Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-03-11 / 19. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 19. szám. Vác, 1925 március 11. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer szerdán és vass^ap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ...... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint »A MI KEDVES JÓ MESTERÜNK« BÚCSÚZÓ BORBÉLY SÁNDOR Aligha volt valaha népesebb a sikef- némaintézet uj épületének diszlerme, mint szokatlan időben, szombaton délben.Borbély Sándor igazgató bucsúzójára az egész város társadalma adóit találkozót itt és három hosszú órán át figyelte azt a nyilvánosság elölt alig ismert nagy megbecsülést, mely a távozó vezér alakját körülfonja. Nagy Péter, az intézet uj igazgatója zsúfolt sorok előli emelkedett szólásra és a nyugdíjba vonuló Borbély Sándor múltját ismertébe. Négy éviized munkását ünnepeljük — mondotta — és az ö munkája örök nyomot hagy a magyar siketnémaoktatás történetében. Mint tanár első, de még nagyobb, mint szervező erő a gyógypedagógiában, mert neki köszönhetjük és az ö fáradhatatlan agitáiasa teremtetle meg az ország liz uj sikelnémaintézttét az anyaintézel mellett. Szakmunkássága irodalmi téren egyedül áll, csak a siketnémaoktatas részletes tantervét említi, melyei most kezd a külföld minden nyelvre lefordítani és elfogadják Borbély Sándor tanácsait és most jeleni meg a sok értékes munkájának koronája: az öt kötetre tervezett gyógypedagógiai bibliográfia első része. A gyűlésbe ezulán hívták Borbély igazgatót, kit bátyja, a magyar sportban úttörőnek ismert Borbély György és három fia közt lelkes éljenzés kisért az emelvényre. Egy kis siketnéma leány, majd egy sorstársa, egy fiú a növendékek közül üdvözölték, azután ismét Nagy Péter igazgató vette át a szót. Lelkén keresztül szólt elődjéhez és sokszor megcsuklolt a szava a könnyek miatt. Borbély Sándor pedig sápadtan, arcizma sem mozdult, hallgatta. És átnyújtotta barátai és tisztelői értékes ajándékát: az aranylollat. Jöltek a többiek, szinte szédületes kép volt, mind 'újat mondott, mind ugyanegyet mondott. „Kedves jó mesterünknek“ titulálta mindenki, a ki pedig távozik és nincs hatalom a jövőre kezében, arra ez végtelenül megliszteíő. A vallás és közoktatásügyi minisztérium nevében Klug Péter országos szakfelügyelő szólt és a miniszter sorait nyújtotta át. Ez igy szól: A siketnémák váci kir. orsz. intézete igazgatóságának f. évi február hó 20-án 134 sz, alatt kelt jelentéséből értesültem arról, hogy Nagyságodtól nyugalomba vonulása alkalmával az intézet tanári kara és növendékei ünnepélyes keretek között kívánnak búcsút venni. Nagyságod 34 évi hasznos közszolgálata alatt a magyarországi siketnéma oktatásügyet a legodaadóbban szolgálta s az oktatási ágnak nyugateurópai színvonalra emelésében tevékeny részt vett. A hosszú idő alatt szolgálta Nagyságod ezen oktatásügyet, mint a siketnémák budapesti, — majd nyugalomba vonulásáig a siketnémák váci orsz. kir. intézetének igazgatója, valamint a gyógypaedagógiai intézetek orsz- szaktanácsának előadója, nemkülönben mint a gyógypaedagógiai tanárképző intézet igazgatója és később tanára. Szakirodalmi tevékenységével, a siketnéma intézetek részére készített tanterv és módszertani utasítás elkészítésével s 9 siketnéma intézet létesítése körül kifejtett minden elismerésre méltó propagativ munkásságával a siketnéma oktaiás területén a legértékesebb példát adta A szaktanárképzésnek nemcsak az alapját vetette meg, hanem azt nemes céljai és szándékai szerint mindig tovább fejleszteni igyekezett. Felhasználom az alkalmat, hogy Nagyságodnak odaadó és maradandó értékű munkásságáért elismerésemet fejezzem ki. Egyben annak a reményemnek adok kifejezést, hogy Nagyságod értékes tudását és gazdag tapasztalatait a jövőben sem vonja meg attól az oktatási ágtó^es azoktól az intézményektől, amelyeknek szolgálatában 34 esztendőt eredményekkel gazdagon eltöltött. Budapest, 1925. március hó 6-án gr. Klebelsberg Kunó s. k. Most a hivatalos élet néhány percre ki- szahitódik és Krakker Kálmán dr. polgár- mester szól Preszly Elemér dr. főispán és a város közönsége nevében. Hivatalos ez a beszéd, mégis szív szól a szívhez, oly közvetlen, megható és szép. Sáfár Béla a ref. egyház nevében búcsúztatja Borbély Sándort, majd Farnek László dr. a nemzeti társaskör jókívánságait tolmácsolja. Soha nagyobb, egységesebb, megértőbb nem volt a váci társadalom — úgymond — mint mikor Borbély Sándor állott a váci kaszinó élén, Miért kellett elmúlni, elnémulni? Az evangélikus egyház üdvözletét Szom- mer Gyula hozta, Herodek Károly a vakok budapesti kir. orsz. intézelének igazgatója a siketnémák és vakok tanári orsz. egyesülete és az intézete nevében mondoii hódoló beszédet. Igen nagy sikerrel szólt De- schenszky Ferenc a kaposvári siketnéma- intézet igazgatója a hazai siketnémainté- zetek nevében, a ki kijelentette, hogy a „jó mesteritől nem búcsúzik, mert most szabadul fel az adminisztráció kicsinyes gondjai alól és igy élhet alkotásainak, a vidéki intézeteknek. A budapesti gyógypedagógiai intézet Szabó Károly h. igazgató, a budapesti áll. kisegítő iskola Zamathy Dezső tanár ajkán szólalt meg és dicsérte Borbély Sándor nagy munkásságát. Majd a gyógypedagógiai tanárjelöltek nevében Vider Lajos, a Cházár András siketnéma otthon nevében Rochlitz Gyula, a statisztikai intézet francia fordítója, Kondra Mihály növendéke, mélyen szántó beszédben emlékezett meg a váci intézet távozó igazgatójáról. Egy csomó beszéd meg sem születhetett, már két órája folyt az ünneplés és Borbély Sándor szólt most mindenkihez. Valóban nem volt oly ünnepi szónok, Ilinek ne tudott volna szépet, kedveset mondani és bár mindenki érezte, tudta, az ö nagyságát háf- térbeszoriíolfa, mintha arról szó sem lenne* Az apa méllóságos magasságáról beszélt, megértőén, megejtően s mikor búcsúzott mindentiitől, minden segilöjétöl és megölelte Nagy Péter igazgatói, bizony szin- szerűségben sem leheled hatásosabban szólni, meri néma csend és meghatottság ült a telkeken. Három óra felé délután jutoltak el a Kúriára, a hói társasebéd volt Borbély Sándor tiszteletére. Sokkal többen jöttéit el a bankettre, mint a mennyien aláírták az iveket. Végnélküli ünneplés folyt itt le ismét s terünk nem engedi, hogy hosszasabban időzzünk a szónoklatoknál. De mégis meg Ítéli említeni Záborszky Árpádnak, a tanártestület nevében elmondott beszédét, mely úgy formájára, mint tartalmára meglepetés, igaz megértés volt az ünneplők soraiban. 700 váci iparos parlamentje Vácnak 700 iparosa van, de száznál több alig érdeklődöd az érdekeit képviselő ipartestedet beszámolója iránt, melyet vasárnap délelőtt tartottak meg az iparlársulat tágas nagyiermében. Kvell Rudolf elnök erősen ellenzéki beszédet tarlóit a forgalmi adózásról és a kereseti adók kivetéséről, de a tagok nem voltak hajlandók izgulni és némán hallgatták beszámolóját. Majd az évi jelentést azután a jövő évi költségvetést ismertette Prezsán József pénztáros, melyből az az érdekes, hogy a tagdíjat ebben az évben is emelték 28, 32, 38 ezer koronára (a szerint hogy segéd nélkül, egy, vagy több segéddel dolgozik az iparos) de igy is még az ország ipartestületi járulékaiból a váciak fizetik a legkevesebbet. A tagdijemeiés azért volt szükséges, hogy tisztességesen díjazhassák alkalmazottaikat, köztük az ipartestületi jegyzőt, aki az idén Weiszbarih városi iktató lesz iparospolgártársaink örömére, Hivatalos órát naponta délután, vasárnap pedig délelőtt tart. A temetkezési járulékokat is szónélkül emelték: ezentúl 2000 koronát kell minden halott után befizetni, de viszont egy millió koronát folyósítanak temetkezési segély címén. Következtek a választások, melyen Kvell Rudolfot közfelkiáltással ismét elnökké választották. Az elnök kijelentette, hogy a tisztséget örömmel vállalja, mert szolgálatokat akar tenni iparostársainak. Ö mindig rendelkezésükre ált közérdekű ügyekben. Végül etöljárósági tagoknak megválasztották : Schottert Bélát, Prezsán Józsefet, Borbély Józsefet, Bernáth Andrást, Hlatky Lajost, Lőwenstein Tivadart, Óber- mayer Gyulát és Varga Józsefet. Póttagok lettek: Hajdú János, Gágel Ede, Móricz János, Krach Imre, Jelenffy Imre, Bajsánszky Mihály. Számvizsgálók: Schmidt Ferenc, Sworcz Pál, Fábián Lajos. Az izr. nöegylet közgyűlése Az izr. „Montefiore Judith“ nöegylet 1924. évi rendes közgyűlését március 15-én d. u. 2 órakor a hitközség tanácstermében tartja meg. melyre a t. tagokat ezúton hívja meg az Elnökség.
