Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-09-14 / 71. szám
Ára 16 fillér. 41 *ik évfolyam. 71. Siam tfác, 1927 szeptember 14. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, riierJeSeríik hetenkir.t kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 Fül. Vidéken egy negyedévre ..4P 8Q fül. ügyes ssám ára ...........................-P 16 fül. Felelős szerkesztő és laptuísjdonos DüRCSÉf^Yi DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilftér milliméter soronkint díjszabás szerint Kis barátaink, hosszú volt a vakáció? Olvasom Alexander Bernát cikkét az idei iskolai szünetről. Az összes vitázók közül talán egyedül ő találta meg az okot leghelyesebben, miért kellett szeptemberre is átnyúlni a vakációnak, de a következtetést aligha vonta le minden szülő és minden tanár és tanitó közös véleménye gyanánt. Alexander Bernát szerint a mai tananyag a legnagyobb elfoglaltságot és el- merülést követeli a tanuló ifjúságtól. A társadalom a művelt ifjúval szemben nagy követelményekkel lép fel s ez csak akkor felel meg hivatásának, ha a tiz hónapot szinte megszakítás nélkül tanulmányai közt éli le. Testedzés és sportolás cimén sokat mulasztanak. Különféle egyházi, hazafias és társadalmi ünnepek is Magyar- országon túlgyakran következnek, nincs több kétszáz tanulási napnál. Ez pedig kevés, sőt még kevesebb lett, hogy a köz- oktatásügyi miniszter hallgatott a különféle jajgató penzió- és fürdőtulajdonos szavára és az augusztus végén mindig megüresedő nyaralóhelyeken visszatartani akorta a publikumot, adott még két hetes vakációt a magyar őszből El kell tehát törölni a fölös szeptemberi tanítási szünetet ! * Tagadhatatlan, hogy a társadalom a háború óta átalakulóban van. Amerika jött-e közelebb demokratikusabb berendezkedésével, vagy a technika haladása változtatta meg a nyugodt, patriarkális gondolkodást, nem tudni, de még egyszer a múlt évszázad utolsó évtizedeinek boldog és felhőtlen életét visszahozni — lehetetlenség. Idegélet, gyors rohanás folyik a társadalomban, a tegnapot felejti, a holnapra gondol, mely alól, sajnos, a gyermek sem kivétel. Ha ez tény, akkor a sport, szórakozás és pihenés gyógyitó Írként hathat a gyorsabban lüktető életre, ezért a társadalom nagy többségének véleménye szerint nem hátrányos a hosszabb vakáció. Csak helytelen volt az időszak megválasztása. Magyarországon augusztus végén korán alkonyul. Nyomasztóan hat a korai sötétség, az időjárás sem oly megbízható, mint Európai déli és nyugati részén. Ezért ürülnek ki a nyaralók és a fürdők Magyar- országon szent István napja után és miként az idei példa mutatja, még a kultusz- miniszter jóindulata és a megtalpalt vakáció sem tudta visszatartani a közönséget, mely a sötét, lehűlt levegőjű, esős szeptemberi estéken inkább otthonában vágyik. Szeptember már nem a vakáció ideje, hiába sir és könyörög közönségért a fürdőtulajdonos. Ellenben gyönyörű a nyárba hajló magyar tavasz. Növekedő nappalával, ragyogó égboltjával a pompázó természet a tiz hónapja tanuló ifjúságot, tanárt, tanítót júniusban a szabadba csalogatja. Egész bizonyos, hogy „nem Ízlik“ már sem a tanulás, sem a tauitás, a minthogy kirándulásokkal és más szórakozásokkal hajtják be a tankönyvek fedelét, hogy kihúzzák az időt Péter-Pálig. Hinni kell, hogy a közoktatásügyi miniszter az ifjúságért és nem a hotel, a penzió-tulajdonosok kedvéért hosszabbította meg a vakációt, tehát elismeri, hogy a tiz hetes szabadságidőre szükség van. Adja a miniszter a magyar nyár elejét a magyar ifjúságnak, junius közepén fáradt a tanulóagy, jobban esik már a vakáció és jól fognak járni még a fürdők is. Az ipariskolai bizottság iparos-kiállítás sikeréért A városi ipariskolai bizottság a tanév kezdetén, pénteken tartotta első gyűlési t, melyen Tornáry János dr. tanácsos és Pfeiffermann Nándor igazgató az ipariskola új tanítási évéről adtak képet. Minthogy az osztályok annyira zsúfoltak, hogy eredményes tanitás igy nem lehetséges, elhatározták, hogy új osztályt nyitnak. A tanerők ugyanazok, kik múlt évben voltak, az új osztályt óratöbblet vállalásával látják el. A közoktatásügyi miniszter Pfeiffermann Nándor és Blahó Antal ny. igazgatóknak erre a tanévre is engedélyt adott, hogy taníthassanak. Az új vásár- beosztásra való tekintettel az iparostanon- cok tanítása az új tanévben kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken délután lesz. Végül az ipariskolai bizottság felkérte az ipartestület elöljáróságát, hogy az év végén tartani szokott tanonckiállitás bíráló bizottságában az érdekelt mestereket lehetőleg mellőzze és a város társadalmából az ifjú iparosság munkája iránt érdeklődőket válassza be, hogy a pártoskodásnak még a látszatát is elkerüljék a díjazásoknál s igy minél több ifjú iparost vehessenek rá a kiállításokon való részvételre. Erdélyi Zoltán kitüntetését a főispán adja át A kormányzó Erdélyi Zoltán fóti főjegyzőt a ÍV. osztályú magyar érdemrenddel tűntette ki. A vármegye e kiváló munkás- sának kitüntetése osztatlan örömet keltett mindenfelé, ezt fogja igazolni Pestmegye főispánjának megjelenése is Foton. A fejlődő nagy község képviselőtestülete szeptember 17-én, szombaton díszközgyűlést tart főjegyzője tiszteletére, melyen Preszly főispán személyesen tűzi fel Erdélyi Zoltán mellére a kitüntetést. Az ideiglenes házadómentességről (Két cikk.) I. Nem lehet közömbös annak ismerete, különösen a mai időkben nem, a mikor oly súlyos az egyenes adó teher, hogy mily összeget nyerhetünk az uj építkezések során az ideiglenes házadómentességgel. A házadóval kapcsolatos törvényt és rendeleteket az 1927. évi 200. P. M. számú házadé hivatalos összeállítás tartalmazza, melynek 5. §. szól az ideiglenes házadómentességről: „1. Az újonnan emelt épület, ha az olyan területen épült, a hol előbb épület nem volt: 2. A régi épületnek alapterjedelmét ki- bővitő és előbb még beépítve nem volt területre emelt uj toldaléképület: 3. a) A teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek a lebontott épület terjedelmét meghaladó része: 3. b) Ha az e pont alá eső uj épület a lebontott épület térfogatának a négyszeresét eléri, az adómentesség az egész épületet illeti meg. 4. A teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt, általában lakás céljára szolgáló épület abban az esetben, ha a lebontott épület lakás céljára nem szolgált és lakás céljára alkalmas nem volt: 5. A meglévő épületre újonnan ráépített emeleti rész:“ Ezen esetekben állapítható meg az ideiglenes adómentesség az alább felsorolt időre. Az 1., 2., 3. a), 3. b) és 5. pontban felsorolt esetekben az adómentesség tartama: 30 év, ha az épület 1927. év végéig elkészül, 25 év, ha az épület 1928., vagy 1929. év végéig elkészül. 5. §. (4.) Tiz évi ideiglenes adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, a mely a lebontott épület terjedelmének felel meg. Ezek a rendes esetei az ideiglenes házadómentesség megállapításának. Minél nagyobbmérvű építkezés gyors megindítására rendkívül ideiglenes házadómentességet is engedélyez a házadótörvény az esetben, ha az építkezés 1927. évben befejezést nyer. A 4. pontban felsorolt esetre 30 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség állapítható meg: 1. A lakás céljára nem szolgált, vagy használatlan állapotban volt és teljesen lebontott épület helyére az 1927. évben újonnan emelt épületre.
