Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-06-12 / 45. szám
VÁCI HÍRLAP PGlitikaí és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: j I Szerkesztéség és kiadóhivatal: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. I Felei®s szerkesztő és iaptulajäsnos j Csáky-uf 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. I DEISCSÉMYS OEZSŐ j Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes ssám ára ..............................— P 16 fii*. díjszabás szerint Ára 16 fillér. 41 -ik évfolyam. _____________________________________ 45. sráiw, Vác, 1927 június 12. ,,Korszakalkotó közgyűlés Vác város történetében“ Kolossváry Mihály prelátus-kanonok, főrendiházi tag, nemcsak városunkban, de immár országosan ismert mély gondolkozásig széles látókörű polgára ennek a fejlődésnek induló városnak, mondotta el e szavakat a csütörtöki rendkívüli közgyűlés befejezésekor. Mikor a csonka haza nagyszámú városa és községe küldöttsége előtt Bethlen István kimondja a nagy szót, hogy a sirbatemetett magyar nemzet erkölcsileg feltámadott, de gazdasági és pénzügyi tekintetben kétségbeesett harcot folytat a létért; mikor Seipel kancellár bejelenti a világnak, hogy a csatatéren a békekötés megszűntette a háborút, hogy az a gazdasági téren teljes erővel meginduljon: boldog az a nemzet és az a város, a mely a gazdasági élet terén az alkotás, az élniakarás harcterére lép s olyan férfiak vezetik ebben a nagyon nehéz küzdelemben, mint a milyen Vác város polgármestere, á ki városának erkölcsi, .szociális és gazdasági fellenditése érdekében lankadatlan kitartással halad előre s büszke lehet az a képviselőtestület, a mely ennek a munkának a megvalósításához nyújt segitőkezet. Isten szent áldása legyen ezen a munkán, annak harcosain, a létesítendő vízvezetéken s a közgyűlés minden nemes szándékú határozatán ! lMikor, mint a csütörtöki közgyűlés tárgyilagos kritikához szokott szerény sajtómunkása a nehéz viták utolsó akkordjával kezdem ismertetésemet, Dem történik minden ok nélkül. A terem képe: napsütéses tavaszi délután, nem nagy számban összegyűlő képviselőtestület. Minden arcon szinte túlfeszített komoly várakozás s a tárgysorozaton három nagyfontosságú tárgy : döntés a vízvezeték ügyében, állami fegyintézeti kórház és hatalmas fonalgyár létesítése Vácon. Vác vizműve és pályázói A polgármester nyugodt, higgadt arcán, tekintetén, hangján már az első szavak után lehet érezni ennek a napnak messze jövőbe kiható fontosságát. Beszámol a vizmű-pályázat eredményéről. Ismerteti a vizmű tervezőjének, Zarka Elemér műszaki tanácsosnak nagy gonddal készitett szakvéleményét. 29 versenypályázat érkezett, Budapest legnagyobb cégeitől kezdve egyszerű, jószándékú váci iparosokig. Közöttük 9 olyan pályázat, a mely az összes munkákra vonatkozik, a többi részletekre s a váciak beton és magasépítésre. Négy kiváló szakcéget emel ki a szakértői bírálat, a melyek büszkeségei a pályázatnak, de végösszegükkel meghaladják az előirányzatot, úgy annyira, hogy elfogadásuk esetén le kellene mondani a csatornázásról, a mely nélkül pedig modern vízvezeték el sem képzelhető. Kimutatja, hogy a munkának csoporton- kint való szétbontása és kiadása megtakarítást nem jelentene. Ismerteti az előirányzatnak leginkább megfelelő ajánlatot, a Kármán és Fazekas-cég ajánlatát, a mely szerinte, csak ráfizetéssel oldhatja meg lelkiismeretesen feladatát. A Koch Károly cég reálisabb s a Becsey—Káldor szakcég legtöbb bizalmat érdemlő, de több százezer koronával&magasabb a pályázata ; a Kármán—Fazekas cég azon kijelentését, hogy olcsósága dacára még ráfizetés esetén is ambicionálja a vízmüvünk megépítését, anyagilag háromszoros biztosítékot ad, szakszerűleg aláveti magát a legszigorúbb ellenőrzésnek, csakhogy megmutassa, hogy minden tekintetben lelki- ismeretesen fogja elkészíteni első vízvezetéki munkáját. Bejelenti végül, hogy az egyesült tanácsosi, pénzügyi és gazdasági bizottsági ülés szombaton délután hosszas viták és lelkiismeretes megfontolás után azzal a javaslattal fordul a közgyűléshez, hogy a munkát a Kármán és Fazekas s a velük együtt működő Cyclop épitővállalatnak adja ki azzal a kikötéssel, hogy a magasépítést váci iparosokkal végeztesse s a megkötendő szerződésben a város érdekeit a legmesszebbmenő biztosítékkal védelmezze meg. Ez a pályázat igy legjobban megfelel a város anyagi helyzetének és az amerikai kölcsön felhasználási programjának. Mi a kifogás a legolcsóbb ajánlattevő ellen ? Komoly, magas színvonalú vita indult meg az előterjesztés után. Kvell Rudolf nem látja kellően megvédelmezve a váci iparosság érdekeit, a kik alvállalkozás esetén csak félkenyérhez jutnának. A magasépítést a generálvállalkozásból kikapcsolva, teljesen váci pályázónak adná. Meiszner János dr. felszólalásában elmondotta mindazok igen komoly érveit, a kik az utóbbi napokban a város érdekeit féltő gonddal védelmezve érdeklődtek e hatalmas befektetés sorsa iránt. Ő nem adná ki valakinek a munkát csak azért, mert az a legolcsóbb. A mostaná ban a fővárosnál kiadott nagy munkáknál tapasztalt visszaélések, számolási hibák, hiteltúllépések, országos botrányok arra a meggyőződésre vezették, hogy ilyen nagy befektetést igénylő munkát hozzáértő vállalat kezébe kell adni még akkor is, ha az drágább a nem szakértő ajánlatánál. Városunk szegény arra, hogy kísérleti nyúlnak használják. Kivánja az egyesült bizottságok jegyzőkönyvének teljes ismertetését, hogy a közgyűlés világosan lásson. Kivánja a megkötendő szerződés részletes ismertetését s felteszi a kérdést, nem lenne e célszerűbb a legmegfelelőbbnek tartott szakcégeket szű- kebbkörű pályázatra felszólítani ? A mint a Becsey cég engedményekre hajlandó, nem lehetetlen, hogy csekély különbséggel megnyugvást keltő eredményhez juthatna a város. A legszigorúbb ellenőrzés Krakker Kálmán polgármester válaszol Kvell Rudolfnak s kimutatja, hogy a váci iparosság érdekeinek megvédésében mindent elkövetett s szerződésben biztosítja azoknak minden előjogát, de úgy az ő, mint a városnak együttes érdekében előnyösebb a megoldás indítványozott módja. Meiszner János indokolt aggályaira kifejti, hogy hasonló, sőt majdnem azonos felszólalás történt az együttes bizottsági ülésen is. Örül annak, hogy a város anyagi érdekeit a polgárság tekintélye i tagjai szivükön viselik. Megfontolta ő is, a bizottság tagjai is a felhozott érveket, érzik a felelősség fokozottabb súlyát, az olcsóbb ajánlatnál a legszigorúbb felügyelet szükséges voltát, de inkább az olcsóbb mellé állnak, a melynek megfelelő kivitelét a lelkiismeretes ellenőrzés és a szerződés í szigorú feltételeit biztosítani fogják, semhogy póthitelt kellessék igénybe venni a csatornázás megvalósítására Ismerteti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a szerződés rendkívül szigorú kikötéseit. Kvell Rudolf a magas épités kikapcsolásával hajlandó a legolcsóbb cégnek kiadni a munkát. Ottó József nem tartja j elegendőnek Zarka Elemér szakértő ellen- I őrzését, egyetemi tanár szakértő felkérését tartja szükségesnek. Megnyugtatják, hogy a minisztérium két teljesen szakértő miniszteri tanácsosa is részt vesz az ellenőrzésben és eddig is részt vett az ajánlatok elbírálásában, sőt a szerződés szigorú feltételeinek szerkesztésében is. A biztosíték a vállalati teljes összeg ötödében, 258 ezer pengőben állapíttatott meg s a vállalkozó egy fillért sem kap addig, mig az elkészült munkarész teljesen kifogástalannak nem találtatott. A vízmüvet Kármánék építik Felolvasták a -szerződés tervezetét, a melynél felszólaltak Kolozsváry Mihály, Hübschl Kálmán, Grósz Ármin, Révész Sándor, Perlusz Márton, Blauner Mór s a gyakorlati értékű s jogilag alapos megjegyzéseket Mayer József tiszti főügyész a szerződés végleges megszövegezésénél tekintetbe is veszi.
