Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-01-30 / 9. szám
Ars 16 tiller 41 -ik évfolyam. 9. szám. Vác, 1927 Január 30. PoN£É§3aí és társadalmi hetilap, meg?Jelersik heten kint kétszer szerdán és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-MÍ 4 sz. (iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiiiSér milliméter soronkint díjszabás szerint . Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 80 fül. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fül. Egyes szám érs ...........................-P 16 fül. Felelős szerkesztő és laptaiiajdonos DERCSÉNVS ©EZSd Városok fejlődése és az uj adótörvény A melyik városnak több a jövedelme, elveszik és a szegényebbnek adják A magyar városok most kezdenek elmaradottságukból s a háborús letargiájukból eszmélni s mindenütt a munkakészségei, a haladást hangoztatják. De alighanem szordinót kell tenni a szokatlan készülődésre, mert a kormány uj törvénynyel jön és egyenesen megmondja : rendelkezni kivan a városok jövedelmei s annak liovaiorditása fölött. A belügyminiszter a költségvetés egyes tételeit leszállíthatja, felemelheti, vagy törölheti s egyes tételeket a város akarata ellenére a költségvetésbe beállíthat, a városok gazdálkodásának állandó ellenőrzésére, a város terhére állandó ellenőrt rendelhet ki. Ez bizony az autonómiának eltörlését jelenti, fölös a tanács, a közgyűlés. De különösen mélyen belenyúl a városok ház tartásába a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a kormány a kereseti adó jövedelmét állami bevételnek nyilvánit- hajta. Ez a kormánytól függő helyzetbe fogja sodorni a városokat. A megoldásnak az a módja pedig, hogy a kormány a pénzügyminiszter által a belügyminiszterrel egyetértőig megállapított módon oszthatja fel az önkormányzatok között a kereseti adót, igen könnyen politikai szolgálatok jutalmazására vezethet. A nagyobb kereseti adó felett rendelkező városok ez adónem megizmosodását évtizedeken keresztül tudatosan követett iparfejlesztő tevékenységüknek köszönhetik elsősorban. Ennek az iparfejlesztő politikának a gyümölcsét a tudatosan dolgozó önkormányzatoktól nőm vonhatja el az állam azzal az egyszerű megokolással, hogy az egyik község a kereseti adóban nagy anyagi eszközökhöz jutott, a másik pedig elsőrendű szükségleteinek a kielégítéséhez sem tudja az anyagi eszközöket biztosítani. Gondoljunk csak arra, hogy Vác azért hozza, kéri és telepíti a gyárakat, mert azok alkalmazottai kereseti adójukkal a város fejlesztését, fejlődését szolgálják s gondoljunk arra, hogy mily szivtelenség lenne speciálisan a mi városunkat illető adót, tehát a mi jövedelmünket Kunmadaras, vagy Aszód fejlesztésére fordítani. Ebben nem fog belenyugodni egy fejlődni akaró város sem s a kormánynak más gondolattal kell az országgyűlés elé jönni, ha a szegény községeken, városokon segíteni akar. Össze is fogtak már a városok és féltve autonómiájukat, kongresszusra készülnek. Készülnek a kormány elé is. Segítsünk a művésznek, hogy vak feleségét megmenthesse I Váciakat kétszeresen érdekelheti az a művészi képkiállitás, melyet Gerstner Ödön festőművész rendez február 2-án siket- néma-intézetben. Körül-belül 60—70, tisztán váci vonatkozású képen fogunk gyönyörködni Gerstner művészetében. Alkalmunk volt látni a kiállítás anyagát s mondhatjuk, hogy művészi szempontból a legmagasabb igényeket is kielégíthetik. Becsületes, művészi alkotásuk mentesek minden szertelenségtől, hóbortosságtól. A képek eladók. A művészt egy megrendítő eset kényszeríti, hogy azokat áruba bocsássa. Gerstner siketnéma, a váci intézet rajztanárja, művészi képzését Pesten és külföldön nyerte. Itt nősült, a felesége szintén tanult siketnéma. Boldog családi életet élnek halló kisleányukkal. Ezt a boldogságot most szörnyű veszély fenyegeti; Gerstnerné súlyos szembajba esett s ez idő szerint vak. Elképzelni is borzasztó egy vak siketnéma anya sorsát! Orvosok szerint súlyos és drága műtét visszaadhatja a szerencsétlen asszony látását. Ennek a költségeit akarja előteremteni a művész az eladandó képek árából. Oly mérsékelt áron bocsátja képeit áruba, hogy bárki is művészi alkotással diszitheti a szobáját. A kiállítás megnyitására sikerült megnyerni polgármesterünket, ki február 2-án d. e. 10 órakor fogja aztmegnyitni. Menjünk el minél számosabban a megnyitásra, nemcsak a művésznek áldozunk ha egy-egy képpel tesszük szebbé otthonunkat, hanem emberi kötelességet is teljesítünk. Esküvő Maiinka Rezső ny. máv. műszaki stisztf Emilia leánya és Szathló Sándor székes- fővárosi elektromos művek műszaki tisztviselője január 24-én Budapesten házasságot kötöttek (Minden külön értesítés helyett.) Vácon még nincs spanyol! A váci orvosok is megkapták a népjóléti miniszter rendeletét, mely szerint a szövődményes influenza-megbetegedéseket hivatalosan bejelenteni tartoznak. Eddig még egyetlen bejelentő lap sem érkezett a városházára, a miből azt kellene következtetni, hogy Vácon nincs spanyol- járvány, bár alig van ház, hol influenzás megbetegedés ne lenne és az iskolák egyes osztályaiból is 8—10 tanuló mindig hiányzik. Az anyakönyvi hivatalban sincs feljegyzés arról, hogy valaki spanyolban pusztult volna el. A város főorvosa az összes iskolák igazgatóságát megkereste, hogy a tanítási szünetek alatt a tantermek erős szellőztetéséről gondoskodjanak, a mi egyik védekezés a járvány ellen. Három minisztériumot foglalkoztatott a váci szeszfőzde végül is betiltották Nagyon hosszú útja van annak a hatalmasan megnőtt hivatalos aktának, mely tegnap érkezett vissza a városházára. A váci gyümölcsértékesitő és szeszfőzde szövetkezet sorsáról intézkedik úgy, hogy megtagadja tőle a telepengedélyt s ezzel halálra Ítélte ezt a vállalkozást, melyhez főleg a váci szőlősgazdák néhány év előtt még nagy reményeket fűztek. A hengermalom közelében épült meg a szeszfőzde. Különféle cefrékből gyártotta a szeszt, a környék lakossága zúgolódott, mert bűzt terjesztett. A környék, Tragor Ignáccal az élén, mozgalmat indított kitelepítése iránt. Vizsgálódásuk közben váratlanul kiderült, hogy a szeszfőzdének nincs is telepengedélye : ezen az érzékeny sebezhető helyén támadták meg A szeszfőzde megszűntette a főzést és kezdett kanossza-utat járni a telepengedélyért. A város nem adta meg, felebbezés folytán a vármegye alispánjához mentek. Ez meg a telepnyitást engedélyezte, de oly sok kikötéssel, hogy maga a szeszfőzde is íelebbezett most már a feltételek enyhítése miatt a kereskedelmi miniszterhez. A minisztérium nem egy könnyen döntött. Előbb eltolta az aktát a népjóléti minisztériumba, mikor az itt kipihente magát, átvándorolt a belügybeJEsztendők munkája volt ez. De végül is megjött a kereskedelmi miniszter döntése és a közegészségügyi érdekek megóvása céljából a telepengedélyt legutolsó fokon megtagadja. Indokolása az, hogy a szeszfőzde a város belső területén fekszik, szellőztetése lehetetlen s miként a budapesti Gschwindt- gyárnál folyton panaszkodtak a lakók, úgy a váci telepnél is megérti a panaszokat. Bár az erjedéstani intézet ezzel szemben ellenkező hivatalos véleményt ád, mégis bűzös az ilyen telep, egészségre ártalmas és légyrajokat termel. A városrendezési, fejlesztési szempontokat is figyelembe véve most kell a telepet eltávolitani, de különben a város véleménye is nyomott a latban: a miniszter olvasta, hogy a város < s orvosa nem akartá a tele-'engedélyt megadni. így tehát a kereskedelmi miniszter sem adja meg. Vége. A szeszfőzde mai helyén megszűnt. Valószínűleg ezek után felszámol és ingatlanát értékesíteni fogja. Jó lesz a fejlődő városrész iskolájának!
