Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-05-08 / 36. szám
41-ik évfolyam. 36. szám. Vác, 1927 május 8. Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy negyedévre . . Vidéken egy negyedévre □ . Egyes szám ára ........................... 3 P 60 fill. 4 P 80 fill. — P 16 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNYB DEZSŐ Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint Preszly Elemér dr. — Vác díszpolgára Egész város polgárságát érdeklő kérelem járt a héten a város képviselőtestület tagjainak kezén s mindenki, a mint elolvasta, a legnagyobb őrömmel irta alá. Krakker Kálmán polgármesterhez intézik a városatyák a kérelmet, hogy a városi képviselőtestületi közgyűlést mielőbb hivja egybe, melynek egy tárgya legyen : Preszly Elemér dr. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye főispánjának Vác város díszpolgárrá való választása. Ezt a kérést elsőnek a város első polgára, Hanauer István dr. püspök irta alá s arról ma már nem hiányzik egy városi képviselő neve sem. Preszly főispán életének javát itt élte le közöttünk. A mi gimnáziumunk növendéke volt, itt fejezte be egyetemi tanulmányait s Vácon nyitotta meg ügyvédi irodáját. Korán jutott ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy a váci nagy választókerü- j letet a képviselőházban képviselje s a világháborúból mint katona, később, mint kormánybiztos kivette részét. A forradalmak alatt irányitő és vezető szelleme volt Vác polgárságának s hogy a rettenetes időket aránylag simán úsztuk meg, nagy része volt benne. Mióta közéleti pályán forog — s ez kora ifjúságától kezdődött — vácinak vallja magát, a váciak segítése az ő legkedvesebb kötelessége. Százakat és százakat segített meg, juttatott kenyérhez, de ő szegény marad és szerény közéleti előkelő pozíciójában is. Ő vele Vác népe ma is úgy érintkezhet, ő tőle a város és polgársága úgy kérhet, mint mikor egyszerű ügyvédként fogadott mindenkit Báthory-utcai irodájában. Ezt a puritán, Vácért munkáló életet kívánja a polgárság képviselete, a közgyűlés jutalmazni s nincs kétség benne, hogy a legszebb polgári megtiszteltetést, melyből Vác oly keveseknek juttatott, egy hangú lelkesedéssel fogja Pestvármegye főispáni székében ülő fiának szeretettel és nagyrabecsüléssel átnyújtani. Eljegyzés Horváth Rózsika és Kovács István (Budapest) jegyesek. Az anyák iskolája a Stefániában A Stefánia-szövetség ma, vasárnap rendezi Anyák iskolája címen megindított sorozatának második előadását. Ez alkalommal a leghíresebb gyermekorvosok egyike, Bókay Zoltán dr., egyetemi magántanár tart a váciaknak szakelőadást. Szarvas Klári hárfaművésznő lép fel és eljön Hajnal András nótaszerző művésztársaival, kik a napokban oly nagy sikert arattak alagi hangversenyükön. Az Anyák iskolája most is a siketnémáknál lesz, d. u. V26 órakor, belépődíjat nem szednek. A gimnázium nagy hangversenye A váci kegyes-tenitórendi gimnázium ifjúsága május 10-én (kedden) délután Va6 órakor a Kúria nagytermében műsoros előadást rendez, melynek tiszta jövedelmét az orgona építésére fordítják, ezért felülfizetéseket is elfogadnak. A jegy ára 1 P 20 fillér. A műsor ez lesz : 1. Schubert: a) Ünnepi megnyitó, b) Beethoven: Menuett. Zene. 2. Schubert: a) Az éj. b) Them: Kérdeztem a rózsát . . . Ének. 3. Költeményeiből felolvas Sik Sándor dr. piarista tanár. 4. Wolkóber: Részlet a „Télapó jöjj“ című daljátékból, a) Este, b) Holdvilágos éj. c) Hajnal, d) Reggel. Zenekari kísérettel énekli a gyermekkar. 5. Gabáoyi: Az öngyilkos. Monológ. Előadja Katona Tibor VII. 0. t. 10 perc szünet után 6. Mangold: Legkedvesebb tanyám- Ének. 7. Citerás : Földrajzi lecke. Előadják: Matzenauer Ferenc I. a), Surmin Rudolf és Kliment Sándor VII. 0. tanulók. 8. Hari mat: Népdalok. Ének. 9. Induló. Zene. Előléptetések a nemzeti hadseregben A kormányzó május elsejei 'ranggal a következő váci ismerősöket léptette elő: Shvoy Kálmán dr. ezredest tábornokká, vitéz Lipcsey Márton huszáralezredest ezredessé, Preszly Lóráud dr. csendőrőrnagyot alezredessé, Fodor Lajos gazdászati főhadnagyot századossá és Somogyi Jenő főhadnagyot gyalogsági századossá. A Vöröskereszt műsoros délutánt rendes A Vöröskereszt-egylet a háborúban kifejtett óriási tevékenysége után pihenőt tartott, nem hallottunk róla semmit. Most azonban az országos központ megindította békebeli munkáját is. Célul tűzte ki ismeretterjesztő előadások tartását, különösen a közegészségügy köréből, vetített képek kíséretében, hogy az előadáson hallottak jobban a közönség emlékében maradhassanak. Szemeink előtt látjuk egyes tömegbetegségeknek pusztító hatását, midőn évenkint az országban sok ezerrel kevesbedünk a tüdővész, az alkoholizmus, vérbaj és gyermekbetegségek révén, holott mindezektől megóvhatjuk magunkat és másokat, ha az ilyen előadásokból levont tanulságok szerint élünk s azokhoz tartjuk magunkat. Az országos központ május 26-án — áldozócsütörtökön — délután V26 órakor a Siketnéma- intézet dísztermében a következő műsoros előadást tartja: 1. Maksay Ferenc orvos a tuberkulózisról és ellene való védekezésről szabad előadást tart; 2. báró Szentkereszthy Pálné szaval; 3. Thury Janka gitár-kisérettel dalokat ad elő; 4. A tuberkulózis című nagy film; 5. Egy 2 felvonásos burleszk-film. — Belépő dij nincs. Tanítsák meg a váciakat gyümölcsöt csomagolni! Ropogós cseresnyénknek, nagyszemü ribizlinknek, izes őszi barackunknak hírneve van külföldön is Az áldott magyar föld az utóbbi három évtizedben vidékenkint megmutatta, hogy milyen terményt hoz világra készségesen, melyekért Féleurópa szívesen fizet nagyobb pénzt, mint saját sápadt, izetlen terményeiért. Makó hagymáját, Kecskemét barackját, Nagykőrös salátáját, Dunakeszi paradicsomiját, Fót spárgáját, Tahitótfalu földi eperjét, Nagymaros szőlőjét a világ ismeri s ha épen nem szerénykedünk, a váci cseresnyének félszázad óta idegenben van a legnagyobb piaca. A természet nekünk is megmutatta, milyen termelési ágakra kell fősúlyt fektetni, a melyekből ha elegendőt és jó minőséget hozunk a piacra, a kereskedelem ráveti magát és pénzt hoz a városba. A váci ropogós cseresnyét nem kell bemutatni, elődeink puttonyszámra cipelték már a Dunára és naponta hajók úsztak el a mosolygó, szép gyümölcscsel Budapest felé. A váci gazda egész évi adóját fizette ki árából. Terem ma is, minden évben, hűségesen annyi, hogy fele a fán rodhad meg. Vesszük-e észre, hogy évről, évre mind keresettebb lesz a ribizli-tő a faiskolákban, abból mind többet és többet adnak el, látjuk-e, hogy az őszi berackfák ezer változatából mind sűrűbben ültetik be a kipusztult, drágán művelhető szőlőföldjeinket? Nincs annyi nagy szemű váci ribizli és gyönyörű őszi barack, a mi gazdára ne lelne s aránylag olcsó árakon ne kerülne Bécsbe, vagy még tovább is, mert olyan ribizlit, olyan őszi barackot, minőt Vác határa termel, nem produkálnak sehol. Ma még csak a jó kelendőségét látjuk a három gyümölcsnek és a termelő, mint a naiv gyermek, örvend, de nem tudja az igazi értéket, nem tud nagy fogyasztó piacokkal összeköttetésbe lépni, hogy árat kapjon, mert nem tudja Ízlésesen, gondosan feltálalni, hogy hosszabb utat is kibírjon termése, a hol többet adnak érte. Ma már a gyümölcsöt nem szállítják puttonyban, vagy kosárban s az annyira konzervatív magyar felhagyott őseitől látott csomagolással, mert nagy hasznát látja, ha ládákban, a messzi piacokon adhatja el földje termését. A földművelés- ügyi miniszter ép a napokban jelentette ki, hogy saját tárcája terhére most rendelt kétszázezer ládát és ezzel megtanítja a magyar embert gyümölcsöt szállítani. És ha a kecskeméti gazda tudja már, hogy a meggyet kocsányával befelé fordítva, ládába kell rakni s akkor akár Koppenhága népe is a magyar alföld meggyét fogyasztja, miért ne lehetne megtanítani
