen veszélytelenül élvezhetővé tudjuk tenni azt. Az előadásnak azt a megállapitását, hogy Vác alatt tiz méteres szűrőréteg van, olyan hipotézisnek tartom, mely egy-két kilométeren át el is tűnhetik s akkor felborul az az elengedhetetlen feltétel, hogy szűrt vizet kapjon a lakosság. Becsey szerint igen széleskörű tanulmány kell ilyen, az előadó által csak feltételezett viztaláláshoz, e nélkül ne dobjuk be a köztudatba a kedvezően hangzó feltevéseket, melyekre az élet és a gyakorlat azonban rácáfolhat és egy város lakossága rá is fizethet drága adójával. * Mulatság Nógrádveröcén Nógrádverőcén március 19-én este 9 órai kezdettel tartja az izr. ifjúság farsangi „Purim“ bálját. GASPARIK A napokban lesz száz éve, hogy a királyi kegy Gasparik Kázmér püspöki titkárt kanonoki stallumba ültette. Nevét a városnak egyik szép utcája, emlékét sok hálás sziv őrzi haló poraiban is. Nem akarjuk ez alkalommal soha nem múló érdemeit méltatni, ez a kegyeletes kötelesség a múzeumra, mint történelmi társulatra vár. Tudvalevő az, hogy a nemzetnek ő adta hirueves énekesét, ő neveltette í\z első magyar népszínmű énekest: Füredi Mihályt; az országnak adott áldozatkészségét, mellyel egy tébolyda felállítására tetemes összeget juttatott, a karok és rendek törvénybe iktatták ; Vác városa az utcák és közterek csinosításáért és egyéb hasznos tevékenységéért, hálája jeléül, utcát nevezett el róla. Támogatta és űzte a tudományokat, pártolta és gya- karolta a művészeteket, a szegényeknek valóságos atyja volt. Épen az utóbbinak érdekes bizonyítéka az a levél, melyet — még mielőtt kanonoki székét elfoglalta — a városi tanácshoz intézett. Ezt közöljük itt centenáriuma alkalmából, hogy megismerjük ebből is fenkölt gondolkodását, nemes szivjóságát és a szegények iránti gondoskodását annak a főpapnak, a ki sokféle kiváló tulajdonságával még jeles főpapjaink sorából is kivált és a kinek áldott nevét nemcsak az általa ki- köveztetett Harangozó-utca, hanem városunk történetének érctáblája és a művészetek aranykönyve együtt fogja megőrizni időtlen időkig. Az általa sajátkezűleg irt és aláirt levél szószerint igy hangzik: Káptalan Vácz Várassa érdemes Bírája, és Tanátsa! Az Istennek eléggé meg nem vizsgálható gondviselése, meily szinte a kitsinyben is úgy munkálkodik, mint a nagyban, és a mellyet én mélljen imádván, velem tett mivében eléggé tsudálni megnem szűnök, a Váczi Káptalannak díszes poltzára méltatlanságomat felemelvén, tett engem any- nyival boldogabbá, mennyivel több módot nyújtott a jótételre. Ugyanis azért, eme ritka mivnek hálaadó emlék oszlopául, feltettem magamban, hogy mind addig mig a Méltóságos Püspökünk kegyes Oldala mellett leendvén, némelly, másképp elkerülhetetlen költségeim megkéméltet- nek, azután pedig mind ezeknek, mind jövedelmeimnek kiterjedósérűl bővebb esméretémhez képpest, holtomiglan, esztendőnként, ha nem többet, legalább egy ezer forintot váltóban, bizonyos jótévő intézeteknek gyarapítására leteszek. Mely- lyek között, mivel a Püspöki, és Káptalan Vácz Várassa’ kebelyeiben lakó házi szegények közös Pénztárát minden esztendő végén, általam kifizetendő abbéli száz forintokban, olly módon részesíteni kívánom, hogy tsak azoknak Kamatjai a szegények segedelmére, id őrül időre szolgáljanak : Ezt a midőn az Érdemes Biró,
