Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-12-25 / 94. szám
Mai számunk 8 oldal. Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 94. szám. Vác, 1925 december 25. VÁCI HÍRLAP Politikai es fiarsadaSmi frseíilap, megjeleKilk SsieteRkinfi kétszer szerdán és vasárnap ESöSszetésá ár; Helyben egy Sióra ..... 15000 K Vidéken egy fsára...................... 20600 S€ Egyes szám éra ...... 2000 K A SZENT BÖLCSŐ Irta: KOLOSS VÁRY MIHÁLY orelátus A mikor a karácsonyfa apró gyertyács- káit látom felgyűlni, eszembe jut az igazság, hogy nagy tüzek világítanak bele a sötét éjszakába, de kis tüzek melegítik be a lakást; nagy láng-nyelvek, melyek felcsapnak a felbőkig és mérföldeket mutatnak félelmetes tűzcsóváikkal, a lázban égő lelkek rendkívüli hatóerejét jelképezik, de az apró, nyugodtan égő tüzecskék a békének termelő, újjászülető erőit állítják elénk. Légy üdvözölve szent Karácsony fája, ki immár 1925-ször jelentél meg a szenvedő emberek között, hogy élő hirdetője légy a dicsőségnek, mely Istennek szól és a békének, mely csak a jóakaraté embereknek adatik meg. Legyetek üdvözölve karácsonyfának apró kis mécsei, melyek világosságot hirdettek a sötétbe borult emberi lelkeknek és melegséget adtok kis lángotokkal a dermesztő hidegben odakünn és a kihűlt sziveknek idebenn. A hol ti égtek, ott nincsen megfagyott gyermek. A hol ti megjelentek, ott az emberi szivek jégpáncélja felolvad és puha ruhával takargatják be a didergő, fázó árvákat. A centennáriumok korszakát éljük ma, vagyis évszázados fordulóját nagy eseményeknek és nagy embereknek. Vörösmarty, Madách, Jókai, Petőfi, most legutóbb Széchényi, centennáriumai felrázták az embereket ; de nem volt a világon még olyan évforduló, melyet az északi sarkon csakúgy, mint a forró egyenlítő alatt, Grönland szigetén épp úgy, mint Ujzeelandban, mindenhol, a hol csak keresztény emberek laknak és csak valamelyes civilizáció is van, úgy ülnének meg, mint Krisztus születésének évfordulóját ülik már kétezer év óta. Az ő bölcsőjébe kapcsolódott bele kétezer év óta minden, a mi örökbecsű volt és az emberi kultúra kincsét képezte : a művészet csodás alkotásai, országok alkotmánya, társadalmi berendezkedések és intézmények etbikai mozzanatai. E körül, mint tengely körül forgott a nemzetek élete és ennek a bölcsőnek karácsonyi fenyőillata töltötte be a királyok fényes termeit csakúgy, mint a szegények földes gunyhóit. Minden művelt nép civilizációjának kezdete a Krisztusi bölcső történetének egy-egy fejezete volt és a szellem, mely a múltban oly termékenyítő volt, a jelen gyászos időkben sem veszített áldásos erejéből. Az emberek hol közelebb, hol távolabb álltak e bölcsőtől, a korok és uralkodó eszmék váltakozó áramlatai szerint, de huzamosabb időn át Krisztusnak hatása alól egy korszak sem vonhatta ki magát kétezer év óta. Most ünnepli majd a keresztény világ Felelős szerkesztő és Saptulajdonos DERCSÉNY! OEZ5Ö assisi szent Ferenc halálának hétszázadik évfordulóját. Mi magyarok alig tudjuk értékelni azt, hogy szociális látószögből, a népek történetében mit jelentett a „Pove- relló‘‘-nak, Isten „szegénykéjének“ assisi szent Ferencnek megjelenése. Olaszország jelenlegi miniszterelnöke Mussolini ezen hétszázadik évforduló alkalmából az olasz külföldi diplomáciához üzenetet küldött s ebben egyebek között kiemeli, hogy: j „Olaszország adta a világnak a legnagyobb költőt Daniét; a tudományok és művészetek legmélyebben járó szellemét Leonardo da Vincit; a legmerészebb Oceánjárót Kolumbus Kristófot és a szentek legszentebbjét assisi szent Ferencet, akiben — mondja Mussolini — először nyilvánult meg Olaszország újjászületésének törekvése és Olaszország lelkűidének nemes és emberszerető vonása.“ És én Mussolini szavaihoz hozzáteszem, hogy a Divina Comoediában Dante megrázó fenséges gondolatai, Leonardo da Vinci művészi ecsetje és assisi szent Ferenc mennyei munkája a Krisztusi bölcső tanaitól voltak átitatva és abból táplálkoztak. Ez adta a mai ünnepet is; a szeretetnek és békének ünnepét; a jótékonyságnak és könyörületnek ünnepét; az igazi testvériségnek és egyenlőségnek ünnepét. Midőn a közelmúlt napokban a világ hatalmasai aláírták Londonban a locarnói békét, mely a gyilkos békeszerződéseknek első korrektúrája volt, Belgium delegátusának, Vanderveldének ajkairól hangzott el ott egy sokat jelentő és reménytkeltő mondás : „a tudomány és béke végre is győzedelmeskedni fog a tudatlanság és háború felett“. Vandervelde ezt a mondást tulajdonképpen Pasteur után idézte és én ezt olvasva, azt gondoltam, hogy valóban helyén való, hogy a gyilkos békeszerződésekkel szemben a veszettség elleni szérum feltalálójának,Pasteurnek szavait idézzék ; de tulajdonképen ez nem is Pasteur gondolata volt, a Krisztusi bölcsőből kelt ez szárnyra, mert Ő tanította meg az emberiséget arra, hogy az igazi tudás Istenhez vezet és világosságot támaszt; a megcsúfolt, meggyötört, töviskoszorúzott és megfeszített Krisztus tanította meg az embereket arra, hogy „veritas vivit et Vincit“ az igazság él és győz, azt nem ölheti meg Heródes, nem feszítheti meg Pilátus, mert újból feltámad és élni fog; Krisztus tanította meg az emberiséget arra, hogy béke nélkül a föld pokollá válik s haladni, fejlődni és dolgozni az emberek csak a béke jegyében tudnak. Időszerűbb centennárium alig volt, mint most a nagy Széchenyié ; nem is a magyar Akadémia százéves fordulója volt ez, hanem Széchenyi szellemének idézése azért, hogy az ő önzetlen bonszerelme és a Szerkesztőség és kiadióbivafai; Csáky-ist 4 sx. «{Iparudvar). Telefon Ü7. Hirdetések és nyiiitér milliméter soronkint díjszabás szerint ! nemzet újjászületéséért szüntelen való munkássága szálljon bele minden magyar szívbe. Széchenyi nem mint író tette nevét tiszteltté az egész világ előtt, nem mint ellenségverő hadvezér nyerte meg a nemzet szeretetét; Széchenyit munkássága, máig is élő alkotásai tették örök időkre becsültté és nagygyá. Ő volt az, a ki megmutatta, hogy elsősorban munkával kell új országot építeni és egy élni akaró beteg nemzetet csak munkával lehet ismét talpraállítani. Legyen eszményképünk a nagy Széchenyi. Korunknak improduktív üres fecsegései között kiáltom mindenki felé : Munkára fel! Krisztus bölcsőjéből nem a lomha, mozdulatlan béke, nem a tespedő nyugalom szállott ki, hanem az épitő béke, mely uj világot alkotott, régi világokat halomra döntött s romjaikon felépítette a keresztény civilizáció erős várait a tudás világosságával, a hitnek melegével, a humanizmus szeretetével és az erkölcsök tisztaságával. Ezt a munkás békét tanuljuk meg a szent bölcsőtől, ezzel teljék meg minden magyar lelke s akkor nem kell féltenünk hazánk jövőjét. VáHssik meg újévi üdvözleteinket a város szemérmes szegényei javara I A Váci Hírlap minden évben ezzel a kéréssel fordul a város közönségéhez s felhívásának mindig meg is van a szép eredménye, mert sok ezer koronát hoz a város szemérmes szegényeinek. Az idén ismét újra kérő szóval fordulunk mindenkihez, váltsák meg újévi üdvözleteiket, mert jótékonykodásuk azoknak jut, kik arra legjobban rászorultak. Nem állanak ki az utcasarokra, nem nyújtják alamizsnáért kezüket, némán surrannak el mellettünk, de sápadt arcuk, hideg szobájuk vezetik a jó- sziveket : itt keli segíteni. A város szemérmes szegényei részére kérjük, hogy váltsák meg minél többen újévi üdvözleteiket. Adományaikat akár lapunkhoz akár a polgármesteri hivatalhoz juttatják, szives fogadtatásban lesz részük és a Váci Hírlap újévi száma beszámol arról, hogy a szemérmes szegények hány ezer koronái kaptak az uj esztendő küzdelmeihez. Az emberiség felajánlása Jézus széni szivének Megyés Főpásztorunk legközelebb megjelenő körlevele közli a Szentatya rendeleté alapján azt az intézkedést, hogy ez év utolsó napján a hálaadó Istentisztelet keretében ünnepélyesen felalánlják az egész emberiséget Jézus szent szivének. A diákok öröme A váci kegyesrendi gimnázium ifjúságával ezúton közlöm, hogy a VKM a karácsonyi szünidőt 1926 január óig meghosz- szabbilolta. Az előadások január 7-én kezdődnek. Gombos Antal gimn. igazgató.
