Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-10-26 / 83. szám
ura io Finer 41 -ik évfolyam.. 83. szám. Vác, 1927 október 26. * VÁCI HÍRLAP PoiifUtai es társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fül. | Felelős szerkesztő és laptulajjdonos J ísáky-ui 4 sz. (iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy negyedévre . . 4 P SO fül. ÖEHCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyilftiér milliméter soronkint Egyes szám ára ...........................— P 16 fill. I jj díjszabás szerint VÁC FIA MAGYARORSZÁG KÖZOKTATÁSÁNAK ÉLÉN Kornis Gyula dr. államtitkár Magyarországkormányzója Kornis Gyula dr. egyetemi professzornak a helyettes államtitkári címet adományozta, Klebelsberg gróf kultuszminiszter pedig egyidejűén egyetemi tanári minőségének és működési körének érintése nélkül a közoktatásügyi minisztériumba központi szolgálattételre berendelte, a bői az egész középfokú oktatás, tehát úgy a fiú és leányközépiskolák, mint a polgári iskolák, az óvó- és tanítóképzők és a felső kereskedelmi iskolák ügyeinek államtitkári felülvizsgálatára kapott megbízást. Kornis Gyula egyetemi tanárnak, a filozófiai és pedagógiai irodalom nagyhatású művelőjének a kultuszminisztérium nagy szervezetébe való beillesztése igazi eseménye a magyar közművelődésnek, nem csupán abból a szempontból, hogy egy széles látókörű, fegyelmezett elme hoz szellemi megerősítést a nemzeti kultúra érdemes harcosainak, de abból a szempontból is, hogy nagyszerű munkaereje és európai látóköre által általános szervezeti kérdések is közelebb jutnak a megoldáshoz. Mert Kornis Gyula, a ki már 28 esztendős korában egyetemi tanszékre került Pozsonyban, a legnagyobb (szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott mindig az iskolaszervezeti kérdésekkel és a köz- oktatásüggyel, ennek keretében főleg az egyetemek s a középfokú iskolák kérdésével. Nagy nevelő céljai voltak mindenkor és a lelkek belső átformálására törekedve, az akarat fejlesztésére helyezte a fősúlyt. Kornis Gyula, a filozófus és pszichológus, egy hatalmas történetfilozófus és a lelki életről szóló háromköteles munka nagyérdemű szerzője, a ki a okságot és törvényszerűséget kutatta, remélhetően gyakorlati pályáján is úgy fogja kiformálni céljait, hogy a nemzet leikéből fog menteni és feladatainak megoldása közben egy percre sem téveszti el majd szem elől, hogy a magyarság érdekébeu csak úgy lehet értékes munkát kifejteni, ha a magyar múlttal és hagyományokkal találja meg a megfelelő kapcsolatot. Legutolsó hatalmas kétkötéses műve az első magyar monumentális szellemtörténet. „A magyar művelődés eszményei“ cim alatt jelent meg azzal a céllal, hogy a magyar kultúrpolitika történeti öntudatát dolgozza ki, melynek ^keretében megelevenedik előttünk a nemzeti művelődés, a nenzeti nyelv és nemzeti nevelés múltja, a nemzet lelkének küzdelme, mely harcból a mai kulturélet kiformálódott. Kornis Gyula tudja és mondja, hogy a korok művelődési eszménye iskolai intézményeikben, vagy az ezek megjavítására szolgáló reformtörekvésekben nyilvánul meg. Hogy pedig Kornis Gyula nemcsak a múltba néz, hanem kultúrpolitikai valóságérzéke is van, mely a jelen és jövő feladatait a nemzet kulturális szükségleteinek gondos kitapogatása útján iparkodik megállapítani, annak egyik legszebb bi- zouysága az a buzgóság és hozzáértés, a mellyel „Az elszakított magyarság köz- oktatásügye“ című könyv eszméjét fölvetette és szívós akarattal végrehajtotta. Most államtitkári pozíciójában olyan munkaterrénumon fejtheti ki működését, a hol értékes szempontjai érvényesülhetnek és tanácsai meghallgatásra fognak találni. Most nyert államtitkári hatásköre voltaképp nem is uj munkaterület számára: előkészítette ezt egy sereg kultúrpolitikai és pedagógiai tanulmánya, másrészt az a tény, hogy Klebelsberg Kunó gróf miniszternek eddig is munkatársa és elvi kérdésekben — már mint a Közoktatási Tanács vezetője is — szakértője volt. Az ő közreműködésével készült a fiú és leányközépiskolai, a polgári iskolai és a középiskolai tanárképzőintézeti törvény s az ezek végrehajtását célzó tantervek és módszeres utasítások. Azon kevés emberek közé tartozik, a kiknek teljes áttekintésük van az egész magyar iskolarendszerről a kisdedovótól az egyetemig. Ezért kereste fel őt az egész magyar oktatóvilágnak az a bizalma is, mely a III. Egyetemes Tanügyi Kongresszus elnöki székébe ültette. a kihallgatása napján is be volt zárva, a harmadiknak politikai jogai vannak felfüggesztve. A kik pedig nemfizettek ezen a vacsorán javarészt Andrássyra szavaztak. Sztankó és Takácsi nem voltak letartóztatva és Andrássyra le is szavaztak, csupán igazoltatták őket. Schiller Henrik pü. főtanácsosról egyenesen az Andrássy-párti megbízottak vallják, hogy sohasem látták a szavazóhelyiségben a szavazókat eltéríteni. Zibrényi János mint kortes kapott pénzt, ezt pedig nem tiltja a törvény. Kiss ESemér szavazaf szedő bizottsági elnök nem tiltotta ki az Andrássy-párti bizaimiakat a vácrátóti szavazóhelyiségből, sőt a szavazás megkezdésekor ott volt az asztalán a megbizó levelük, kerestette is őket, de mert nem találta, jelölt ki uj bizalmiakat. — Arra nyilatkozzék a védő úr — mondja Borsos előadó, milyen jogon tilthatja meg a csendőr, hogy valaki reggel nyolcig lakását elhagyja ? A védő vallomásokat olvas fel, hogy az érdekeltek sem hallották Csizy csendőrőrmester szájából ezt a korlátozó rendelkezést. Andrássyék azt is panaszolják, hogy pártjukat a csendőrök szótzavarták és nem engedték szavazni. Összesen 25 Andrássy-pártit hallgatott ki a vizsgálóbiró, de csak három vallott igy, ezek pedig nem látták, csak hallották, a többi 22 tanú pedig megcáfolja a vádat. Miért kaptak Andrássyék Rátóton kevesebb szavazatot, niintameny- nyit vártak ? Azért, mert pártbiveik házról, házra jártak és kértek mindenkit, hogy ne menjenek szavazni. A fegyverhasználatra a bíróság nem rendelt el vizsgálatot, a választás kimenetelére tehát befolyással az egesz naugatosag ma is az Anarassy- párthivekből rekratálódik. Szabóky-hivek- ből nincs itt senki. Andrássy lelkes hölgyeiből annál többen, a kik fel-íelszisz- szennek, mikor a választásvédő nem nekik tetszőt mond, vagy fejteget. Lányi Márton védő folytatja szombaton megkezdett beszédét. Részletesen megemlékezik vizsgálat tárgyává tett több esetről. Jarolin és Sári Sződligeten az aláírásban meggátoltattak, de Sári Sándor büntetett előéletű és a pitvarosi őrs rendeletére tartóztatták le. — Vácrátóton Drajkó és Harmann letartóztatásáról azt mondja, hogy Hazay dr. szolgabiró jegyzőkönyvbe vallja, miszerint ez nem igaz. — Alsógödön Kalmár és Vig letartóztatásáról beigazolja, hogy ez nem történt meg. Hosszasan foglalkozik a hires alsógödi ingyenvacsorával, melyen Szabóky is résztvett. Hitelesen igazolja, hogy december 4-én vacsora nem volt. — Volt-e egyáltalán vacsora? — kérdi egyik biró. — December 2-án volt! — mondja Lányi. Felolvassa a meghívót, melyre pártkülönbség nélkül Horch Ernő mindenkit meghívott. Résztvevők száma 107 volt. De ezt a vacsorát nem kifogásolják Andrássyék : De nem is abszolút érvénytelenségi ok, mert a peticionálók sem állítják, hogy Szabóky fizette, vagy rendelte volna a vacsorát, melyért fizettek a résztvevők. Haspártiak voltak ott is, mindig akadnak, kik nemfizetnek, notórius potyázok az ilyen eszem iszom-összejöveteleken. Andrássyék olyan tanukra hivatkoznak, mint Abelóvszkyj Barsira és Vig Ernőre, az ägyik orgazdaságért volt büntetve, másik B ■ Ügyvédek csatája a váci mandátum körül Lányi védő igazoló kihallgatásai — A bíróság is szeretne túl lenni ezen a hosz- szú póron — Tömöváry dr. aktahegyei — Még mindig folytatása következik
