Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-03-04 / 17. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 17. szám. Vác, 1925 március 4. VÁCI HÍRLAP ^©Ssfikal és társadalmi hetilap, megjelenik Hetenkmt kétszer szerdád és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra ..... 20000 K Egyes szám ára ...... 2900 IC Előfizetéseket csak egy bőnapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DBERCSÉNYI DEZSd Szerkesztőség és kiadófc&vatal: Csáky-iat 4 sz= (Iparudvar). Telefon 17. Hirdetések és nyiiftér miíüméüer soronkint díjszabás szerint A Takarék és a városfejlesztő A váci takarékpénztár, városunk e legrégibb, hatvan éves pénzintézete vasárnap tartja beszámoló közgyűlését és mégsem a szolid, nagymullú intézetről, hanem leányáról, a városfejlesztőről esik szó városszerte. A Váci Hírlap hasábjairól tudja a közönség, hogy az I9l8-ban alapiíolt Váci város- fejlesztő részvénytársaságot, miután kötelességét az ingadozó korona hullámain hat éven át teljesítette, az anyavátlalat „leépíti.“ A tárgyalások már hónapok óta folyamatban vannak, ha egy-egy hir kiszivárog a tapétás ajtók mögül, csak azért kél a szájakon szárnyra, hogy újabb híresztelés lepuffantsa. Eddig hírek szálltak arról, hogy továbbra is fenntartanák a városfejlesztőt, de rögtön jött a doktor Benfentes, aki biztosan tudja, hegy a fejlesztőt, a melynek annyi nevei találtak már ki a szóbeszédben, a takarék egészében átveszi. Még el sem mondhatja legújabb értesülését, mikor újabb hírnök jő és pihegve szól, hogy sem egyik, sem másik feltevés nem igaz, mert két csoport is van alakulóban és mindketten a részvénymajoritást akarják megszerezni, ezért nincs döntés. Várnak. Úgy lűnik fel, mintha nélküle, de róla intézkednének, arról, kiről a közgazdasági újságok, a súlyt képviselő napilapok újabban annyit Írnak :• a kisrészvényesről. Bármilyen is lesz a megoldás, az utána vonuló sleppben, az árnyékban megy szótlanul a kisrészvényes, mely most még halkan meri hangoztatni, hogy 1918 ban még 37 svájci frankot éri 100 magyar korona, elégjó pénzt adott tehát a városfejlesztő ötszáz koronás részvényéért. De végeredményben nem a kisrészvényesről, hanem a nagytakarék presztízséről van 3zó. Mennyire ismeri az igazgatóság a közhangulatot, nem tudjuk, miként ismeretlen a nagy nyilvánosság előtt a nagy- részvényesek^ zárt ajtók mögött vaió tárgyalásai. A takarékpénztár bizonyára számol mindkét oldallal, de ha igazságos mérlegelést csinál, hajolnia csak a város népének felfogása felé szabad, melyből hatvan éven át élt s mely a bizalom oly nagy mértékét ruházta rá, hogy annak terhét csak most, leányvállalata megszüntetésekor, vagy eladásakor fogja érezni. Bármilyen jó üzletet is csinálnak a város- fejlesztővel kapcsolatosan, egyet nem felejthet el: az erkölcsi siker, vagy vereség a takaréké. Úgy intézzék tehát a városfejlesztő jövendő sorsát, hogy a közvélemény a takarékpénztár megszerzett presztízséhez se most, se később hozzá ne nyúlhasson. Erről beszél ma a város, ezt akarja a nagy nyilvánosság, mellyel számolnia kötelesség. Püspökünk áprilisban Rómába utazik Mint ismeretes, a szentév alkalmából az egész világról zarándoklatokat rendeznek és öt világrész ad találkozót az örök városban. Magyar zarándoklatokból az első elment, a legközelebbi április 21-én indul. Ezt a hercegprímás fogja vezetni s mint a rendező bizottság közli, a hercegprímással egyült utaznak Hanauer A. Islván dr. váci és Rótt Nándor dr. veszprémi püspökök is Rómába. A polgári fiúiskola Jókai-ünnepéSyi rendezett Január 18-án tartoita a váci ka!, polgári fiúiskola Jókai-ünnepét. A komoly élvezeteket nyújtó ünnepély sikere s a meleg érdeklődés, mely az előadás nyomán járt, arra indilotta az igazgatóságot, hogy az eredetileg csak az intézeti ifjúság számára rendezett ünnepélyét az érdeklődők és a szülők előtt megismétli. Vasárnap délután folyt le a második előadás. Az elejétől végig változatos műsor, melyet Wágner Ernő polg. isk. tanár állított össze, mindenki megelégedését és elismerését nyerte meg. Az ő nagy gonddal készült s mélyenszántó méltatása, komoly Jókai tanulmány, mely mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Hangulatossá és kedvessé teite a műsort Jókainak két kis színre alkalmazott elbeszélése: a „Melyiket a kilenc közül“ és „Biróuram Ítélete“. A szereplők az ifjúság soraiból kerültek ki. Külön említést érdemel Hribál Ferenc IV. o. tanuló, ki két általánosan kedvelt irredenta dalt énekelt. A katonásan fegyelmezed s jól vezetett énekkar sikere Metring József énektanáré. Külön kell megemlékeznünk Gaál József rokkanliskolai igazgatóról, a ki készséggel adta intézetének dísztermét az ünnepély céljaira s az immár 13 év óta a legmosíohább viszonyok között tengődő polgári iskolánknak lehetővé tette, hogy a nyilvánosság előtt hódolhatott a nagy mesemondó emiékének. Fővárosi kereskedő vidéken nem gyűjthet megrendelést A vidéki kereskedők körében az utóbbi időben számos panasz hangzott el amiatt, hogy fővárosi gyárak és nagykereskedők utazókat tartanának, a kik vidéken nemcsak kereskedőknek, hanem közvetlenül a fogyasztóknak is árusítanak. Különösen a divatszakmában és a konzervszakmában lett szokássá a vidéki felek látogatása. A vidéki kereskedők a súlyos üzleti viszonyok idején természetesen nem szívesen látják ezt a versenyt és a hatóságoktól kérnek védelmet a fővárosi gyárak és nagykereskedők ellen. Hivatkoznak arra, hogy az 1900 évi, a megrendelések gyűjtését szabályozó törvény kimondja, hogy lakóhelyükön kívül úgy a belföldi, mint a külföldi iparosok, kereskedők, vagy megbízottaik csak iparosokat, vagy kereskedőket kereshetnek fel megrendelések gyűjtése végett. A vidéki közönséggel közvetlen érintkezésbe a fővárosi iparos vagy kereskedő csak a fél- kivánságára léphet, a mi azt jelenti, hogy csak abban az esetben, ha a vidéki fél feihivja a budapesti kereskedőt vagy iparost, hogy küldjön ajánlatot, vagy küldje hozzá a rendelés felvételére meghatalmazott utazóját. Ha a fővárosi cég küld felhívást a vidéki félhez, a melyben megrendelésre szólítja fel, — ez már a megrendelések gyűjtését szabályozó törvénybe ütközik. Ilyen esetben a vidéki kereskedők és iparosok a hatóság védelméhez fordulhatnak, a mely az árút elkobozhatja és a kihágási eljárást is megindíthatja. Gyengén kezdőnek a bajnokiak VSE-Soroksári AC 2 : 2 A kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyszámú lelkes közönség elölt elkeseredett küzdelmet vívott egymással a két csapat. A játék soroksári támadással kezdődik és már a 6. percben kapja az első gólt a VSE, amely után belefekszik a játékba, Stahl szép fejes góljával kiegyenlít ésáilandó támadással veszélyezteti a SAC kapuját, de nagy balszerencsével. A második félidőben ismét Soroksár nyeri meg a vezetést, amelyet Dudás a 42. percben egalizál és igy a mérkőzés eldöntetlenül végződik. A közönség állandó szitáló esőben is végig kitartod és megelégedetten távozott, mert a két csapat küzdelme szép és izgalmas volt. Egyénileg Bognár és Dunay II. játéka magaslott ki az egész mezőnyből. BSK-1ÍAO I : 0 (1:0) A Váci Atlétikai Club Budafokon játszotta az első tavaszi mérkőzését. Bár nyolc ifjúsági játékossal állt ki, azért szépen tartolta magát s csak egy gólt sikerűit a budafokiaknak lőni. As ember tragédiája A Miklősy-szintársulat kísérlete, hogy a világirodalom magyar remekét mutassa be a váci közönségnek, külön beszámolóra tarthat számot. Madách Imre halhatatlan műve szinszerűség szempontjából teret és tömegeket kíván, a mit az alkalmi színpad nem adhat és igy kétszeres a küzdelme az előadó művésznek. Ezzel az utóbbival derekasan megbirkóztak és a keddi estén örömmel láttuk, hogy igen szép közönségük volt. Miklósy Gábor a régi színész fölényes tudásával áliitotta elénk Lucifert, Dénes Rózsi minden jelenetben tökéletes Éva volt, Miklósy Aladár pedig az örök kétkedő, kereső Ádám meleg, szép szavalásával. Ha nem kívánunk összehasonlítást nagy színpadokkal, Miklósyék előadása teljesen kielégített és jóleső, hogy merész vállalkozásukat a közönség pártolta, megértette.
