Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-01-19 / 6. szám

2 VÁCI H§ RLAP ' ... ‘ ’ TEN? j a m u k it IS. Sz. Kamit kir. — Prot: Sára 20. Cs. Fáb. Sebestyén — Prot: Fáb. Seb. Városi Filmszínház : Amerika 28. p. Agnes sz. vt. — Prot: Ágnes Városi gazdasági bizottság iilese d. u. 5 órakor 22. Sz. Vince szp. v. — Prot : Artur Hold k. 21 ó 24 p. nyug. 10 ó. 7 p. A váci tisztikaszinó tea és sör délutánja este 8 órakor Corporatio Vacia kiskáptalanja este 9-kor VTE teaestélye Káptalan-utcai helyiségében Curia Mozgó : A protzbadeni főkapitány i.^jj b. 3. Kaim. — Prot, ; Zelma. fi Nap k. 7 ó. 38 p. nyug. 16 ó. 46 p. Nyitva a Váci Népkönyvtár 11 —12-ig. A VTE tisztújító közgyűlése. A Polg.Fuvózenekar családias teaestélye a Korpás­féle (Materny) vendéglőben. MTE váci oszt. kirándulása: Pálvölgyi barlang. Vezető: Bartos István. Indulás reggel 8 órakor. Nyitva az Irgalmasok gyógyszertára. ambíciót, egyéni önérzetet, megtagadva a jóizlést, hogy kikerüljön az útiköltség, le- rembér, rendőrségi dijait, szállodai stb. költ­ségek, mert még se akar adósságok hátra­hagyásával a városból megszökni. Önkénytelenül felmerül elöltem az a kér­dés, mi lenne, ha a két mozi vezetőjének is házalni kellene a jegyeivel? vagy a Rózsahegyi Kálmán Véngazemeber e, Süt a nap-ja nincs olyan művészi érték, szín­padi produkció, mint a Rin-lin-Sin mozistar vakaródzása? Miért kellett erre a művészi kirándulásra esténkint négymilliót szegény Miklósynénak ráfizetni ? Régi szinészember vagyok, száz és száz példával igazolhatom, hogy a vidék majd­nem minden valamirevaló városában er­kölcsi kötelességének tartja a vezető intel­ligencia, hogy minden, arra érdemes, ott megforduló színművészt, vagy színművész­nőt arra az egy estére, — már csak a re­nomé miatt is — tőle telhető módon támo­gassa és biztosítsa a tisztességes elvonulást. Erre a nemes, kulturális feladatra klubbok, nőegyletek, asztaltársaságok tömörülnek, kimondják a jelszót: Színházba ! — és kész a telt ház. Hál Vácon, a hol olyan fenkölt *gon- dolkozású, magas műveltségű, aranyszívű emberek laknak, lehetetetlen volna egy szinpártoló egyesületet alakítani, a meiy bölcs szóval megmagyarázza a begombol- kozottaknak, hogy sok-sok esetben egy- egy bukás nem pusztán a előadó művész szégyene, hanem a közönségé is ! A gyönyörű külsőségek és szóbeli ben- soségek között lezajlott Szűcs-bankett után minden érzésem a váci piaristákhoz kötött s az az önző vágyódás, groteszk óhaj vert gyökeret bennem, hogy vajon nem lehetne-e, ezt a tantárgyat is szivébe ültetni és fejébe verni a jövő váci generációnak, a melynek ez lenne a mottója : Becsüljétek meg mindig a látogatót, a ki bízik a Ti szives vendéglátástokban és ne engedjétek koldus módjára kilincselni, mert hajh, nincs nagyobb szegénység a lelki szegénységnél. Vagyok készséges hive, Pintér Imre. Eljegyzés Pápa Frida és Neumann Benő (Budapest) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) \Bacia kiskáptalanja A Korporáció Vacia január 22 én este 8A9 órai kezdettel Kiskáptalant tart, melyen a központ kiküldötte, Schwarcz Elemér dr. anonymus tart előadást. VÁCI 1>£ K A M É n O ]\ Az atyame Irta.: Harsúnyi SCálmán. (Vác városában, 1485.) Atyamester (nagyot sóhajt) : Na Geiza, nekem ugyan megesett! Éltem a gyanupörrel ... és mégis, hogy lecsapott rám ez a menykő ! (Főipattan.) No lám, a pispek ! A szentséges pispek ! Két havi sallárium ! Báthorí: Megtoldom háromannyival, magam­mal viszlek s holtig nálam maradhatsz. Atyamester: Mit csinálnék én ottan ? Báthorí; Ami épp jólesik. Atyamester: De már azt én nem tehetem, nagy jó uram ! Elmegyek vendégnek és eszem- iszom hat helyett toron, lakodalmon, félesz­tendőkig is, de már abba belekonyulna a fü­lem, ha holtigtartásra ingvenélőnek teleped­ném le akárki fiának az udvarába ! Báthorí'. Tudod, hogy kedvellek, jólesnék, ha magam körül láthatnálak. Atyamester: Kódis-iszák a nyakába, süveg a markába . . . kéregét az atyamester . . . Rí­met, Geiza! (Fölkapja a szalmafonatost, az utolsó cseppig el sem is bocsátja, azután oda­csapja a falhoz.) Fene bánja ! (Rövidke csendesség ) Atyamester: Elkergettek ! . . . Aztán ki kerül ide helyembe ? Azt mondja meg nékem, nagy­uram ! Dénes mester? kölyök az még! . . , Páter Benedek? Az meg göthös, vén ember, hogyan tudna az hason csúszkálni odafönn a lajtorján? Meg úgyis inkább csak apró ké- pecskéket íit világéletében, azt is könybve . . . De meg hát ezer menydőrgős tüzes istennyila, ki csinálná meg azt úgy, mint én, az atya­mester? Vagy taliánt csalogat ide a kegyel­mes úr ? Nem elég, hogy német a pallér, az a lőcsei-fi Zimmermann, vagy hogy a manóba hívják ? Báthorí (bólogat): Azt, azt, taliánt. Atyamester: Aztán kicsoda légyen az a talián ? Báthorí'. Az öreg Lippi fia, Filippino. Atyamester; Tyűh, disznóteremtette, ez már beszéd ! Ahhoz biz én kiskutya vagyok. Pe­dig az is csak afféle süvölvény még ! De le­gény ám a talpán! jó cimborám volt! Eleinte még küldözgettem is ide-oda osztériába meg hova kiantiért meg miért a gyereket, amikor még Fra Diamantenál voltunk . . . hanem azután hamarosan a nyakamra nőtt s későb­ben már én szaladgáltam át a Botticelli mű­helyébe, megnézdegélni a képeit. No lám! . . . Aztán hogyan tudták ide csalogatni azt a fiút, nagyuram ? Báthorí: Két nap óta Visegrádon van. Nem tudom, megegyeznek-e a királylyal. Az öcsém­mel félig-meddig már rendben volnánk. Atyamester'. Hm! (Nagyon elgondolkozik.) Báthorí (fölcihelődik, menni készül): Igaz ni, egy kis átalag máslást tétettem odakinn a pitvarban. Fogyaszd el jó egészséggel. Atyamester : Nagyuraméra, nem a magaméra. Azt már föl nem locsolom egyhamar. Báthorí: Aztán betekints ám Báthorba, ha VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Igazgató: VÁRÓ ANDOR Csütörtöké, jan. 20. 5, 7, 9-kor Slllamtnut-míísor : AMERIKA Filmóriás 2 részben, 12 felvonásban Kürtőn nagy kacagtató burleszk műsor . ^ VÁCI IDŐJÁRÁS Közli a Hadiárvák váci tn. kir. áil. bőr­ipari szakiskolájának időjelző állomása í927 jan. 14-től jan. 17-ig bezárólag a hőmérsék­let napi közepei a következők : 1927 jan. 14 — 32° Celsius )> > 15 —4'4° „ » , 16 —50° „ 17 +5 0° „ arra viszen az utad, ha nem! . . . Atyamester : Mondom, nagyuram, vendégnek befordulok, ha megneszelek ottan valamelyes dínomdánomot, meg azt az ígért hatvan arany­forintocskát is készséggel elfogadom, mert hiszen atyjafia fukarságát teszi vele jóvá . . . Báthorí (erszényét előszedve): igaz a, nézd csak. (Egy kis tornyocskát rak a hordóra.) Annyi-e ? Atyamester; . . . Hanem amit mondtam, megmondtam, isten megáldja, nagy jó uram. (Elkíséri az ajtóig.) Báthorí (Geizához): Hogy is hívják kendet, atyafi ? Geiza : Geiza de Törcsvár. Báthorí (félrevonja): Lippi itt van Vácon, nem Visegrádon. Idekészül kendtekhez. Egy­kettőre betoppanhat. Csititsa le az öreget. Meg ne bántsák, azt mondom! (El.) Geiza (csakhogy épen kifordul a pitvarba, máris hozza az átlagot): Né csak, atyamester ! Atyamester (átveszi az üveget, elnézi, de csak nem tud felderülni a képe): Tokaji! (Kihajol az ablakon s kikiált.) Pesta te! Pesta! Pesta (lélekszakadva beront): Parancsoljon, atamester ! Atyamester : Elbírod ezt az átalagot ? Pesta : Kétakkorát is, atyamester ! Atyamester: Hát vidd el a zsidóhoz, adjon érette egy akócska harcost. Megértettél? Pesta : igenis. Atyamester : Háromannyit megér. Aztán gur- gassátok ide. (Pesta el az átalaggal.) Vasárnapi számunkban folytatjuk. Be kell jelenteni az influenzát! Vass József népjóléti miniszter rendetetet adott ki, a melyben az influenzát a beje­lentésre kötelezett betegségek közé sorozza. Bejelentési kötelezettség alá esnek a szo­kás szerint influenzának nevezett beteg­ségek közül azoá, a melyek a súlyos in­fluenzajárvány alatt tapasztalt szövődmé­nyekkel, lehat tűd mellhártya- és agy­hártyagyulladással járnak. A bejelentésre kötelezett orvosoknak a szövődményeket szabatosan meg kell jelölniük. A miniszter felhívja rendeletében az alispánokat és polgármestereket, hogy hatóságuk területén erélyesen intézkedjenek a legmesszebb menő tisztaság fenlarlásáról, tartsák vissza a lakosságot a nagyobb csoportosulástól s figyelmeztessék őket a józan életmód fokozottan szükséges voltára. Az iskolák bezárását a miniszter céltalannak és feles­legesnek tartja, miután az Országos Köz­egészségi Tanács színién ilyen szakvéle­ményt adott. A rendelet végül meghagyja a törvényhatóságok e ső képviselőinek, hogy hetenként, vasárnap délig kimerítő távirati helyzetjelentést terjesszenek kel a minisz­terhez. Az időjárás különben elősegíti az influenza terjedését. Ma már legtöbb isko­lában van beteg, s alig akad csalad, melyet a nátha megkímélne. Szerencsére, ez még nem spanyol, a mint az orvosi jelentések mondják, az országban nincs is spanyol­beteg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom