Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-01-21 / 5. szám
Ára 2000 korona. 39-iK évfolyam. PolitiRai és társadalmi hetilap, 4 szám.,--------------Vác, Jv25 január 21. megjelenik hetenRint Rétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 15000 K. Vidéken egy hóra 20000 K. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. 41 A váci szepesiek nemes gondolatát megvalósítja az országos nemzeti szövetség. Első Jókai-ünnepünk Mennyi házbért fizetünk a februári negyedben? Néhány nap múlva ill a házbérfizelés ideje. Az éunegyedröl-évnegyedre emelkedő házbérek mindig fokozottabb mértekben terhelik meg a kis háztartások költségvetését és a házbér előteremtése sóit családfen- tarfónak súlyos gondot okoz. A februári negyedben a szanálási törvény értelmében az aranybér 20%-ára emelkedik a lakások és az aranybér 42%-ára a nem lakás céljára bérelt helyiségek (űztetek, műhelyek stb) bére. A pontos családfeníarlónak és a rendesen kalkuláló iparosnak és kereskedőnek idejében tudnia kell, mily összeget kell félre tennie a fizetendő házbér kiegyenlítéséhez. A februári negyedben szükséges tudni valók a következők: Az az összeg, a mit a lakások és üzleti célra használt helyiségek után vidéken azok bérlői fizetni tartoznak, a következő tétetekből áll : .1. A tiszta bér. 2. A közüzemi költségmegtériíés. 3. A kincstári haszonrészesedés. Az alapbér: az 1917 november 1-én érvényesen kikötve volt évi tiszta bérnek egy negyedévre eső része. Az 1917 november 1-én érvényesen kikötve volt tiszta bérnek egy negyedévre eső részét, a korona 1917 évi értékelésére való tekintet nélkül a törvény és a lakásrendelet aranyértékü- nek tekinti. A tisztabér (a lakásrendelet szavai szerint esedékes bér) a február—májusi negyedben lakásoknál az alapbér 20%-a, nem lakás céljára használt helyiségeknél (üzletek, irodák, műhelyek stb.) az alapbér 42°/0-aA kincstári haszonrészesedés a tiszta bér 25%-a. A hivatalos szorzószám 17000. A lakás tiszta bérét úgy kapjuk meg, ha az alapbér 20%-át 17000-rel megszorozzuk, a közüzemi költségmegtéritést, ha az alapbér 3°/0-át szorozzuk meg 17000 rel. E szerint Vácon a februári negyedre eső házbért igy kell kiszámítani: Az 1917 no- vomberben fizetett lakbér 20°/0-át vesszük, ehhez a lakbér öl százalékát kincstári haszonrészesedésre és két százalékát közüzemi költségmegtéritésre. Vagyis a ki 27 százalékát fizeti az 1917-beli novemberi házbérének, az már mindent megfizetett. A bollbérek igy alakulnak: A békebeli házbér 42%-a, 10-5% kincstári haszonrészesedésre, két százalék közüzemi költségekre =545 százaiéit. A ki tehát az 1917 novemberi boltbérének 545 százalékát lefizeti, ezzel a háztulajdonosnak, kincstárnak minden tartozását lerótta. Rendfönök a vizsgákon Hám Antal dr. a kegyeslanitórend tartományi főnöke tegnap Vácra érkezett és részt vett a papnövendékek félévi vizsgáin. Vasárnap délelőtt tizenegy óra, A szokatlan időben szentmise a piaristák templomában és a padsorok telvék. Jól esett látni, hogy a város intelligenciája áhitafos elmerülésben imádkozott. Szereltük volna, ha iparostársadalmunk és a földműves nép is idejekorán értesül a nagy gondolatról és együtt dobbanó szívvel, lélekkel fohászkodtunk volna. A'lagyar mise volt. A szepesiek asztal- társaságában vetették fel azt a nemes gondolatot, hogy pro paíria-miséket, istentiszteleteket kell tartani. Az oltár előtt Szepesi Bódog igazgató, az asztaltársaság elnöke mondja misét. Fenn, a kóruson meghatóan szép énekeket adnak elő a főgimnázium tanulói Rassovszky Gyulatanár vezetésével. Evangélium után a közönség felé fordul a pap és gyönyörű irredenta beszédet mond arról, hogy hány ezren és hány ezren élnek csonka Magyarországon, kik nem mehetnek szülőföldjükre, nem láthatják szüleiket, rokonaikat, ismerőseiket, mert bitorló tartja megszállva a nagy Magyarország gyönyörű részeit. — Felhivom az áhitatos közönségei — fejezte be Szepesi beszédét — egyesilse imáját a szentmisében az én imádságommal és együtt ostromoljuk az Eget, hallgassa meg a sokat szenvedett magyar nép fohászát, adja vissza nekünk édes hazánkat, nagy Magyarországot... Meghatóan szép percek voltak ezek. Igazi áhitat ülte meg a lel ti eket és tudjuk, hogy miért imádkoztak. Az országos Nemzeti Szövetség tudomást szerzett a szepesiek gyönyörű gondolatáról, hogy legalább negyedévenkint pro patria-misét mondat. Maga báró Perényi Zsigmond, a szövetség elnöke szóliíotta fel Szepesi Bódog elnököt, hogy a központi választmánynak tegyen indítványt és el fogják rendelni országszerte, hogy könyörgő istentiszteleteket tartsanak az ország minden templomában. A magyar lélek találkozik az imádságos lélekkel, összeolvad a szent áhitatos könyörgésben és a Magyarok Istene meghallgatja imánkat . . . * A főgimnázium rajzterme esfszürkülelre megtelt. Az asztaltársaság tartotta Jókai- ünnepét. Első Jókai-ünnep Vácon. Hallottuk a Szilágyi-árvaház nagy tehetségű növendékeit énekelni, zenélni, szavalni. Hatásos szép számok voltak a tellies Wolkó- ber János beállításában. Megnyitóul Zsembay Ferenc siketnéma- inlézeíi tanár mondott gyönyörű prológust, mely szivekig hatott. Hallgatósága nagy elismeréssel fogadta. Olvasóinknak itt adjuk : Prolog a Vác és Vidéke Szepesiek Asztaltársasága 1925. január 18-iki Jókai-ünnepére. Irta: ZSEMBAY FERENC Megkondultak Komáromban Szilveszter éjszakán A harangok. Méla hangjok Általszállt a Dunán, — Az ős város magyar népe Emlékezett akkor Most száz éve megszületett Hírneves fiáról. Száz év előtt!... magyar égen Csillag futott által S otthont talált, amint leszállt Egy kicsinyke házban. Jókai e fényes csillag; Aki földre szállott, Hogy tollával meghódítsa Szeles e világot. Fiatalon indula ki Hóditó utjara; De nem, mint a hős dalia, Harcos, nagy tusára: A szellemnek fegyverével Küzdőit a porondon S becsületet szerzett nékünk A nagy mesemondó.... Kis diák koromban Könyvvel a kezében Apám állt elibém És szólott eképen : „Szereted a betűt, Látom, édes fiam; Vedd e kisded könyvel, Lapozd szorgalmasan, Nagy időkről regél. Szemem könnybe lábad: Minden kis betűje Magyar sors :... bú s bánat,“ ... Forgatom a könyvet, Megnézem a cimet; A lőcsei asszony Képe felém nevet.. Olvasom nagy mohón: ,.. Felvidék szépsége Egymásután tűnik A lelkem elébe. Olvasgatom tovább : ... A magyar dicsőség Ragyog benne tisztán. Mint a napfényes ég, Tárogató szava Harsan a fülembe ! ... . .. Kuruc hősök sorsa Jutott az eszembe. . . . . . . Küzdöttünk, . . — elbuktunk De Phönixmadárként Talpra állt a magyar! — Nem jött el még a vég! Komáromi hídon máma Cseh baka állja vártát; Öreg Dunát drótsövénnyel Ép derékon vágták, De hiába!. . . Ami magyar, Magyar marad mindég, Ha még úgy is szakitná szét Ezernyi ellenség ! blallik hangja a harangnak Által völgyön és hegyen : „Nem, nem, soha! - dörgi szava; S a viszhang rá: - „Úgy legyen!“
