Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-12-25 / 98. szám
2 VÁCS HÍRLAP Ml LEIZ A HÉTEN? DECEMBER ħg« a* Nagykarácsony — Prot.: Karácsony mm Nap k. 7 ó. 47 p. nyug. 16 ó. 13 p. VÁC közgyűlésé d. e. 10 órakor a Koronán VTE közgyűlése d. e. 11 órakor Hliniczkynél Izr. leányegylet műsoros esteje Hliniczkynél Nyitva az Irgalmasok gyóg^^^ára^^^^^^^^^^ 2S.H a István I. vt. — Prot: István I. vt, Nyitva a városi népkönyvtár d. e. 10—12-ig Szepesi szövetség műsoros teaestéje a Koronán Nyitva a Városi gyógyszertár 27. Sí. Janos ap. ev. — Proi: Janos Három napos lelkigyakorlat kezdete az Irgalmas nővéreknél 23. Sz. Aprószentek — Proi: Kamilla 29. Cs. Tamás pk. — Prot: David 30. P. Dávid — Proi : Zoárd 31. Sz. Szilv. p. — Prot : Szilveszter Hold kel 12 ó. 9 p., nyugszik — ó. — p. MANSz Szilveszter estje a Kúrián VSE labdarúgók Szilvesztere az Iparudvarban Fuvózenekar Szilveszteri teaestje a Korpás-féle vendéglőben A város szemérmes szegényei segítésére váltsuk meg újévi üdvözleteinket! A Váci Hírlap minden évben ezzel a kéréssel fordul a város közönségéhez s e felszólitásnak mindig megvan az eredménye, mert a jószivek tekintélyes összeggel segítik azokat a szegényeket az uj év elején, kik arra igazán rászorultak. Az idén újra héroszával fordulunk mindenkihez : váltsák meg újévi üdvözleteiket és jótékonyságuk azoknak jut, kik nem állanak az utcasarokra, nem nyújtják alamizsnáért a kezüket, némán surrannak el mellettünk, de sápadt arcuk, hideg szobájuk vezetik a jósziveket: itt kell segíteni. A város szemérmes szegényei részére kérjük, hogy minél többen váltsák meg üdvözleteiket s mi a Váci Hírlap újévi számában közölni fogjuk az adományokat és az adakozók névsorát. rász, építész és tervező egyesülvén — számos alkotóművészt foglalkoztatott. Ez udvarban Vogel egy ideig állandó alkalmazott, ahol rendes javalmazást élvezett a számadások szerint, amelyek megőrizték a Zichyek rendelésére készített műveinek a sorozatát. Már 1748 ban festette az óbudai új kastély kápolnáját és a belevaló oltárképet 200 forintért; majd a fogadóterem, a lépcsőház és a kerti-lak rnenye- zetét freskóval, a fogadótermet pedig két arcképpel díszítette 1000 forintért ugyanez évben; 1750 ben a grófnő lakosztályának 4 szobáját díszíti 1000 forintért; 1753 ban irószekrényre való képet fest 40 forintért; 1754-ben 883 forintnyi összegért különböző festői feladatokat végez, igy a zsámbéki templomba három oltárképet, a budaörsi templomba a betlehemi jászolt a három napkeleti királlyal, az óbudai új kastély két terme számára freskót, a virágházra napórát fest, stb ; 1766-ban az özvegy grófnő rendelésére a budai kapucinusok templomába két mellékoltár-képet fest, a melyek közül a páduai szent Antalt ábrázoló ma is a helyén áll. A jezsuita-rend, a mely Budát a 18. században szellemi és művészi magaslatra igyekezett emelni, szintén foglalkoztatta Vogelt; igy a vezetése alatt felépült buda-vizivárosi szent Anna-templom számára 1757-ben Vogellel festtette meg xavéri szent Ferenc-oltárképét, a mely nem maradt fenn reánk; és 1772-ben ugyan Vác és a többi városok meg falvak anyagi hozzájárulása Budapest fényes világításához Mottó : Ez a drága jó, türelmes váci közönség nem lármáz, csak vakoskodik villanya mellett. A polgármester egyik közgyűlési beszédéből. A kormány megcsinálja a háború óta legnagyobb vállalkozást: a Talbot centrá- lét Bánhidán. Minden ulságolvasó tudja, hogy ez a centráló szállításra nem érdemes por és palás szén tüzelésével akkora villamos erőt fog gyártani, hogy nemcsak a budapest—győri vasútvonalat lehet villamosítani, nemcsak az egész Dunántúl villamos világítását és motorhajtását ellátják árammal, de marad még jó százezer kilowatt árain, melyet Budapest székesfővárosnak kell 3.42 aranyfilléren átvenni. (Mellékesen megjegyezve a vácinak nevezett kosdi szénbányánál is ilyen villamos centrálét kellett volna építeni s akkor Nógrád és Felsőpestmegye villamos világításáért rég nem kellene aggódni!) Budapest székesfőváros nehezen harap az almába, a minek állítólag az az oka, hogy a főváros 2 aranyfillérért tudja az áramot gépeivel megtermelni, akkor miért fizessen 3.42 aranyfillért érte ? De már látjuk, hogy mégis bele megy a vállalkozásba, mert a kormány olyan kézzel fogható előnyöket helyez el a szerződésben, minőt a világon még egy város sem kapott. Az első: a sok milliárdos villamos centrálét a főváros 25 év múlva ingyen megkapja, A második : ez érdekli a főváros nagy környékét. Azt mondja a kormány: A lánchidtól egy 35 kilométeres képzeletbeli sugárral egy kört képezünk, ebbe a körbe eső városoknak, községeknek és ipartelepeknek senki más, csak Budapest székes- főváros adhat el világitó és ipari áramot. Legalább tiz nagy város, legalább ötven fejlődő község és nyaralótelep és megszámlálhatatlan gyár világításáról megkérdez- tetéstik nélkül határozott igy a kormány! De hogy még érdekesebb legyen és még bőszitőbb az érdekeltekre: azt mondja a szerződés, hogy ezeknek a városoknak stb. szükséges áramot már nem 3.42 arany- fillérért, hanem 4.58 aranyfillérért fogja a bánhidai centrálé az eladó Budapestnek szállítani, tehát szegény vidéknek jóval drágább lesz ^ világítása és motoráramja, mint magáé, Budapesté. A csonka-ország gazdag fővárosa nagy vidékének rovására kap megbecsülhetetlen kedvezményeket és előnyöket. A mamuth- főváros fogja a gyönge, kis, fejlődésben levő városokat és falvakat megfejni, A természetet megfordítják : eddig legalább az anya erősebb volt, mint a ki, vagy a mi tőle cuclizott. Mi: Vác, Szob, Nagymaros, Szentendre, Aszód, Gödöllő, Újpest, Kispest, Ráckeve, Rákospalota és más városok és községek fogunk adónkkal hozzájárulni, hogy Budapestnek olcsó villanya legyen ! Az ország székesfővárosa ki fog jönni hozzánk, mert a mi villamostelepüuk már rossz és azt mondja, hogy ennyiért és ennyiért adok nektek, váciak áramot s hiába ajánlja egy másik telep olcsóbban, nem fogadhatjuk el, mert Budapestnek konkurrensmentességet biztosit a törvény ! Annyit fogunk mi, ti, ők, városok és községek villamosáramért fizetni, a menynyit Budapest székesfőváros diktál! Ennél nagyobb meglepetéssel kriszkind- lire sokszázezer, gyanútlanul a főváros környékén élő polgárnak aligha szolgálhattak ! e templom szentélyének a kupoláját Vogel látta el freskóval, afmely a Szentháromságot ábrázolja. Műveinek e sok kutatással összeállított hiányos sorozata megközelítőleg sem vázolja tevékenységét; de az a körülmény, hogy Buda városának két fejlett Ízlésű, magas szellemi igényű tényezője igénybeveszi Vogel ecsetét a 18. század derekán, amikor az idegen, főleg osztrák művészek, mint Kracker, Maulbertsch, Sambach, Troger, Wagenschön sűrűn dolgoztak hazánkban, bizonyság reá, hogy Vogel kora magaslatán álló festőművész volt, a ki épúgy jártas volt a szalonok könnyű fajsúlyú és a templomok monumentális erejű freskóval való diszitésében, a ki egyforma készséggel alkotott arcképeket és szentek képeit, a ki nem átallott kocsi- díszt tervezni a grófi-pár számára és nagykészséggel vállalkozott szentély-kupolába a legfenségesebb titkot, a Szentháromságot megfesteni tömegek tiszteletére. Tehetsége, fejlődése, művészi iránya, felfogása és technikai készsége teljességét ezidőszerint több műve ismerete nélkül megállapítani lehetetlen. Azonban a budai kapucinusok templomában levő páduai szent Antalt ábrázoló oltárkép és a budai szent Anna-templom szentély-kupola freskója világosságot dérit legalább fejlődése két fázisára. A finom megjelenésű páduai szent a boldog önkivületi ihletett látományában átszállót! gyönyörű- csecsemő Jézuskával enyeleg; a mennyei csoda bűbája árad szét a lágy simasággal festett jeleneten; egy földi szent, a ki ábrándos szeretettel, halk gyengédséggel, nesztelen önfeledéssel merül el látománya gyönyörébe, hogy láztól égő lelke minél tovább élvezhesse a csodában való kielégülést. Tárgyában e kép még teljesen barokk, de kifejezésében, jellemzésében, festési modorában már rokkokó azon a mesgyén, a melyen a bécsi mesterek haladva egy akadémikus simaságú, költői tartalmú oltárkép festészetet csiszoltak. Ez a bécsi festészeti irány csendül ki ez oltárképből jelezve, hogy Vogel bizonyos időt Bécsben töltött akkor, a mikor ez a város a Habsburgok alatt olyan virágzásban élt, akár Firenze a Mediciek, vagy Párizs a Lajosok idején. A bécsi hatás kétségtelen, de redukálni e hatás csiráját egy határozott mesterre lényeges összefüggés nélkül legalább is időszerűtlen. A szent Anna-templom szentély függő kupolájában szintén egy sokszor megfestett képtémát készített Vogel freskóként: a Szentháromságot. A négyzetes alaprajzra csegelyekkel, felépített gömb- szeletkúpolát ráfestett díszes barokk architektúrával körben megnyitja ; a négy cse- gelybe fülkéket varázsolva beülteti a négy evangélista egyénitett alakját. A festett architektúra finom fiizéres peremén belül szabad kilátást nyit az égre, melynek
