Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-02-27 / 17. szám
Ara 16 finer 41-ik évfolyam. 17. srám. Vác, 1927 február 27. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. Egyes szám éra ...........................— P 16 fill. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint CIGÁNY HEGEDŐSÖK Egy felfedezett váci festő A mai napon van kétszáztizedik évfordulója, hogy Vogel György — 1717 február 27-én -- Vácon született. Művészi alkotásai több budai templom menyezetét és oltárát diszitik, de nevét sem szülővárosa, sem a művészettörténet nem ismerte. Hogy jeleniiuk sivár állapotában megnyugvást találjunk, belémerülíink dicső múltúnk tanulmányozásába, hogy a történelemből merítsünk tanulságot a jelenre és bátorítást a jövőre. A dicsőséges múlt szép emlékeit támasztják fel most minden vonalon. A megindult történelmi, irodalmi és művészeti kutatások eredménye megmutatja, hogy a művelt nemzetek sorában sohasem voltunk utolsók, csak szerencsétlenek, sokszor és sokáig elnyomottak. A művészetek terén is jelentékeny szerep jutott hazánknak és nem egy fiának nevét emelte magasra a hir szárnya. Legrégibb váci festőművész az irodalomtörténetből ismert Váci Pál domokosrendi szerzetes volt, az egyetlen, a kit igazán ismertek. Török Ede, Lotz Károly s Temple János nem itt születtek, de városunknak örök dicsősége, hogy a váci iskolák tették őket magyarrá és közöttünk mozdult meg először a művész. A Váci Pál és Török Ede között tátongó háromévszázados űrt Schoen Arnold művészeti iró szorgos kutatása tölti ki Vógel György nevével. Több oltárképét és menyezeti freskóját fedezte föl budai templomokban, őt magát pedig a XVIII. század jobb bárok festői sorába helyezi. Tipikus magyar művész-sors az övé. A mikor, itthon a szülővárosában az idegenből idehivott Maulpertsch és Kremser Schmidt festik Nagytemplomunk menyezetét és oltárképeit, a város szülöttének nem juttatnak teret művészi tehetsége érvényesítésére. A bécsi képzőművészeti akadémiát végzett művész peregrinus volt szülővárosában, melyet azonban sohasem tagadott meg, hanem hűséges fiának vallotta magát. Örömmel és büszkeséggel áldozunk Vác jeles szülötte emlékének születése 210-ik évfordulóján, de hálával és elismeréssel vagyunk eltelve Schoen Arnold iránt, mert az ő eredményes kutatásai emelték ki városunknak ezt a kiváló fiát az elfeledett - ség másfélszázados homályából, dr. Tv Az Emerikána farsangja Az Emerikána bál rendezősége kéri a közönséget a pontos megjelenésre, mert a fővédők ünnepélyes és cerimonális fogadása pontosan féltizkor lesz. A Priorátus ezúton kéri a dominusokat, hogy „plenis signis et coloribus", vagyis mellszalaggal jelenjenek meg. Jegyek az esti pénztárnál is csak meghívó ellenében adatnak ki. A megjelent hölgyek névsorát a pénztárnál állítják össze. Taritzky Ferenc f A gyógypedagógiai oktatás legrégibb: de egyik legnevesebb tagja hunyta örök álomra szemeit: Taritzky Ferenc ny. siket- néma-intézeti igazgató 77 éves korában meghalt. Kolozsvárról hazajött Vácra, hol j pályafutását kezdte s mint kiváló zenész, I örömmel vett részt zenei életünkben. Ta- j ritzky Ferenc is irt a Váci Hírlap jubiláris könyvébe innen vesszük ki életrajzi adatait Még Eötvös József nevezte ki 1869-ben a váci intézethez, 1875-ben először, 1884-ben másodszor nősült a Vadkerty-családból. 1894-ben lett a siketnémák kolozsvári intézetének igazgatója és 1908-ban 39 évi működés után nyugdíjazták, de az után is dolgozott: az ottani zenekonzervatóriumnak volt 10 évi tanára. Menekülése után Vácon leginkább a zenének élt. Még a napokban az utcán láttuk: csak egy napig volt beteg. Temetése szombaton délután ment végbe. Nem sikerült az idei cigánybál Este féltiz, a páholyok telve vannak, a széksorokon azonban itt, ott ül egynéhány érdeklődő. A tavalyi nagysikerű cigánybál után azt gondolhattuk, hogy az idén szűk lesz a Curia és a cigányzene legismertebb hívei sem jöttek el. Kis közönség előtt kezdte bemutatni Andor Károly az est szereplőit, mind eljöttek, kiket a program ígért. Külön kedves élvezet volt mindjárt Andornak „A cigányhegedősök“-ről irt szép költeménye. A műsor valóban dús volt és művészi. Járosi Jenő dr., a cigányzenészek orsz. egyesületének ügyésze saját dalait énekelte nagy hatással, Oláh Lajos, az ország leghíresebb tárogatószólistája remekül játszott, Kőszegi Teréz operaénekesnőt, a Városi Színház tagját alig akarták az emelvényről leengedni, annyira tetszettek lélekből jövő népdalai. A nagy „sláger“ ezután jött: a világhíres Radics Béla. Ritka élvezet a királyné volt cigányát hallgatni s az ősz fejű Béla bácsi szívből húzta. Nagy kár, hogy a kiséret csapni való rossz volt: nagyon megvoltak illetődve, hogy az öreg Radicsot kisérik. Egyébként a bál jövedelme jó, ha fedezi a költségeket, a kitűzött célokra egy pengő sem jut. Halálozás Özv. Bazsanth Vincéné, sz. Tuppány Janka, volt dunakeszi kántor és igazgató- tanító özvegye, élete 75-ik évében Dunakeszin meghalt. Halálát kiterjedt rokonság, a Bazsanth és Bajnok-családok gyászolják- Képviselőn 1« összeférhetetlensége A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága csütörtökön délelőtt Teleki Tibor gróf elnöklésével megkezdte Szabóky Alajos országgyűlési képviselőnek a Nemzeti Banknál és az OKH-nál viselt tisztségével kapcsolatban tett ösz- szeíérhetetlenségi bejelentésének tárgy alá sát. A bizottság a tárgyalást a szükséges iratok beszerzéséig elnapolta. Nem kérdem én, hogy honnan jöttetek, Mily ég takarta őshazátokat ? A Ganges partja szült-e benneteket, Vagy Fáraó vert rálok láncokat ? A régídők emléke sincs ma már . . . Tanyátok viskó, barlang, puszta, rom. Eltek dalolva, mint szabad madár, És nem merengtek fájó múltakon. E sártekén ország, nép rengeteg, Szegény hazánknál dúsabb, boldogabb ; S ti mégis köztünk éltek, tengetek, Megosztva bajt és sorscsapásokat. S ha olykor ez s az vándorútra ke!, Kincset keresni zengő húrokon : Egész világért nem szakadna el És vísszavágy, mint kedves, hü rokon. Érzésben, szívben egy vagytok velünk, A sors keze együtt emel, tapos ! A sok csapás, mit együtt szenvedünk, A minket Összefűző szent kapocs. Anyátok lett már régtől szép hazánk, Nem kell bolyongni árván, hontalan ; Keblére von édes gyermek gyanánt, Pedig szegénynek rémsok gondja van. Mint fecskefészek kis tetőnk alá, Sárvískótok falunkhoz úgy tapad ; S mindenki védi, nincs ki bántaná, A dőlt kaput s a roskadó falat. A nyirettyűnek mennyi mestere Került ki e rozzant viskók közül ! S magyar dalunk velük száll messzire Hóditó útra bűvös eszközül. Ti érzítek, mi fáj nekünk belül. — A szárazfa ilyenkor úgy zokog. Síró dalokban lelkünk elmerül, Hisz nem vagyunk mi most sem boldogok. S a nóta szárnyán elszáll bánatunk, Szivárvány kél sötét felhők alatt . . . Lesz még nekünk csapongó víg dalunk S húzzátok, mig a húr el nem szakad ! Tölünk elűzve nem lesztek soha, Menhelyet adnak kunyhók s várfalak. Sorsunk legyen szegény, vagy mostoha, Tínéktek mindig jut pár jó falat. Gazdag, szegény mind jóbarátotok, Örömre, búra lesz még alkalom ; S míg bor terem, nincs mit búsulnotok : Nem némul el a húr s a cimbalom ! Vác, 1927 február 24. Andor Károly, A földrengésről vetített és mozgóképek, hétfőn A hétfői, február 28-ki 5 és V28 órás ismeretterjesztő előadások műsora: 1. Zeller Tibor dr., egyetemi adjunktus vetített képes előadása „Földrengés és pusztításai“ címmel. 2. Az 1908. évi messinai katasztrófa. 3. Az 1923-as japán földrengés mozgóképeken. 4. A békák fejedelme; amerikai gyermekburleszk. Megszűnik a Ríbárszky-bútorgyár is? A fegyházban hosszabb ideig dolgoztatott a Ribárszky asztalosárúgyár rt., mely 1925. évi mérlegét 10,000 P. alaptőke mellett 41,218 P. veszteséggel zárta, szemben az előző évi 18.31 millió K. veszteséggel. A társaság február 27-ére kitűzött közgyűlése a vállalat további fennállása fölött határoz.
