Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-12-06 / 90. szám
Mai számunk 6 oldal. Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 90. szám. Vác, 1925 december 6. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy hóra ....................... 15000 K (Felelős szerkesztő és laptulajdonos j Csáky-uf 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy hóra....................... 20000 K BERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes szám ára ...... 2000 K ) j díjszabás szerint A cselédkérdés tegnap és ma A sokat hánylorgalott és megvitatott cse- lédkérdésrői tartott előadást Balogh Andor miniszteri osztálytanácsos a Magyar S'a tisztikai Társaság felolvasóülésének keretében. Ez a kérdés Vácot, hol a legnagyobb cselédmizéria van, főleg nyáron, erősen érdekli, ezért a felolvasást ilt ismertetjük: — A cseléd alatt, — mondotta az előadó — az 1876 évi XIII. f. c. szavaival élve olyan egyént értünk, a ki magát szerződésileg bizonyos háztartási, vagy gazdasági személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy hónapi időtartamon át bérért való teljesítésre kötelezi. Magyarországon körülbelül 1910 ig nem volt hiány cselédekben. 1911-től kezdve egyre csökken a cselédeknek száma. Azelőtt a cselédek, a kik a vidéki népesség soraiból kerültek ki, a mezőgazdasági munkák befejeztével feljöttek a városba telelni. Valóságos költöző madarak voltak, a kik az első kaszapengésre ismét kirepültek a kenyeret adó földekre. A 80-as és 90 es években a gyáripar terjeszkedésével egyre kezd csökkenni a cselédek száma. A mit nagymértékben növel a 90-es évekban megindult építkezés is. Ez a törvény, a gyakorlati életben már elvesztette jelentőségét. Ma, minthogy a cseléd csupán a bérösszeg nagyságát nézi, mihelyt jobb szerződés kínálkozik, elhagyja szolgálatát » minthogy ahány ház, annyi szokás, nem is sajátíthatja el azokat az ismereteket, a melyek által a múltban gondos, takarékos és kötelesség tudó asszony vált belőle. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnék, hogy a másik részen is sok helyen találunk hibát, minthogy a mai idők háziasszonyainak legnagyobb része nem az, a kik a régiek voltak. Törvényeink nem szabályozzák azt, hogy ki tarthat cselédet, illetőleg, hogy ki lehel cseléd. Ma az erkölcsi züilés égetővé teszi ennek a kérdésnek a rendezését. Olyan emberek, a kik erkölcsileg, vagy testileg veszélyesek lehetnek a család számára, nem láthatók el cselédkönyvvel, valamint meg kellene tiltani a cselédtarlást azoknak, a kik erkölcsileg, vagy más okból veszélyesek lehetnek a cseléd testi, vagy erkölcsi épségére. Cselédkatasztert kell bevezetni és a cselédeket hatóságilag kell nyilván tartani. A cselédeket szolgálati helyükön ellenőrizni kell. A fontos, megvalósítandó reformok közé sorolandó a kötelező orvosi vizsgálat. Be- láthatatlanok azok a súlyos következmények, a melyeket fertőző betegségben szenvedő cselédek okoznak a család, különösképen kiskorú tagjaik közt. A kötelező orvosi vizsgálat egyben nagymértékben csökkentené a népbetegségek terjedését. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a cselédek iskoláztatását sem. A kedvezőtlen körülmények miatt iskolát nem végzett cselédeket meg kell tanítani az Írásra és olvasásra. A bérkérdést hatóságilag megoldani nem lehet, mert itt a kereslet és kínálat törvényei érvényesülnek. Ám, ha ezen a téren nincs különösebb tenni való, legföljebb a bérviszonyok ellenőrzése, annál több tennivaló kínálkozik a cselédeit kimenőidejének céltudatos fölhasználás terén. Mulhátatlanul szükséges, hogy a cselédíartó a cselédnek legalább vasárnap délután kimenőt adjon, mert az állandó, egyforma állandóan tartó munka unalmassá válik. Utoljára hagytam a cseiédszerzés kérdését. Az ipari törvényeink a cselédszerzés iparszerű foglalkozását engedelemhez köti. Kívánatos volna, hogy ezeket mieiöbb megszüntessék, mert sem a család, sem a cseléd, sem közérdek céljait nem szolgálják. A cselédszerzők üzleti alapon állva, csak azt nézik, hogy minél nagyobb forgalmat érjenek el. Ha megfelelő helyre megfelelő cselédet ajánlanának és ezek a cselédek egy helyben évekig szolgálnának, megcsappanna a jövedelmük. A cselédszerzők tehát csak névleg teljesitik magukra vállalt föladatukat. A családi élet tisztaságát és szentségé! kel! ismét visszaállitani. A háztartási munka ne legyen lenézett foglalkozás. A modern háziasszonyok a háztartási munkát lenézik, ők maguk abban soha részt nem vesznek s igy természetesen például sem szolgálnak. A halóporukban is ál dőlt emlékű régi magyar nagyasszonyok példája álljon előttünk, a kik amellett, hogy gyöngéd és hűséges hitvesek, jó háziasszonyok is voltak, de egyben kitűnő cselédtartók és cselédnevelők is. A rabok szerepeitek a nemzetgyűlésben A nemzelgyűlésben most tárgyalták az igazságügyi tárca költségvetését és a felszólaló képviselők erősen kifogásolták a rabmunkál. Egy szocialista képviselő kifakadt a váci fegyintézet nyomdája ellen, mely az ipari munkásság elitjétől veszi el a kenyeret, másik képviselő pedig azt mondotta, hogy érthetetlen, hogy maga az állam csinál konkurrenciát adófizelő polgárainak azzal, mikor iparüzemeket tart fenn a fegyházakban. Egy indítvány úgy szólt, hogy a Duna Tisza csatornát, a mit az ország oly régen vár, fegyencerövel építtessék meg. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy a rabmunkát korlátozni kívánja és a mezőgazdaságban akarja a letartóztatottak munkaerejét foglalkoztatni. Mintha ezeket a kijelenléseket az ország iparossága már hallotta volna más miniszter szájából is, de minden maradt a régiben. Alighanem továbbra is igy lesz. Lapunk, legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt 13-án jelenik meg. A Szánsz kisSfiirdélaiiánfa Kevés férfi, sok nő, zsúfolt terem, pontos kezdés. Ez a külsőség. A magyar Hiszekegy után a főgimnáziumi ifjak vonós négyese most mutatkozik „be a közönségnek, kezdetben még félénk, de fegyelmezett játékuk nagy reményekre jogosítanak. Korányi Mária vendégművésznő előadásában bizonyos meghatottság vett erőt, de két költemény elszavalásával megnyerte a váciak rokonszenvét. Lelkes tapsok között lépett az emelvényre Szederkényi Anna Írónő, a ki először átadta a váci magyar asszonyoknak Tormay Cecile és gróf Zichy Rafaelné, a Mansz vezetőinek üdvözletét, majd az asszonyi szív szeretefének hatását foglalva bevezető szavaiba, a „Csordultig telt a pohár“ című legújabb művéből olvasott fel. Tisztelettel párosult taps volt a hála. Korodini Margit művésznő zongora- játéka és Toronyi Gyula éneke magával ragadta a közönséget s több ráadást kivánt. Nehéz szerepre vállalkozót! Nagy Vince kegyesrendi tanár, Széchenyiről tartott előadásával a jubileumi év végén, melyről év folyamán úgy előadásokban, mint olvasásban a közönség már sokat hallott és olvasott. De Nagy Vince a „Legnagyobb magyar“ életének gazdag tárházából annyit és oly képességgel tudott a tőle megszokott meleg és változatos előadásban elmondani, hogy a közönség figyelmét teljesen lekötötte és egészen a 100 év előtti légkörbe tudta vonni, különösen azzal, hogy a Széchenyi által megállapított magyar közéleti bajokat »oly világításba helyezte, a melyben a mai időkre ismertünk. A közönség lekötött figyelme felengedett és megpihent a gimnáziumi ifjak Iriójánái. Végül Vörös Tihamérné elnök zárószavával ért véget a szép délután. A program befejeztével 30 terítékes vacsora volt, a melyen Krakker Kálmán polgármester a vendégeket köszöntötte, a kik nevében Szederkényi Anna Írónő válaszolt. SCéslekedő adófizetőket érdekli A városi adóhivatal figyelmezteti az adóhátralékosokat, hogy a még fennálló tartozásukat okvetlenül fizessék meg, mert ellenkező esetben a lefoglalt zálogtárgyakat összehordják, vagy pedig a helyszínén elárverezik s ez ujabbi 10 %,-os terhet ró rájuk. Si-oktatás les£ a turistáknál A turista-egyesület váci osztályának si- osztály vezetője, Kahnert János a síelők oktatását december 6-án, vasárnap fogja megkezdeni. Találkozás a pályaudvaron a Budapest felől reggel 3/48 kor érkező vonatnál. Útirány : Báskay-menedékház. Vendégeket is szívesen látnak. 1 v
