Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-11-18 / 85. szám

2 VÁCI HÍRLAP Himnusz. A hosszú avatási program, a maga szinszerüségével és látványosságá­val nem volt fárasztó, a közönség lelki kielé- gültséggel hagyta el a városháza nagytermét. Délben a vendégek tiszteletére társasebéd volt a Kúrián. Az első toasztoí a püspök mondofia. A vendégek pedig boldogan és örömmel mondták a váciaknak, hogy az ország számtalan városában jártak, de mél­tóságban, komoly színképében a váci ava­tast talán egyik helyé sem múlta felül. Este a kát. házban volt nagy gyülekezés: A felavatott ifjúság táncmulatságot rende­zett. Zsúfolt helyiségek. És a mi fő: a né­gyes alatt a fiatalság jó része ült, mert nem jutott táncosnő. Egy váci mulatság,, melyen kétannyi volt a táncos! Jelen voltak : Nagyasszonyok: Barsy Nándorné, Békéssy Sán- dorné, Dercsényi Dezsőné, Farkas Józsefné, Fónay Mihályné, Gottschall Jenőné, Göllner Húgóne, Györgyfy Ákosné, dr. Hajagos Lászlóné, Hencsey Józsefné, Juth Béláné, dr. Kemény Gyuláné, Korpás Jánosné, Kováts Béláné, Kliment Jánosné, Krakker Gézáné, dr. Krakker Kálmánné, Losoncy Dezsőné, Oelsner Jánosné, dr. Pirdafka Józsefné, Pálmay Istvánná, Rajzó Imréné, Reidner Ágostonná, dr. Rusztek Lajosné, Szommer Gyuláné, SzakatitsViktorné,Szalay Lászlóné, dr. Szlachá- nyi Béláné, Szép Józsefné, Scheffer Mihályné, Vida Gézáné. Kisasszonyok: Békéssy Vali, Éder Marie, Farkas Mici, Fónay Irénke, Györgyfy Margit, Hencsey Bözsi, Kliment Manci, Korpás Pontyi, Kováts Aranka, Losoncy Anni, Megadja Bözsi, Mészárits Kamilla, Molnár Maca, Pogátsnigg Bözsi, Rajzó Bözsi, Sipos Klári és Ilona, Scheffer Kató, Szalay Erzsi, Szlachányi Márta, Szaka­tits Emmi és Adi, Tóth Ica, Vida Gizi és Olga. Irgalom! A pénzügyminiszter enyhíti a súlyos adóterfaeKet Búd János pénzügyminiszter rendeletet intézett a pénzügyigazgatósághoz és ebben a behajtás terén lényeges enyhítéseket léptet életbe. Elsősorban kíméletre inti az adóügyi hatóságokat, mert az adózó polgárságra túl nagy terhek nehezednek. Mindenképpen méltányos tehát, ha az adózókkal szemben enyhítenek a szigorú eljáráson. Arra is utasította a pénzügyminiszter az adóügyi hatóságokat, hogy az adókivetések terén igyekezzenek a való élethez alkalmazkodni. Ismeretes, hogy a pénzügyminiszter a jövedelemadó leszállítását határozta el, ami az adókkal túlterhelt országon lényegesen segíteni fog. Úgy látszik, a pénzügyminiszter is ismeri az adók elviselhetetlen súlyos voltát s ezért mindenképpen igyekezik köny- nyitéseket adni. Ezért az 1926-ik év elején akarja elintéztetni a kivetéseket, hogy az adózók az év folyamán több részletben fizethessék az adókat. Könnyítések lesznek a jövedelmiadó adómentes létminimumánál és az adókulcsoknál. Aiközeli napokban rendelet fog megjelenni a luxusadórendszer reformjáról, a mely az eddigi magas értéhalárokat leszállítja. Végül életbeléptetik az egyfázisos forgalmiadó­rendszert annál a négy cikknél, a melynél azt már a nyár folyamán tervbe vették. SVIégegsfszer a Csirkefogó Kellemes szórakozásban volt része azok­nak, a kik a kai. legényegylet szombat- esh előadásán megjelentek. Szenes Béla: „Csirkefogóját adták a műkedvelők szép igyekezettel és dicséretes ügyességgel. Csupa derű, kacagás és taps jelezték egyrészt a jó darab életből veti humorát, másrészt a műkedvelők ügyes alakításait. Vasárnap ismét színre kerül a darab. VÁCI DCKAMÉUON A néma festő szerelme írta : Divényi Gyula. A múlt őszi tárlaton, amint az újabb mű­vészek képeit szemléltem, egy gyönyörű leány­fejre tévedt pillantásom. Egy fejlődő leányka volt ezen a képen ábrázolva, leomló, arany­szőke fürtökkel, ábrándos kék szemekkel és olyan csodálatos szép arckifejezéssel, amely­hez hasonlót csak Ráfael Madonnáig láthatni. A kép alatt egészen ismeretlen festő nevét olvastam és kíváncsian találgattam, hogy ugyan miféle egyén lehet ennek a képnek a szerzője, aki először is ilyen remek alkotással lép a közönség elé. Találgatásom közben mások figyelmét is megragadta a pompás mű elbű­völő ereje és hozzájuk szegődve, velük együtt igyekeztem megállapítani a mester kilétét. Valamint azt is szerettem volna megtudni, hogy hol és milyen körülmények közt élt eddig a művész, milyenek voltak az első kí­sérletei és sikerei. Végül pedig, hogy milyen érzés szülte ezt a képet, amelyben fiatal lelkét szerelmével, bánatával együtt ilyen páratlan ügyességgel és finomsággal tudta visszatükröz- tetni. Szerencsénkre a festőnek egy jó barátja is megállt a kép előtt és érdeklődésünket látva, örömmel beszélte el a kép keletkezésének történetét és ennek keretében a művész egész életpályáját. Csodálatos elbeszélés volt ez, mely egy nem ismert világot tárt föl előttem mélységes titkaival, reményeivel és csalódásaival. A siketnémák életébe engedett belepillantanom, ahol tisztább a vágy, nemesebb az érzés, de sokkal erősebb a szenvedés, mint a mienkben. Tolnai Sándor csevegő nyelve öt éves ko­rában megnémult és szülei az ő kedves, csengő szavát nem hallották többé. Megkellett válni gyermeküktől. Beadták a váci siketnéma in­tézetbe. Ott nőtt fel a kis Sándor. Tanítóinak gondos vezetése mellett lassankint újra meg­oldódott a nyelve és mire az iskolát elvégezte, tagolva beszélni is tudott. Ott választotta meg az életpályáját is. Már mint gyermeknek nagy hajlama volt a rajzolásra és azért szülei festőt akartak belőle képeztetni. El is vitték külföldre, ahol egy híres német mester műtermében tanult először festéket keverni. De éles szemével és finom megfigyelő képességével csakhamar elleste a színezés és árnyékolás hatásának titkait és szabad órái­ban mestere tudtán kívül maga is festegetett. Először is egy bájos leányarcot próbált festeni. Annak a leánynak az arcát, akihez gyermekkorának legédesebb ártatlan örömei fűződnek. Valami ellenállhatatlan vágy, valami titok­zatos érzés vett rajta erőt mindig, valahány­szor játszópajtására visszagondolt. Nem tudta elfelejteni a búcsúzás nehéz, szomorú perceit, amikor Vácon a siketnéma intézet falaitól megválva, ott kellett hagynia valakit, aki könnyezve szorította meg Isten- hozzádra nyújtott kezét. A ¥árosS Fiämszgfthazban pénteken, november 20-án fél 9 órakor nagy premiér : fl Moulin Rouse fantomja A legszebb 4Corvin-görl és Érczkövi László, a Városi Színház tagja személyesen lépnek fel. Most is ott lebegett előtte ennek a kedves lénynek az alakja, akinek képét maga sem tudja, hogy miért, de leikébe zárta és emlé­kül vásznán is megakarta örökíteni. Az első vázlatot hamarosan elkészítette, de nem volt vele megelégedve. Ráismert ugyan benne ideáljára, de oly hidegnek, élettelennek látszott előtte, hogy kétségbeesve dobta el magától az ecsetet. Egészen másnak ismeri ő azt a képet, amelyik a lelkében van lerajzolva. Az él, mosolyog, bár van a mosolyában valami bánatos vonás, fájó szemrehányás is, mely a távozó fiatal festő szívét megígézte. A sikertelen kezdet azonban nem csüggesz- tette el teljesen. Mikor mestere oldalán dol­gozgatott, mindig előtte lebegett az a bájos arc, amelyet neki le kell festeni, élethűen, úgy, hogy megszólaljon. Nem tudott tőle nyugodni éjjel sem. (Vasárnapi számunkban befejezzük.) Szohot fejlesztik ¥ác rovására A m. kir. államvasutak budapesti üzlet- vezetősége versenytárgyalást hirdet Szob állomás bővítésének al- és magasépitményi munkáira, melyekre az ajánlatok november 28-ig benyújtandók. Sok milliárdos mun­káról van szó, (remélhetőleg a váci építő­iparosok nem maradnak el) a mit az is bizonyít, hogy csupán a terveket, költség­számítási tervezeteket 250 ezer koronáért árulja a máv a pályázóknak. A máv kény­telen, kelletlen megalkuszik az ideiglenes határokkal és a kis Szobot nagy pálya­udvarrá építteti, hatalmas raktárakkal és felvételi épületekkel. Szomorúan nézzük Vác mellőzését, a hol a határforgalmi el­lenőrzést sokkal jobban elvégezhetnék, mint Szobon, a melynek építkezése minden ma­gyar ember meggyőződése szerint csak ideiglenes lehet. A máv. roppant területe­ket sajátított ki a váci pályaudvaron azok­tól, kiknek telke, háza a vasút mellé esik és azt látjuk, nem szándékozik sem beé­píteni, sem visszaadni. Abból a nagyarányú építkezésből, mit Szobra terveznek, Vácra is kérünk, a minek meglesz az az előnye, hogy a nálunk emelt épületek és beruhá­zások nem ideiglenesek és a forgalmat fogják elősegíteni. A lakásokat 1927 májusig nem szabadítják fel. Egy fővárosi hírlapíró kérdést intézett a népjóléti miniszterhez, mi lesz a boltok és lakások felszabadításával. Minthogy ez a kérdés Vác háztulajdonosait és lakóit erősen érdekli, az érdekes választ itt adjuk: — Az üzlethelyiségek védelmi ideje, melyről a szanálási törvény intézkedik, 1926 május 1-én jár le. Ekkor telik le az az egy év, mely 50 százalékos aranybérhez kötötte a bérletet s ez után valóban a szabadegyezkedést mondja ki a [örvény. A lakásbérleteknél csak 1926 május 1-én kezdődik ez az év, mely 1927 május 1-ig tart. Jövő májusban éri el a lakbér az 50 százalékos aranybért és egy évig nem emelhető. Ezek a határidők azonban koránt sem jelentik a felmondást. A törvény fel­hatalmazást ad a kormánynak, hogy elren­delje, miszerint az általános gazdasági viszonyok kényszerűsége folytán az előirt határidőn túl se engedélyezze a házbér- felmondást. Orvosi hir Dr. Perényi István volt gyermekklinikai orvos rendelőjét Ha!lyu-u. 24. sz. alatt meg­nyitotta. Ugyanott Röntgen-laboratorium és Kvarc-fény kezelés. Rendel d. e. 11 —12 és d. u. 2—4-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom