Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-11-29 / 88. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 88. szám. __________________________Vác, 1925 november 29. VÁC I HÍ rlap Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: I I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy hóra ..... 15000 K j Felelős szerkesztő és laptulajdonos j Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy hóra ...................... 20000 K DERCSÉNYI DEZSŐ Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Egyes szám ára ............................ 2000 K j j díjszabás szerint A városi polgár és a falusi őstermelő adózása Az adózás terhe már elérte azt a határt, mikor a végrehajtó sem képes az adókat behajtani. Az adóalanyok egymás után tűnnek el az állam kárára és ez így már tovább nem mellet! Budapesten az összes városi érdekképviseletek, ipari és kereskedelmi kamarák, iparegyesületek, kereskedelmi egyesülések képviselői a napokban gyűlést tartottak, melyen a válságos gazdasági helyzetre mutattak rá és nyíltan kijelentették, hogy a mai pénzügyi politikával elégedetlen az egész világ. A nagy érlekezleten, mely elhatározta, hogy legközelebb országos nagygyűlést tart s ott a magyar pénzügyi politika larlhatat- lanságát mutatják be, rendkívül érdekes előadás volt az adózásról. A széles láíkörű fejtegetés mindenkit érdekel, ezért itt is- merteljük: Szegő Ernő dr. kamarai titkár adatgyűjtése és kritikai vizsgálódása alapján igen figyelemreméltó érveléssel mutatott rá a pénzügyi kormányzat ténykedéseinek hibáira és tévedéseire. Fejtegetései szerint egész gazdasági életünk a „rettenetes egyoldalúság“ hibájában szenved. Közel két éve minden életrevaló gondolatot azzal temetnek el, hogy nem lehet megcsinálni, meri megbolygatná a szanálás művét. Ennek következése, hogy gazdasági eleiünket sokkalta fokozottabb mértékben vették igénybe a közteher szolgáltatás terén, mint azt a szanálási program keresztülvitelének biztosítása megköveteli. A szanálási terv végrehajtása igy nem haladt a pénzügyi program vágányában és a köz- gazdasági szempontok mérlegelése helyett elhatalmasodott benne a financiális elv. A genfi költségvetés 307 millió aranykoronában irányozta elő az 1924/25-ös magyar büdzsé bevételeit. Ezt az összeget a végleges költségvetés 307 millióban szabta meg, viszont a tényleges eredmény 580 millió volt. Ha a bajok okait kutatjuk, állampénzügyeink mélyreható szervi hibáját az egyenes és közvetett adók egészségtelen arányában találjuk. Az utolsó békeév költségvetésében az egyenes adó bevételei 64 százalékát tették a közvetett adóknak. Az 1917/18-as költségvetésben ez az arány 72 33 százalék. A szanálási terv szerint az egyenes adók hozadéka 94.45 százalékát kellett volna, hogy tegye a közvetett adóknak. Ezzel szemben a helyzet úgy alakult, hogy az egyenes adók mindössze 33'8 százalékára rúgtak a közvetett adóknak. Az előirányzott kedvező szám helyett tehát itt a igen kedvezőtlen eredmény. Az előadó szerint hiba, hogy a közterhek arányos és egyelő eloszlása nincsen biz- tosilva. A népszövetségi főbiztos az adóteher fejkvótáját 72 aranykoronára teszi. Ha azonban azt nézzük, hogy miként alakul az ős termelő keresőnépesség és a városi lakosság adóterhe, akkor igen komoly számítások azt mutatják, hogy az őstermelő kereső fejkvótája 99, a városi polgáré pedig 223 aranykorona. Ez az eredmény az őstermelő lakosságra nagyon előnyös számítás alapján adódik, ugyanis a forgalmi adó, illeték, fogyasztási adó, végül a vagyon- és jövedelemadó hozadékának kétharmada a számításnál az ő javukra van Írva. Ehhez a két föllibához, a tévedések és kisebb hibák (mint a helytelen forgalmi adóztatás, a fényüzési adók, a pénzügyi közigazgatás igazságtalanságai stb.) egész légiója fűződik. Preszly Elemér dr. vármegyénk főispánja szerdán este a Nemzeti Clubban felolvasást tartott „Optimizmus és pesszimizmus“ címmel. Történeti alapon fejtegette, hogy a nemzet nem adhatja át magát a világháború és Trianon után a pesszimizmusnak, hanem dolgozni kell, terjeszteni a kultúrát. A több kultúra több jólétet, szebb életet, nagyobb boldogságot jelent. A felolvasást vita követte, melyben sokan vettek részt Azután fársasvacsora voli az illusztris felolvasó tiszteletére. tk SVSansz kiáltúrdéBufánja A Mansz váci fiókja december 3-án, csütörtökön d. u. 725 órakor tartja az idei első kulturdélutánját, a melynek keretében a legnagyobb magyar emlékének fog áldozni. Műsor a következő lesz: 1.) Kvartett. Elő adják: Joó Imre, Joő Tivadar, Szurmin Rudolf és Füke Andor. 2.) Szaval: Korányi Mária a Vígszínház v. tagja. 3.) Szederkényi Anna irónö előadása az anyai szeretet nevelő hatásáról. 4.) Korodini Margit művésznő zongorajátéka. 5.) Énekel : Toronyi Gyula, zongorán kiséri Korodini Margit zongora- művésznő. 6.) Nagy Vince kegyesrendi tanár felolvasása Széchényiről. 7.) Trió. Előadják : Joó Imre, Füke Andor és ifjú Vörös Tihamér. 8.) Zárszó. Mondja: Vörös Tihamérné einök. A magas nívójú kulturdéiuíán iránt városszerte nagy az érdeklődés. Belépőjegy ára 10,000 korona. Jegyeket a Mansz tagjai árusítják. Ezenfelül kaphatók még az elnökségnél Vásár tér 27, Meiszner Rudolf, Kálmán József, Demjén Lajos, Nagy Mihály, Fodor Ferenc üzletében, a Schumacher- drogériában, és kezdet előtt a pénztárnál. A hely biztosítása céljából (okulva a múlton) ajánlatos a jegyeket előre megváltani. Műsor után a közreműködők tiszteletére a Kúria külön termében a Mansz elnöksége vacsorát rendez, melyre az érdeklődőkel ezúton hívja meg. Teaest a VAC-ban Ma, vasárnap este 8 órakor a Koronavendéglő nagytermében tartja a Váci Atlétikai Club teaestélyét, melyre minden sportbarátot szívesen lát a vezetőség. 1200 aláírás lesz egy szerződésen A kőszénkutatás megkezdődik A város képviselőtestülete jóváhagyta a tanácsnak a Salgótarjánt kőszénbánya részvénytársasággal kötőt aztt a megállapodását, hogy a vállalat Vác határában kőszén! kutathat. A geológiai térkép szerint a salgótarjáni kőszéníerüiet egy és ugyanaz a dunántúli szénvetüleltel s a fekete gyémánt hatalmas ere épen Vácnál vonul át a Duna aiatt. Ezt látszik igazolni az, hogy a Nagyszái lábánál, Kosdon szenet bányásznak, ugyancsak szenet szednek ki Nógrádverőcénél a padi- mentum-bányában. A Salgótarjáni a Nagyszál alján levő Vasasdülőtöl, Diósvölgyön, Spinyéreken át a Körtvélyes-dűlőig, illetve a Dunáig kérte a kutatási jogot, melyért, inig szenet nem talál, évente két aranyat fizet a város kasz- szájába, ha pedig talál, úgy a kibányászott szén értékének másfél százalékát adja. Bármelyik földön kutathat, de a várható termények árát tartozik napi áron megfizetni a tulajdonosnak. A város jövőjére elképzethefetlen fejlődést jelentene, ha az ország első bányavállalata a mi határunkban kibányászásra alkalmas szénerekre bukkanna, melyet részben az ott felállított gyárakkal tudna felhasználtatni, részben a Dunán konkurren- cia nélkül továbbítaná. Villamos világításunk kérdése is egy csapásra megoldást nyerne és az ország egyik legolcsóbb világitó és erőhajló áramát kaphatnók a váci szénbányából. A szénkuíatásokaí a szerződés aláírása után azonnal megkezdik. A Nagyszáltól a Dunáig több fúrótornyot állítanak. Nem kevesebb, mint 1200 föidluiajdonos van érdekelve a nagy munkálatoknál, kiknek előzetesen alá kell irni a szerződést. Ez a nagy munka most kezdődött meg a városházán. Iparosaink panaszai A váci ipartesíület vasárnap, november 29-én az ipartársulat helyiségében rendkívüli közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal. 1. A legutóbbi1 súlyosan kirótt forgalmi adóról és az ezzel kapcsolatos könyvvezetés végrehajtásáról. 2. A forgalmi adó fe- lebbezések utáni büntetések hatályon kívüli helyezéséről. Tekintettel a tárgysorozat fontosságára, az iparosság teljes számú meg jelenését kéri az elnökség. Teaest a ICeneskedőifjaknáB A Váci Kereskedőifjak Egyesülete december 5 én, szombaton este 8 órai kezdettel rendezi első ezévi teaesléjél saját otthonában (Kossulh-tér 6.) A teaestélyre belépődíj nincsen. Az elnökség a kedélyesnek ígérkező estről ezúton is értesíti tagjait és pártolóit.
