Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-10-30 / 84. szám

41-ik évfolyam. 84. szám. Vác, 1927 október 30. VÁCI HÍRLAP Politikai es társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám are............................... 3 P 60 fill. 4 P 80 fül. - P 16 fill. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ui 4 sz. {(Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint TaKaréKossági nap október 31 Irta : Váró Károly az Ipari- és Kereskedelmi Hitelintézet igazgatója Azért takarékossági nap október 31 ike, mert e napon az egész országban széles­körű eszmecsere folyik a takarékosság céljáról, hasznáról és általában azokról a kérdésekről, melyek lesújtott, agyon­gyötört és feldarabolt hazánkat felsegít­hetik. A békekötések megszűntették a vér­ontást, de a háború még tart, csak gaz­dasági jelleget öltött. Az ütközetek ma is napirenden vannak. Kereskedelmi szerző­dések és vámtárgyalások ezeknek a neve. j Ezekben gabonánkra, állatkivitelünkre, j gyárainkra, malmainkra, közgazdasági I életünkre, polgáraink és munkásaink meg­élhetésére irányzott támadásokat kell ki­védenünk, úgy, a hogy tudjuk. Sikeresen pedig csak akkor védekezhetünk, ha nem adósodunk el a külföldnek. És ehhez szükséges, hogy lehetőleg mellőzzük azo­kat a külföldi cikkeket, melyek belföl­diekkel pótolhatók s azokat, melyek bel­földiekkel nem pótolhatók ugyan, de köny en nélkülözhetők. Csak így apaszthatjuk le félelmetesen növekvő behozatali többle­tünket, mely máskülönben a külfölddel szemben való eladósodásunkat évről-évre fokozza. Mégfontosabb teendőnk, hogy kerese­tünkből, jövedelmünkből valami keveset tegyünk félre s ehhez csak akkor nyúl­junk hozzá, ha elkerülhetetlen szükség parancsolja. Sőt pénzünknek azt a részét is, melyre nincs azonnal szükségünk, helyezzük el valamelyik pénzintézetnél, mert ezzel magunknak és nemzetgazda­ságunknak egyaránt hasznára vagyunk. Az ilyképen összerakott fillérek kell, hogy pótolják közgazdasági életünkben a kül­földi kölcsönöket, a melyekre kifosztott helyzetünkben rá voltunk szorulva s a melyeket mielőbb vissza kell fizetnünk, ha nem akarunk a külföldtől függő hely­zetbe kerülni. A mi takarékosságunk ered- ményeképen összegyiilemlett tőkék fogják megóvni nemzetgazdaságunkat az elsor­vadástól. Mert a pénzhiány úgy sorvasztja a nemzetgazdasági életet, mint a vérhiány az emberi szervezetet. Gondoljunk arra, hogy ha pénz dolgában megszorulunk, abból a pénzből segíthetnek ki minket, melyet pénzintézeteknél mások elhelyez­tek és viszont azt a pénzt, a melyre momentán nincs szükségünk, nem szabad a fiókban, vagy a zsebünkben tartva ki­vonni a forgalomból. Gondoljunk mindig arra, hogy az a pénz, melyet néhány napra a bankba adok, külföldi tőkét szőrit ki az országból. De nemcsak a pénzzel kell takarékos kodnunk, hanem minden anyaggal és i minden termelési költséggel. Egyedül olcsó termelés mellett vehetik fel a ver­senyt iparcikkeink és terményeink kül­földi vonatkozásban. És takarékoskodnunk kell minden olyan anyaggal is, a melyre — sajnos — békében ügyet sem vetettünk. A háztartásban igen sok rongy, csont stb- kerül tűzbe, pedig összegyűjtve kitűnő papírgyári, cukor-, vagy műtrágyagyári anyag. A szemétgödörbe kerülő ócskavas pedig előnyösen használható fel a vas­Minden évben egyszer jön el a nagy nap : polgár megvizsgálhatod városod háztar­tásának minden részletét s megkérdez­heted, miért ötvenszázalékos a pótadód ? Gondolnád, olvasó, hogy a költségvetés tárgyalása ünnepivé teszi a közgyűlést? Nem : hétköznapja ez is a város atyáinak, kik viselik a címet megszokottan s talán ha nem volna, akkor sem hiányoznék. Teljesen angol flegmát ölt a város köz­gyűlése és gondtalanul rábíz mindent a polgármesterre és a tisztikarra. Itt már évek óta csak „megjelenés“ van, de a köz­ügyek iránt való elmélyedő, komoly ér­deklődés hiányzik. Itt az ideje, hogy fel­vessük a városi képviselőtestület felújítá­sának kérdését! Vác üdvözli kiváló fiát A polgármester azzal kezdte, hogy a kultuszminisztériumban olyan esemény történt, mely legközelebbről érdekli Vácot és közönségét. A magyar közoktatásügy legfőbb őre összes vezető tisztviselői je­lenlétében rámutatott Kornis Gyulának, városunk szülöttének kvalitásaira, melyek az európai hírű tudóst most vezető pozí­cióba állítják. Jóleső érzést vált ki, úgy­mond, városunk nagy fiának megbecsülése s mi e helyről is tisztelettel üdvözöljük őt. Fellobog bennünk a lokálpatriotizmus és gondolunk a mi ősi gimnáziumunkra, melynek ő is növendéke volt, reméljük, hogy megnyerjük fejlesztéséhez jóindu­latát. Nlajer dr. után Meiszner dr. Most az örvendező arcok komorrá vál­nak : Krakker polgármester Majer József dr. emlékét idézi. A város legszerényebb, legmunkásabb férfiainak egyike volt, kit elvesztenünk fáj. Emlékét jegyzőkönyvbe iktatják és a családot értesítik. Utóda Meiszner János dr. ügyvéd lesz, kivel a tanács már meg is állapodott az ügyészi teendők ideiglenes ellátására. Meiszner dr. a városatyák éljenzése közt foglalja el az elárvult ügyészi széket. Hermann öntödékben. Ha a takarékosság eszméje a magyar- nemzetben meggyökerezhet, ez sokkal kedvezőbb hatással lesz a külföldre, mint volt állampénzügyeink rendbehozatala. Takarékosság a béke legerősebb bás­tyája. Takarékos nép nincs rászorulva, hogy szomszédja vagyonát elvegye s ezért háborút kezdjen. De a melyik nép nem takarékos, meglevő vagyonállományát sem képes megtartani. Épen ezért ébredjünk tudatára annak, hogy egyedül a takaré­kosság az, a mi megcsonkított, agyon­gyötört hazánkat új életre keltheti. Ignác,virilistát pedig behívják. A legtöbb adófizetők névjegyzékét Mé­száros Béla elnöklete alatt Váró Károly és Ottó József állítják össze az év végén, Dezső Dezső állatorvosnak némi kis vita után kiutalták a hússzemledijakat. Negyedórát a költségvetésnek Ls — Szeretném, ha a képviselő urak hoz­zászólnának a nyomtatásban szétosztott költségvetéshez, biztat a polgármester, de még nem mutatkozik kedv, hát ő indítvá­nyozza, hogy a népművelési tételtől tizezer pengőt vegyenek el és azon fásitsák tz utcákat, de Ivanovits Jánosnak úgy tetszett, hogy csatornázzunk. Hübschl műszaki ta­nácsosnak igy is jó, Podhorányi József szerint majd az év végén, ha marad, fel­használják, végül is Ivanovits gondolatába egyeztek bele. Huber József dr. megmen­tette a képviselőket* ő elolvasta a költ­ségvetést, kért is egy-két felvilágosítást, kapott is, aztán elismerését nyilvánítva Nagy Sándornak és gárdájának a nagy munkáért átadta a szót Kolozsváry Mihály­nak, ki a női kereskedelmi tanfolyam segé­lyezését és a temető-utca kiépítését kérte. Igen nehéz körülmények közt fog le­folyni a város pénztárára az 1928. év első fele. A vízvezeték amortizációjához oda kell adni minden bevételünket és a viz vezeték még nem jövedelmez ! Nem tudunk adni, mig nincs jövedelmünk: igy riaszt- gatott a polgármester, ki udvarias volt, hogy kettő képviselőnek gondja volt a város költségvetése és hozzászóltak. Bez­zeg Újpest, a főváros nem köszön, de óit hetekig tárgyalják a költségvetést, melyet minden képviselő kötelességének tart ta­nulmányozni. Két uj vásár, Kvell ei ne rontsa ! Négy uj vásárt kért a város két év előtt, most a kereskedelmi miniszter engedé­lyezettkettőt. Kérték május 9-re és augusz­tus 8-ra két év előtt, tartsák meg ezeket a napokat jövőre is, bár a napok változni fognak. VÁC HÁZTARTÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom