Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-11-11 / 83. szám

VÁCI DjEK/lMÉRON A máríir Irta : Nagy Endre. Munta Flórián buseci pópa megsértette az állameszmét és pedig olyan súlyosan, hogy tizenegy havi államfogházra ítéltetett érte. Voltaképen nem is igen volt tisztában véle, hogy mi légyen az az állameszme, de azt tudta, hogy dicsőség azt megsérteni és bűn­hődni érette olyan mártíromság, ami nagyon keserves dolog, de bőven megjutalmaz érte a túlvilági üdvösség. Éppen harmadik hónapját élte boldog há­zasságának, amikor bevitték Vácra. Fiatal felesége, a szép Marica ráborult és sírt, sírt keservesen. Megsimogatta fekete szakállát, vállára omló göndör haját és szívettépően jajveszékelte : — jaj, jaj ! Inkább bujdossál el az erdőbe, rejtőzz el egy barlangba, semhogy az ember­evő magyarok kezére add magadat! A derék Flórián maga is szepegett e pil­lanatban, bárha mindeddig erősen fogadko- zott, hogy büszkén fölemelt fővel fog a bör­tönbe lépni és semmiféle pokolbeli kínzások sem fogják meggörnyeszteni derekát. Dehát az újságjai olyan sok szörnyűséges dolgot írtak a magyarok kegyetlenségéről, hogy ha azokra gondolt, mégis csak megborzongott a háta. Aztán meg itthagyni Maricát! Maricát, akinél szebb leány nincs se Busecen, se az egész oláhföídön. Es itt hagyni épp abban az időben, amikor az asszony is kezd rájönni a szerelem édes ízére, levetvén oktalan lányos tartózkodását . . . Hanem hát hiába volt a sírás-rívás. Menni kellett. Marica minden szükségeset összegyö­möszölt ládájába és a zsebét is teletömte jó illatos málépogácsával. Egész éjszaka azt sütötte, juh-tejjel gyúrta, írósvajjal ágyazta meg és ha mégis volt kesernyés íze, azt a hulló könnyei tették. — Ha majd éheztetni találnak a magyarok, majd jó lesz ez akkor ! Peisze, hogy ezen megint sírni kellett. Sírtak, csókolóztak, sírtak, csókolóztak — úgylátszik, sohasem szakad vége a búcsúzá­suknak. Flórián a könnyeit letörölve mondta : — Marica, aztán gondolj reám és ha netán nem találnék haza jönni többet . . . — Csak ezt ne mond, édes Flore, az isten onnan is vissza fog vezetni hozzám. Én hű maradok hozzád : amíg itt nem leszel, gyászos özvegy leszek addig. Ki nem jövök az udvar­ból és férfi be nem lép az udvarra. Fekete kendöt fogok viselni a fejemen és fekete gyászt a szívemben. — Az Isten áldjon meg, édes Marica . . . Csak még egy csókot . . . No de vége lett ennek is. A vonat vitte szegény Flóriánt egy nap, egy éjjel. Elmarad­tak a szép hegyek és a kedves rumunytest- vérek. Egy csúnya, nagy síkság következett, ahol nem voltak sem kecskék, sem fenyők, sem kürtölő pásztorok. Aztán odaért a pom­pás Budapestre, amelyről úgy beszéltek neki, mint egy csillogó, bűvös álomról. Irtózattal fordította el arcát a büszke látványtól, amely akaratlanul is meglepett sóhajtást csalt az ajkára. Csak tovább, tovább ! Neki nem sza­bad mást látnia, mint mártirsorát és Maricát, aki özvegyi magányban sír utána. Átsietett a nyugati pályaudvarra és ment tovább. . . . Sokáig hallgatózott az államfogház rácsos kapuján, amig be mert csöngetni. Azt leste, hogy nem-e hall majd kínordítást és láncok bús csörgését. De nem hallott semmit, csak egy rab dú­dolt valami víg nótát. Annak néhány hangja kihallatszott a kapun. A porkoláb átnézte az írását és nyájasan mondta : — Tessék, Munta ur! Az ötödik számú szobában lesz a lakása. A többi rabok mind a folyosóra tódultak a csöngetés hallatára és barátságosan közre­fogták. Szegény Flórián a ládáját a földre téve, remegve, zavartan, szemeit lesütve ál­lott közöttük és akármennyit kérdezgették is, nem fért ki szó a torkán. Hát még mikor a szobáját meglátta ! O egy nyirkos, sötét pincéről álmodott, amely­ben patkányok fognak játszadozni rozsdás láncaival és szelíd pókok fogják átfonogatni hálójukkal szakállát. És ime simára súrolt, pallós, fehérre meszelt szobába vezették, amelyben kényelmes ágy, székek, asztal és minden más bútorzás volt . . . Ah, ha neki olyan szép szobája lenne Bucsecen ! (Vasárnapi számunkban folytatjuk.) Vasárnap sportja A vasárnapi nayy eső tönkre tette csapa­taink mérkőzéseit, a melyek a nagy sárban minden sportértéküket elveszhették s inkább kabaréhoz hasonlítottak, a kis számú kö­zönség nagyobb élvezetére. Bajnokcsapa­tunk ezúttal a nagy eső miatt kapott ki, a VÁC igen okosan nem játszott, hisz nem is lehetett reális küzdelmetíolytatni a teljesen felázott pályán. Kár volt a VSE-nek is oly könnyen feláldozni két pontot. A derék VÁC ifjaknak sikerült megverni a hosszú idő ófa veretlen alagi ifjakat s mindjárt 12 gólt rúgtak az alagi hálóba. Tanulhatnának tőlük az öregek is. DunaharasztiSC — VSE 2:1 (2 :1) Tel­jesen felázott talajon, szinte sártengerben játszott a VSE Dunaharasztin. A labdáikét lépésnyire sem lehetett elrúgni, de a biró erélyes fellépésére le kellett játszani a lehetetlennek látszó mérkőzést. így győzött az otthon játszó klasszisokkal gyengébb, de erősebb fizikumú dunaharasztii csapat. Az első félidőben teljesen tehetetlenek voltak a váciak a szokatlan pályán s ebben a fél­időben dőlt el a mérkőzés sorsa. A második félidőben a VSE is belefeküdt s akciójukat siker is koronázta, amennyiben Stahl véd- hetetlen gólt rúgott. De a biró a már lefütyült gólt a beíódult közönség erőszakának en­gedve kénytelen volt érvényteleníteni. Az első félidő gólját Dunay rúgta szabadrúgásból. VSEifj. — Dunaharaszti ifj. 4:0 A Tibor Lajos vándordíjért küzdött a két csapat s a felázott talaj dacára a VSE csapata biztosan győzött. Az ellenfelet úgyszólván kapujához szögezte. A gólokat Vin ze (2) Bauer és Takács lőtték. VÁC ifj. — Alagi SC ifj. 12:0 Váratlanul szép győzelmet arattak a VÁC ifjak lelkes játékukkal Alagon, leverve a hosszú idő óta veretlen alagi ifjakat. Rafc—Váci Törekvés 5:1 (2 :1) Bajnoki mérkőzés, a melyből léleknélküii, nivótlan játék után a vendégcsapat került ki győz­tesen. A zuhogó esőben a Törekvés csapata teljesen felbomlott technikával játszott. Az egyetlen gólt Csámpai lőtte. Biró : Redlich. Váci Reménység — Felső gödi TK 4:4 (2:2) Egyenlő erők heves küzdelme. A váci csapat góljait Kőbl (2), Újhelyi és Tömör lőtték Biró: Barna. VTE — Palotai Törekvés 0:0 A lehetetlen idő miatt félbeszakítva. Nem tűnt el Reinprecht Sándor tábornok A hétfő reggeli értesítés úgy szólt, hogy Reinprecht Sándor tábornok Mária-Terézia- kaszárnyában lakásáról eltűnt, talán öngyil­kos lett. Estére megjött a cáfolat: a tábornok él és hazatért. A mi idő a két híradás közé jutott, az alatt nagy izgalmat tapasztal­hattuk a városban. Reinprecht tábornokot a váci társadalom nem felejtette el, kedves emlékekkel gondol rá és nagyon fájlalta volna hirtelen elmúlását. Még a kerékpáros zászlóalj előtt volt alezredes korában ezredparancsnok Vácon. A legfigyelmesebb és legeiözékenyebb kato­nák közé tartozott, a kit kivétel nélkül mindenki szeretett. A városnak is használni akart, főleg társadalmának. Ő adott Vácnak katonazenét. Mikor elment, továbbra is meg­tartotta kedves összeköttetéseit a város családjaival s ha meyjelent közöttünk, lát­szott rajta, hogy nem futólagos barátságot kötött Vaccal. Felesége tette a feljelentést a rendőr­ségen eltűnéséről. Mikor elment, revolverét is magával vitie, a mi nem volt szokása. Estére azonban a tábornok megjött. El­mondotta, hogy egy rokonánál járt Egerben s minthogy hazatértében rosszul lett, Budán lakó édesanyjánál feküdt néhány napig. A gyors és élő cáfolat Vácon is őrömre fordította a bánatot, ^2 első jazz iiandes mulatság A Váci testgyakorlók egyesületének szom­batesti kedélyes estéjéről nemcsak azért kelt megemlékezni, mert kedves, jó hangu­latban folyt le, de mert első alkalom volt, hogy az annyira divatos jazz band bevo­nuljon a váci tánctermekbe. Annyira üte­mesnek, melodikusnak mondták a táncos párok a nálunk alig ismert és uj zenét, hogy nem kell nagy jóstehetség hozzá előrelátni, hogy a farsangon bizonyára a cigányokkal felváltva fogják húzni, fújni a taipalávalót a jazz bandesek. A műkedve­lők két kacagtató egyfelvonással is kedé­lyesebbé tették az est hangulatát s a sze­replők mindegyike a nívós előadásért meg­érdemlik a dicséretet. A főszereplők közül Weinberger Manci behízelgő modorával, Susiízky Bözsi a dilettáns messze túlszár­nyaló játékával, Leopold Jenő rutinjával, Schweitzer László komikus tehetségével, Beke Andor egyszerű természetességével megérdemelt tapsvihart arattak. A balassa­gyarmati jazz band tagjai mind ötletes, ke­délyes fiuk, a kik derűt és jókedvet vará­zsoltak ide, hozzá még mind kitűnő tán­cos is. Természetesen hajnalig folyt a tánc. A felülfizetésekért lapunk utján mond köszönetét a rendezőség. 9 órakor kezdődik a tanítás — Esztergomban Az esztergomi lapokban olvassuk, hogy ott az elemi iskolákban a téli hónapokra elrendelték a reggel 9 órakor kezdődő tanítást. Nálunk annyi gyermekvédő intéz­mény, patronázs van és eddig ebben az igazán gyermekvédő kérdésben nem tudlak egy lépésnyi haladást sem felmutatni! Or. ZÓLYOM! fogorvos orvosi rendelőjét átvettem. Orvosi rendelések: kedden, csütörtökön és vasárnap délelőtt V-JI órától I óráig. Dr. fZÁNTHÓ fogorvos Budapest, Erzsébet-körút 21. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom