Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-12-25 / 94. szám

Mai számunk 8 oldal. Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 94. szám. Vác, 1925 december 25. VÁCI HÍRLAP Politikai es fiarsadaSmi frseíilap, megjeleKilk SsieteRkinfi kétszer szerdán és vasárnap ESöSszetésá ár; Helyben egy Sióra ..... 15000 K Vidéken egy fsára...................... 20600 S€ Egyes szám éra ...... 2000 K A SZENT BÖLCSŐ Irta: KOLOSS VÁRY MIHÁLY orelátus A mikor a karácsonyfa apró gyertyács- káit látom felgyűlni, eszembe jut az igaz­ság, hogy nagy tüzek világítanak bele a sötét éjszakába, de kis tüzek melegítik be a lakást; nagy láng-nyelvek, melyek felcsapnak a felbőkig és mérföldeket mu­tatnak félelmetes tűzcsóváikkal, a lázban égő lelkek rendkívüli hatóerejét jelképe­zik, de az apró, nyugodtan égő tüzecskék a békének termelő, újjászülető erőit állít­ják elénk. Légy üdvözölve szent Karácsony fája, ki immár 1925-ször jelentél meg a szen­vedő emberek között, hogy élő hirdetője légy a dicsőségnek, mely Istennek szól és a békének, mely csak a jóakaraté embe­reknek adatik meg. Legyetek üdvözölve karácsonyfának apró kis mécsei, melyek világosságot hirdettek a sötétbe borult emberi lelkeknek és melegséget adtok kis lángotokkal a dermesztő hidegben odakünn és a kihűlt sziveknek idebenn. A hol ti égtek, ott nincsen megfagyott gyermek. A hol ti megjelentek, ott az emberi szivek jégpáncélja felolvad és puha ruhával ta­kargatják be a didergő, fázó árvákat. A centennáriumok korszakát éljük ma, vagyis évszázados fordulóját nagy esemé­nyeknek és nagy embereknek. Vörösmarty, Madách, Jókai, Petőfi, most legutóbb Szé­chényi, centennáriumai felrázták az embe­reket ; de nem volt a világon még olyan évforduló, melyet az északi sarkon csak­úgy, mint a forró egyenlítő alatt, Grönland szigetén épp úgy, mint Ujzeelandban, min­denhol, a hol csak keresztény emberek laknak és csak valamelyes civilizáció is van, úgy ülnének meg, mint Krisztus szüle­tésének évfordulóját ülik már kétezer év óta. Az ő bölcsőjébe kapcsolódott bele kétezer év óta minden, a mi örökbecsű volt és az emberi kultúra kincsét képezte : a művészet csodás alkotásai, országok al­kotmánya, társadalmi berendezkedések és intézmények etbikai mozzanatai. E körül, mint tengely körül forgott a nemzetek élete és ennek a bölcsőnek karácsonyi fenyőillata töltötte be a királyok fényes termeit csakúgy, mint a szegények földes gunyhóit. Minden művelt nép civilizáció­jának kezdete a Krisztusi bölcső történeté­nek egy-egy fejezete volt és a szellem, mely a múltban oly termékenyítő volt, a jelen gyászos időkben sem veszített áldá­sos erejéből. Az emberek hol közelebb, hol távolabb álltak e bölcsőtől, a korok és uralkodó eszmék váltakozó áramlatai szerint, de huzamosabb időn át Krisztus­nak hatása alól egy korszak sem vonhatta ki magát kétezer év óta. Most ünnepli majd a keresztény világ Felelős szerkesztő és Saptulajdonos DERCSÉNY! OEZ5Ö assisi szent Ferenc halálának hétszázadik évfordulóját. Mi magyarok alig tudjuk ér­tékelni azt, hogy szociális látószögből, a népek történetében mit jelentett a „Pove- relló‘‘-nak, Isten „szegénykéjének“ assisi szent Ferencnek megjelenése. Olaszország jelenlegi miniszterelnöke Mussolini ezen hétszázadik évforduló alkalmából az olasz külföldi diplomáciához üzenetet küldött s ebben egyebek között kiemeli, hogy: j „Olaszország adta a világnak a legnagyobb költőt Daniét; a tudományok és művésze­tek legmélyebben járó szellemét Leonardo da Vincit; a legmerészebb Oceánjárót Kolumbus Kristófot és a szentek legszen­tebbjét assisi szent Ferencet, akiben — mondja Mussolini — először nyilvánult meg Olaszország újjászületésének törek­vése és Olaszország lelkűidének nemes és emberszerető vonása.“ És én Mussolini szavaihoz hozzáteszem, hogy a Divina Comoediában Dante megrázó fenséges gondolatai, Leonardo da Vinci művészi ecsetje és assisi szent Ferenc mennyei munkája a Krisztusi bölcső tanaitól voltak átitatva és abból táplálkoztak. Ez adta a mai ünnepet is; a szeretet­nek és békének ünnepét; a jótékonyság­nak és könyörületnek ünnepét; az igazi testvériségnek és egyenlőségnek ünnepét. Midőn a közelmúlt napokban a világ hatalmasai aláírták Londonban a locarnói békét, mely a gyilkos békeszerződéseknek első korrektúrája volt, Belgium delegátu­sának, Vanderveldének ajkairól hangzott el ott egy sokat jelentő és reménytkeltő mondás : „a tudomány és béke végre is győzedelmeskedni fog a tudatlanság és háború felett“. Vandervelde ezt a mondást tulajdonképpen Pasteur után idézte és én ezt olvasva, azt gondoltam, hogy valóban helyén való, hogy a gyilkos békeszerző­désekkel szemben a veszettség elleni szé­rum feltalálójának,Pasteurnek szavait idéz­zék ; de tulajdonképen ez nem is Pasteur gondolata volt, a Krisztusi bölcsőből kelt ez szárnyra, mert Ő tanította meg az em­beriséget arra, hogy az igazi tudás Isten­hez vezet és világosságot támaszt; a meg­csúfolt, meggyötört, töviskoszorúzott és megfeszített Krisztus tanította meg az em­bereket arra, hogy „veritas vivit et Vincit“ az igazság él és győz, azt nem ölheti meg Heródes, nem feszítheti meg Pilátus, mert újból feltámad és élni fog; Krisztus taní­totta meg az emberiséget arra, hogy béke nélkül a föld pokollá válik s haladni, fej­lődni és dolgozni az emberek csak a béke jegyében tudnak. Időszerűbb centennárium alig volt, mint most a nagy Széchenyié ; nem is a magyar Akadémia százéves fordulója volt ez, ha­nem Széchenyi szellemének idézése azért, hogy az ő önzetlen bonszerelme és a Szerkesztőség és kiadióbivafai; Csáky-ist 4 sx. «{Iparudvar). Telefon Ü7. Hirdetések és nyiiitér milliméter soronkint díjszabás szerint ! nemzet újjászületéséért szüntelen való munkássága szálljon bele minden magyar szívbe. Széchenyi nem mint író tette nevét tiszteltté az egész világ előtt, nem mint ellenségverő hadvezér nyerte meg a nem­zet szeretetét; Széchenyit munkássága, máig is élő alkotásai tették örök időkre becsültté és nagygyá. Ő volt az, a ki meg­mutatta, hogy elsősorban munkával kell új országot építeni és egy élni akaró be­teg nemzetet csak munkával lehet ismét talpraállítani. Legyen eszményképünk a nagy Széche­nyi. Korunknak improduktív üres fecse­gései között kiáltom mindenki felé : Mun­kára fel! Krisztus bölcsőjéből nem a lomha, mozdulatlan béke, nem a tespedő nyuga­lom szállott ki, hanem az épitő béke, mely uj világot alkotott, régi világokat halomra döntött s romjaikon felépítette a keresz­tény civilizáció erős várait a tudás vilá­gosságával, a hitnek melegével, a huma­nizmus szeretetével és az erkölcsök tisz­taságával. Ezt a munkás békét tanuljuk meg a szent bölcsőtől, ezzel teljék meg minden magyar lelke s akkor nem kell féltenünk hazánk jövőjét. VáHssik meg újévi üdvözleteinket a város szemérmes szegényei javara I A Váci Hírlap minden évben ezzel a ké­réssel fordul a város közönségéhez s fel­hívásának mindig meg is van a szép ered­ménye, mert sok ezer koronát hoz a város szemérmes szegényeinek. Az idén ismét újra kérő szóval fordulunk mindenkihez, váltsák meg újévi üdvözleteiket, mert jó­tékonykodásuk azoknak jut, kik arra leg­jobban rászorultak. Nem állanak ki az utca­sarokra, nem nyújtják alamizsnáért kezü­ket, némán surrannak el mellettünk, de sápadt arcuk, hideg szobájuk vezetik a jó- sziveket : itt keli segíteni. A város szemér­mes szegényei részére kérjük, hogy vált­sák meg minél többen újévi üdvözleteiket. Adományaikat akár lapunkhoz akár a pol­gármesteri hivatalhoz juttatják, szives fogad­tatásban lesz részük és a Váci Hírlap újévi száma beszámol arról, hogy a szemérmes szegények hány ezer koronái kaptak az uj esztendő küzdelmeihez. Az emberiség felajánlása Jézus széni szivének Megyés Főpásztorunk legközelebb meg­jelenő körlevele közli a Szentatya rende­leté alapján azt az intézkedést, hogy ez év utolsó napján a hálaadó Istentisztelet kere­tében ünnepélyesen felalánlják az egész emberiséget Jézus szent szivének. A diákok öröme A váci kegyesrendi gimnázium ifjúságá­val ezúton közlöm, hogy a VKM a kará­csonyi szünidőt 1926 január óig meghosz- szabbilolta. Az előadások január 7-én kez­dődnek. Gombos Antal gimn. igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom