Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)

1927-05-25 / 41. szám

Ára 16 fillér. 41 -ik évfolyam. y 41. srám. Vác, 1927 május 25. ® VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy negyedévre . . 3 P 60 fill. I Felelős szerkesztő és laptulajdonos I Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy negyedévre . . 4 P 80 fill. I DERCSÉNYI DEZSŐ ] Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes szám ára ...............................— P 16 fill. I j díjszabás szerint A váci iparosság bajai országos bajok Alig negyvenen gyűltek össze az ipar­testület vasárnapi rendkívüli közgyűlésén, hogy az iparosság legégetőbb ügyeit tar­talmazó pontjait megvitassák. Kvell Rudolf először a kereskedelmi miniszter leiratát ismertette, a melyben a felszabadult tanon- coknak segédekként való tovább tartását kéri. A helyzet ma az, hogy ha a tanonc felszabadul, a mestere nem tudja tartani, mert a segéd-tartás oly adóbeli megter- heltetést jelent, hogy azt nem birja. A pécsi ipartestület talált megoldást e kér­désre ; átiratára az ottani pénzügyigaz­gatóság engedélyt adott, hogy a felszaba­dult segéd egy évig még tanoncként kezel­tessék. Ugyanily kérelemmel fordul a váci ipartestület is a pestvidéki pénzügyigaz­gatósághoz. Következett a munkásbiztositó pénztár autonómiája. A pénztár eddigi formájában mégis csak segítségére volt a iparosság­nak. Az elkészült 200 pontos törvény- javaslat csak fejbólintó Jánosokat nevel, mert a kinevezéseket a miniszter eszközli s az igazgatóság nem szólhat hozzá. Ez a tervezet annyi sérelmet fog okozni, hogy máris országos jellegű a tiltakozás ellene s ehhez a váci ipartestület is egy­hangúlag csatlakozik. A Goksz terjeszkedik az egész ország­ban. Budapesten nyitott egy szabóműhelyt, a hol 200 szabó dolgozik katonatisztek vezetése mellett és állami támogatással oly nagy konkurrenciát létesített a szabó­ipar ellen, hogy ennek káros hatását máris nagymértékben érzik. Egyszer már Vácon is akartak ily műhelyt felállítani, de a testület tiltakozására ez meghiúsult. Kérni fogják a Goksz teljes megszüntetését, mert az iparosság érdekeit veszélyezteti. A miniszter erre különben Ígéretet is tett. A kisipari hitelnek semmi kedvezménye nincs, mert épen olyan, mint a takarék­hitel. A miniszter meg is ígérte, hogy az i alapot 25 milliárddal kibővíti és talán olcsóbb lesz a kamat. Kvell Rudolf az államtitkárnál is járt már s azt a választ kapta, hogy kérésüket adják Írásba. Kér­ték, hogy ez a kölcsön ne sok kézen menjen keresztül, hanem az OKH révén juttassák közvetlenül a helybeli szövet­kezetnek. Igy87o-os lett volna a kölcsön. Ue a válasz az volt, hogy a kölcsön csakis az löksz utján jön. így lesz a kisipari kölcsön 12°/o-os. A ki igénybe akarja venni, annak, ha ingatlana van, betáblázzák, ha nincs, váltóra kapja az ipartestület utján. (Inkább elmegyünk a takarékba! — kiált­ják fel sokan.) A kölcsön 3—4 évre szól, de tudnak sok olyanról, a kik még 1923­ban felvették s a kifizetést ma sem sür­getik. A következő pontot Ivanovics János tárgyalja. Mindenekelőtt szomorúan álla­pítja meg, hogy a mikor ilyen fontos tár­gyakról van szó, a 600 váci iparosból 30 tartja érdemesnek eljönni. A kartelek ellen foglal állást. A kartelek ellen ma az egész világon ugyanaz a vélemény, kiszipolyozzák a fogyasztót. Azt mnndták, a kartelra szükség van, mert ezek egy­ségárakat teremtenek. Meg is kapták a magyar ipar védelmének hangzatos jel­szavával a nagy előnyöket biztositó vám­védelmet és a monopóliumot. Hol az ered­mény? Hol látjuk a kisipar védelmét? Ezt eredményt egyedül a nagytőke találta meg. Törvényhozás utján kell megrend- szabályozni ezt a rendszert. Az elnök megjegyzi, hogy a kormány még az ősszel törvényt hoz, de helyesli, hogy Írjanak át az iparkamarához és miniszterhez is. Ivanovics szerint azonban a kamarához átírni meddő volna, mert az ott helyet foglaló urak éppen a kartelt képviselik. Szomorúan vallja be, hogy mint iparka­marai tag soha semmit nem tudott elérni a kisiparosság érdekében. Bakos József szólal fel még. A kommün után szakcsoportokkal igyekeztek a meg­élhetést biztosítani s a mikor a kisiparos­ság kartelt akart létrehozni, az egész világ ellensége lett. Az eredmény szo­morú : jó a pénzünk s minden drágább lett. Van tisztességes és tisztességtelen kartel. (Felkiálltások : — Mind ilyen!) Ez utóbbi az, hogy nagy pénzcsoportokat állítanak össze, a nagy tömeget kiuzso- rázzák. Kormos villanyszerelő szerint a kormány mai intézkedései veszélyeztetik az iparos­ság jövőjét. Azelőtt minden iparos több tanoncot foglalkoztatott, ma ez a nagy adóterhek miatt lehetetlen s ez lehetet­lenné fogja tenni a jó iparos-nevelést. Nemsokára ugyanaz lesz a helyzet, mint a hogy 40 évvel azelőtt volt: ha vala­kinek jó iparos kellett, Németországból hozatott. Ivanovics sürgeti ezután a kézműves kamara felállítását. Az iparkamaránál a kisiparos nincs képviselve s érdekükben kivívni semmit nem tudnak. Ennek a kér­désnek maga a miniszter is barátja lett. A kamarában ma csak a nagyipar, a gyár­ipar és a kereskedelem jut szóhoz. Ez a mozgalom ma országos jellegű és ehhez a váci iparosságnak is csatlakozni kell. Az elnök ismerteti, hogy Walkó minisz­ter még 1925 re megígérte felállítását, de ez is, mint sok más, csak Ígéret maradt. Ezután módosítják az alapszabályokat, az 1922-es törvény értelmében, majd meg­választják a mester- és segédvizsgáztató bizottságokat. Bakos József indítványát tárgyalják ez­után, a melyben kéri az iparostanonc ügyet megrendszabályozó uj miniszteri rendelet sürgős beszerzését és ismerte­tését, hogy minden iparos tisztába legyen vele, mily jogai és mily kötelességei van­nak. Lehet-e a büntetések ellen lépéseket tenni ? Ma az a helyzet, hogy ha valaki­nek a folytonos büntetések miatt panasza van, elküldik a testületbe, ott pedig azt mondják, ez a törvény, nem lehet rajta segíteni. Már túlzás az, a hogy a tanonc- cal az iskolába bánnak. Ma már semmi okot nem fogadnak el a tanonc hiányzása miatt és mindjárt 25, 50, sőt 150 ezer koronával büntetik. Ki birja ki ezt? Az iparosnak joga van az iskola alól két heti felmentést kapni. Tornáry János dr. tanácsos azonban megmagyarázza, hogy még ez sem jog, csak kedvezmény, amit kérni lehet. Felebbezési joga van az ipa­rosnak és ezt ki is kell használni. Az elnök beszélt ez ügyben Pfeifermann igazgatóval, aki enyhébb elbírálást ígért s úgy látja, azóta meg is változott a helyzet. Csitáry János panaszkodott még a bün­tetések miatt. — Nyolc fiam van, hét évig katona voltam én is. Ennek a nyolc fiúnak nagyon nehezen tudok ruhát venni. Az egyik fiam levente, abban az egyetlen ruhában a földre akarták fektetni büntetésből. Feküdj! — mondták neki, de ő nem feküdt le, mert azt az egyetlen ruháját nem te­heti tönkre. Megbüntették, de nem fogom kifizetni. Miből fizessem? Én tudom, hogy ez a nyolc gyerek, a hazát, a mit mi el- pufíoltunk, valamikor még vissza fogja szerezni! Én tudom ! Megéljenezték. Ismerteti még az elnök a járásbíróság épületének renoválására kiirt pályázatot, a melyre csütörtökig lehet ajánlatot be­adni. A pályázat megtekinthető az ipar­testületben. VÁC Érsekújvárra megy Az érsekujvári csapat a váci Atlétikai clubot junius 12-ikére meghívta. A VÁC ezt a meghívást elfogadta. Érsekújvár revánsot szeretne venni, a VÁC révén, azért a vereségért, a mit husvétkor a VSE-től szenvedett, viszont a VÁC mindent el fog követni, hogy e (sajnos), nemzet­közi mérkőzésen a győzelmet magának, illetve városának biztosítsa. ruggyantából, vagy rézből előnyös áron szállít a 'Pestvidétei Nyomda Vácon

Next

/
Oldalképek
Tartalom