Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-02-16 / 14. szám
Ára 16 fillér. 41 -ik évfolyam. 14. szám. Vác, 1927 február 16. VÁCI HÍRLAP Politikai és tárradalmi hetilap, megjelenik hetenkinft kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . Egyes szárra érs................................. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3 P 60 fill. | Felelős szerkesztő és lapiulajdonos Csáky-u* 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. 4 P 80 fill. BERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyiiitér milliméter soronkint — P 16 fill. [ | díjszabás szerint Vizsgáltassuk meg a mezőgazdasági és ipari terményeinket! Vác város és a váci járás gazdaközönsége, ipari érdekeltsége, kereskedövilága és fogyasztóközönsége egyaránt valószínűleg nem szerzett még tudomást kellőképen arról, hogy közelünkben egy oly állami intézet fejt ki hathatós tevékenységet, a mely adott esetben mindenkinek hasznos szolgálatára lehet. Ez az intézmény a földmivelésügyi miniszter úr fennhatósága alá tartozó m. kir. Vegykisérleti Állomás, a mely Újpesten székel s melynek működési körlete több vármegyére is kiterjed. Tekintettel arra, hogy igen gyakran juthat bárki abba a helyzetbe, hogy a Vegykisérleti Állomás munkáját igénybe kell, hogy vegye, ezért nem lesz érdektelen annak rendeltetését, feladatkörét és működését a közönséggel megismertetni Köztudomású, hogy az országban több hasonló természetű intézmény van, a melyek mind a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe tartoznak s a mely mindegyikének beosztott működési körzete van. Az Újpesti Vegykisérleti Állomás körzetébe tartozik: Pest-Pilis-Solt Kiskunvármegye aszódi, gödöllői és váci járása, továbbá Hont és Nógrádvármegyék meg nem szállott területén levő járások, úgyszintén Újpest, Rákospalota, Vác, Balassagyarmat és Salgótarján r. t. városok. Az állomás működése főbb vonásaiban az alábbiakban foglalható össze : Elsősorban vegyvizsgálat alá veszi mindazon anyagokat, a melyek az 1895. évi XLVI. t. c. (élelmiszer törvény) hatálya alá tartoznak nevezetesen tej és tejtermékeket (tejfel, túró, vaj, sajt, yoghurt, tejszin, tejpor, kondenzált tej) a zsírokat és olajokat, kolbász készítményeket, fűszereket, tésztaféléket, eceteket, cukor, méz és csoko- ládékészitményeket, gyümölcsizeket, szörpöket stb. stb. abból a szempontból: megfelelnek-e a fenti törvény követelményeinek, illetőleg nem bamisitottak-e ? Azonban nemcsak a fenti törvény hatálya alá tartozó anyagokat vizsgál a Vegyvizsgáló Állomás, hanem a mezőgazdasági és ipari termelés körébe tartozó egyéb anyagokat is, mint pl. a műtrágyákat, takarmányokat, kenyőanyagokat (gép és hangerolaj, benzin, petróleum) lakkokat, firniszeket, fémeket. Igen gyakori a vizvizsgálat az Állomáson, egyrészt abból a szempontból, vájjon az ipari és üzemi követelményeknek (kazántáplálás, fűtés, fehérítés) vagy egészségügyi feltételeknek (ivóvizek, szikvizek) megfelel e? Idesorozhatók a technikai anyagok vizsgálata is, a minők: mész, cement, gipsz, ércek és különböző sók analízisé, a melyek vegyi vizsgálatára gyakran szükség lehet. Mert hiszen kézenfekvő, hogy a gazdaközönségnek tudnia kell, hogy a vásárolt cikkei megfelelnek-e annak a használati értéknek, béltartalomnak, a melyet az eladó garantál. Viszont a kereskedő hasonló igényeket támaszthat a gyárossal szemben az árú kvalitását illetőleg. Ezt pedig csakis az exakt laboratóriumi vizsgálat derítheti ki. További működése az Állomásnak — e gyakorlati munkásságon kívül — abból is áll, hogy az újpesti szociálpolitikai intézettel karöltve a néptáplálkozás és tömegélelmezés keretein belül a tápszerhigénia egynémely problémáit is kidolgozza, emellett. időközönként népszerű természettudományi előadásokat tart fenti tárgykörből. Végül fontos feladatköre az Újpesti Vegykisérleti Állomásnak a laboratóriumban végzendő tudományos irányú vizsgálatok felkarolása, a melyek esetről-esetre adódnak. E vizsgálatok bosszú és körültekintő munkát igényelnek, a melyek gyümölcsét végeredményben a köz látja. Ilyen munkálatokhoz tartoznak pl. az újabb vizsgálati módszereknek a tanulmányozása, újabb módszerek kidolgozása, az anyag- vizsgálatoknál előforduló rendellenességek felkutatása, avagy ismeretlen, még meg nem vizsgált anyagok összetételének földerítése, a melyek megannyi bepillantást engednek az anyagok szerkezetébe. * A hatóságok, valamint magánfelek által a Vegyvizsgáló Állomáshoz beküldeni és megvizsgálni szándékolt anyagok minta- vételezésének módja igen fontos körülmény, a melyről külön kell megemlékeznünk, kérdés tehát most már: hogyan érkeznek be a vizsgálatra kerülő anyagok a Vegyvizsgáló Állomásra, illetőleg hogyan kell a mintákat vételezni és beküldeni és kik vehetik a mintákat? Itt meg kell különböztetni a magánmintákat a hivatalos mintáktól. Magánfelek által beküldött minták szintén lehetnek hivatalos és nem hivatalos jellegűek. Hivatalos jellegű magánminták közé tartozik pl. a műtrágyák vizsgálata abból a szempontból, vájjon a gyár, vagy nagy nagykereskedő által a gazdaságnak szállított műtrágya megfelel e a garantált hatóanyagtartalomnak ? Ilyenkor az árú megérkezésekor hivatalos (hatósági) egyének előtt kell ebből mintát venni,lepecsételni, jegyzőkönyvet felvenni, a mintát kellő jelzéssel ellátni és azonnal beküldeni a Vegyvizsgáló Állomáshoz. Ugyanilyen eset lehet az is, ha egy nagy vidéki tejgyűjtő egyik-másik szállítójának tejkészletét akarja hivatalosan megvizsgáltatni abból a szempontból, vájjon megfelel-e a kikötött kellékeknek. Nem hivatalos jellegű magánminta minden más olyan minta, a melye a magánfelek önként, minden hivatalos közeg közbenjötte nélkül csomagolnak be és küldenek be vegyvizsgálatra. Ez utóbbi esetben természetesen a Vegyvizsgáló Állomástól nyert „vegyelmezési bizonylat“ nem képezheti á további eljárásnál az esetleges jogorvoslás alapját. Nem igy van az, ha hivatalosan vett magánmintáknál, a hol a kapott szakvélemény és vizsgálati eredmények alapján kell perelni és kártérítést követelni. A hivatalos minták alatt azokat kell értenünk, a melyeket maguk a hatóságok (járási főszolgabiróságok, polgármesteri hivatalok, községi elöljáróságok) küldenek be vegyvizsgálatra, ilyenek pl. alpiac vizsgálatnál vett élelmiszerminták, vagy feljelentés alapján vett minták, vagy bűn- jelkénUleíoglalt anyagok stb. Ezek mellett mindig kell, hogy megkereső átirat, vagy pedig jegyzőkönyv is legyen mellékelve. Végre mintát vesznek maguk a Vegykisérleti Állomás szakközegei : vagy magánfelek által történő meghívásra, vagy hatósági közegek megkeresésére, vagy pedigjteljesen önkényesen saját elhatározásukból. Ez utóbbi esetben a szakközegek városokban, piacokon, üzletekben, vagy oly gyárakban és üzemekben tartanak hivatalos ellenőrzéseket, a melyek az 1895. évi XLVI. t.-c. hatálya alá tartoznak, vagy az idézett törvénycikk alá tartozó anyagok feldolgozásával és előállításával foglalkoznak (konzervgyárak, ecetgyárak, cukorka és csokoládégyárak stb.) A Vegykisérleti Állomásnak beküldött anyagok után fizetendő vegyvizsgálati dijakat a földmivelésügyi miniszter által rendeletileg szabályozott, vizsgálati díjjegyzék szerint állapítják meg. E dijak igen méltányosak és közérdeket szolgáló esetekben 50%, sőt 75%-os mérséklésben s kedvezményben számíttatnak fel. Itt jegyzendő meg, hatósági közegek által beküldött hivatalos minták után, abban az esetben, ha a törvényes követelményeknek megfelelnek, vizsgálati dij nem fizetendő. A vizsgálatokat a beküldött anyagon az Állomás azonnal megkezdi a minták beküldésének sorrendjében. Sürgős megkeresés esetén a vizsgálat soron kívül, de nagyobb dij fizetése mellett ejtetik meg, a mi minden esetre méltányos is. A mennyiben a vizsgálni óhajtó bármilyen felvilágosítást óhajt, vagy szakvéleményt kiván kézhez kapni, azt szóval, vagy Írásban kimerítően megkaphatja, ha az arra vonatkozó megkeresését eljuttatja az Újpesti Magy. Kir. Vegykisérleti Állomáshoz. (Újpest, Erkel-u. 26 28. Telefon : Újpest 4.) fíiiuska György kir. vegyész, állcmiásvezetö.
