Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-10-19 / 81. szám
81. szám. tfáe, 1927 október 19. * Ara 16 fillér. 41-ik évfolyam. VÁCI HÍRLAP iPoiitikai es társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre . . Egyes szám ára ........................... ( Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő és Saptulajdonos Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. BERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Mit mond az uj lakásrendelet? A lapok egyre találgatták, mit hoz az uj lakásrendelet, de mást, mint azt, hogy a népjóléti miniszter ismét meghosszabbította a lakások kötött forgalmát (nem lehet még felmondani), nem találtak el. Most megjelent az uj lakásrendelet a hiva talos lapban, kötelességszerűen megismertetjük a hiteles adatok alapján közönségünkkel. A rendelet általános része fentartja, azt az elvet, hogy kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt és lakással területileg összefüggő helyiségei, ha az évi alapbér 1400 pengőt nem halad meg, a felmondás és béremelés szempontjából lakásnak tekintendők, ugyancsak lakásnak tekintendők a szellemi foglalkozást folytató egyének foglalkozásuk folytatására szolgáló helyiségei, nemkülönben a gyógyszertárak és a közcélra bérelt helyiségek. Viszont szabad rendelkezés alá esnek az üzleti helyiségek. Szabad rendelkezés alá esnek továbbá az újonnan keletkező lakások. Az alapbér pengő értékre számítandó át olymódon, hogy az alapbér minden koronáját 116 fillérrel kell egyenlőnek tekinteni. Az 1917. évre érvényesen kitöltött bért (alapbért) meg kell szorozni száztizenbattal és ennek a pengő-alapbérnek bérévnegyeden- kint fokozatosan emelkedő hányada lesz az esedékes bér. Az esedékes bér 1928 májusban az alapbér 80 százalékára, 1928 augusztusban az alapbér 85 százalékára, novemberben 90 százalékára, 1929 feb- ruárban 95 százalékára és 1929 májusban 100 százalékára emelkedik. 1928 májustól kezdve közüzemi költséget nem kell fizetni. A karbantartási és helyreállitási munkák, költségek tekintetében minden egyes konkrét esetben a bíróság Ítéli majd meg, mennyivel lehet a háztulajdonost a karbantartási és helyreállitási munkálatok költségeivel megterhelni. A felmondást írásban keil eszközölni és négyféle formája van. Az első a „szabad felmondás“, a mely azon bérlőkkel szemben alkalmazható, a kik az 1927. évre 12,000 pengő, vagy ezt meghaladó jövedelem után vannak jövedelmi adóval megróva. (Ilyen boldog ember Vácon nincs.) A rendes felmondási idő betartásával „indokolás nélkül“ felmondhat a háztulajdonos minden lakásbérlőnek, ha más lakásban való megfelelő elhelyezését biztositja. „Megokolt felmondásnak“ van helye két alapon. Az első az, hogy, ha a háztulajdonos, vagy egész közeli hozzátartozója akar a tulajdonos házába beköltözni. A másik eset uj épület emelése esetén nyerhet alkalmazást. Az első esetben úgynevezett cserelakást felajánlani nem kell. Ezt a lakást, akár meg- megíelelő-e az, akár nem, a bérlőnek el kell fogadnia. Uj épület emelése esetén eszközlendő felmondásnál a bérlő kielégítő elhelyezéséről tartozik gondoskodni a háztulajdonos. Az állam, a törvényhatóság, a község, az egyház, ha sajátmagának van szüksége rá, több lakást is felmondhat egy házban. A felmondás negyedik fajtája „a bérlő hibájából eszközlendő felmondás“, (bérnemfizetés, rendeltetés ellenes használat, tűrhetetlen magaviselet.) Ez megfelel a mostanáig érvényben levő szabályoknak, azzal a különbséggel, hogy bérnemfizetés cimén csak abban az esetben lehet felmondani, ha a bérlő a hozzá intézett Írásbeli felszólítástól nyolc nap alatt nem fizet. Az albérleteknél kimondja a rendelet, hogy a bér szabad egyezkedés targya, a felmondás pedig az ok megjelölése nélkül egy hónapi határidőre, elkerülhetetlen szükség esetén tizenöt napi batáridőre, bérnemfizetés, rendeltetésellenes használat, vagy tűrhetetlen magaviselet esetén pedig nyolc napi batáridőre történhetik az albérletbe adó részéről. Bérmegállapítások és bérletfelmondási ügyek eldöntése a járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Az uj lakásrendeletnek a bérmegállapításra vonatkozó paragrafusai 1928 február 1. napján, többi rendelkezései pedig 1927 ^november 1. napján lépnek életbe. 1927 november I. napján esedékes bér gyanánt alapbér 70 százaléka fizetendő, melyhez még a közüzemi költség is járul. Ugyanennyi lesz az 1928 februári bér is. Az orosz betörés emlékei A szabadságharc igen érdekes váci vonatkozású emléke került elő az elmúlt napokban. Mint ismeretes, városunk is sokat szenvedett a szabaeságharc idején a győzelmében elbizakodott orosz csapatoktól. Az általuk okozott károkat összeírták, pontosan feltűntették a kár nagyságát a károsult nevével együtt s e ösz- szeirást jegyzékbe foglalták. Vác egykori történetére különleges beccsel biró feljegyzést Demjén Lajos a múzeumnak ajándékozta. Szabad a Börzsöny Nagy volt a turisták panasza, hogy a legszebb kiránduló vidéket, börzsönyt nem kereshették fel. Augusztus 15-től október 15-ig tart ugyanis a Börzsöny-hegységben szarvasbikavadászat. Október 15-e után (tehát újból szabadon járhatók az összes jelzett utak, csupán a királyréti és a diósjenői uradalom erdeiben való átjárásra kell előzetesen engedélyt kérni. A királyréti uradalom erdőhivatalának cime: Királyrét, u. p. Szokolya, a diós- jenőié : Kuzma Gyula erdőtanácsos, Diós- jenő. Levelünkhöz bélyeges válaszborítékot mellékeljünk. Egységes ruhát kapnak a Karolina növendékei Még az iskolaév megkezdése előtt ismertettük a kultuszminiszter rendelkezését, a mellyel szigorúan meghagyta a leányiskolák vezetőségének az egységes ruházat minél rövidebb időn belül való bevezetését. A rendelet különösen a leányok Ízléstelen, de sokszor erkölcstelen és megbotránkoztató öltözködésének meg- gátlását célozta. Mint értesülünk, a Karolina leányiskolában már az év elején intézkedtek is, hogy a növendékek egységesen öltözködjenek. E szerint minden leánynövendók ruházata áll sötétkék berakott s térden alul érő aljból s fehér kékcsikos blúzból, de egységes szabás szerint. Miután ez a blúz télre könnyű lenne, élénk bordó téli blúz mintát is adtak ki, egyben elrendelték, hogy a ki most vesz télikabátot, az csak sötétkéket vegyen. Két levelet is kaptunk ez ügyben, a melyek felpanaszolják, miként birja ki a szegény szülő ezt a sok rubacsináltatást. Felkerestük tehát az intézet főnöknőjét, a ki a következőket mondta a Váci Hírlapnak: — Mi végrehajtjuk a miniszter úr rendeletét, de természetesen a szegény szülők helyzetének figyelembevételével. Az egységes ruhát be kell vezetnünk s ez nem is ütközhetik nehézségbe senkinél, hiszen minden kislány kap egyszer ruhát s csak arról van szó, hogy a mikor ruhát csináltatnának a kislánynak, készítsék a kötelező minta szerint, mert ez a megoldás még a legolcsóbb. A gyermek természetesen türelmetlen s igy történik meg, hogyha meglátja, hogy a másiknak már meg van az új, szabályszerű ruhája, otthon követelődzik s azonnal kéri a ruhát. A ki nem birja, az nem szerzi meg, lehe- lehetetlent senkitől nem követelhetünk. De egyszer ezt is végre keli hajtani, mert ez a ruha kötelező. Kapjon tehát a kislány akkor ilyen ruhát, a mikor úgyis kapna valamilyet. Megadtuk még azt a kedvezményt is, hogy a ki nem birja a téli blúzért egyszerre kifizetni a 15 pengőt, az havi három pengős részletben is fizetheti. — A rendelkezés úgy szól s ezt végre is kell hajtanunk, hogy az ünnepi ruha tiszta sötétkék lesz, nyáron fehér blúzzal, rákapcsolható kis matrózgallérral. A ki pedig téli kabátot kap, az sötétkéket vegyen. Persze mindezt fokozatosan vezet-
